Irigylésre méltó aranykor

Publikálás dátuma
2016.12.13. 06:45
Hans Makart: Vadászat a Níluson
A Műcsarnok 120 éves születésnapját ünneplő, Az első aranykor című nagyszabású tárlaton nagyon jó látni, hogy mennyire harmóniában, összefonódva fejlődött gazdaság, társadalom és kultúra a Monarchia és Magyarország virágzásának idején. A március 12-ig megtekinthető kiállításon a magyarok mellett osztrák, cseh, lengyel, román, horvát művészek alkotásait is láthatjuk.

Bámulom Az első aranykor című tárlaton a Műcsarnokban két kultúrával, közoktatással foglalkozó miniszter Trefort Ágoston és Eötvös József portréját. Lerí róluk a bölcsesség, a műveltség, a megfontoltság, szinte kézzel foghatóan látszik rajtuk, hogy most is nyugodtan rájuk bízhatnánk közös ügyeinket. Egy viszonylag boldog kor kiegyensúlyozott embereinek tűnnek, amikor a politikusok, a módosabb emberek kiemelten fontosnak tartották a kultúrát, és ezért bizony akár mélyen a zsebükbe is nyúltak. Nem kellett magyarázni nekik, hogy ez a nemzet felemelkedésének egyik fontos záloga, mert pontosan tudták.

A Sármány-Parsons Ilona tudományos kurátor elképzelései alapján felépülő tárlat gazdagon impozáns anyaga pontosan azt hivatott bemutatni, hogy kultúrpolitikusok és alkotók, kart karba öltve, hogyan igyekeztek felvirágoztatni a magyar képzőművészetet. Ferenc József maga is irigylésre méltóan értő, nagy mecénás volt. Különösen a festészet nyűgözte le. Tanulmányutat tett például Észak-Itáliában, megcsodálta Verona, Pádova, Velence nevezetességeit, és rajzolt is az úton. A színház mellett leginkább a festészet érdekelte.

Nyilván sok tekintetben az arisztokrácia számára is mintát adott a művészetek támogatására. Idősebb Andrássy Gyula jelentős művészetkedvelő, sőt műgyűjtő volt. Amikor a Magyar Képzőművészeti Társulat támogatásához, melynek elnöke is volt, meg kellett nyerni a főúri köröket, a felesége is segített bálokat, hajókirándulásokat szervezni, hogy kialakuljanak a mecénási kapcsolatok.

Jan Matejko Reytan, Lengyelország eleste című festménye

Jan Matejko Reytan, Lengyelország eleste című festménye

Nádler Róbert Országos kiállítás című festménye 1985-86-ból a sétálgató, nagy létszámú úri közönséggel, mutatja, hogy milyen komoly érdeklődést váltott ki egy-egy jelentős képzőművészeti esemény. Az első világhírűvé lett magyar festővé Munkácsy Mihály vált. Bizonyította, hogy nálunk alkotva is sikert lehet aratni, akár a képzőművészet akkori központjában, Párizsban is. Krisztus Pilátus előtt című emblematikussá vált jókora képét egy évig festette. Krisztus körül sok felajzott szereplővel, Jézus behatóan nézi Pilátust, aki mogorva arccal szinte rá se hederít, csaknem tapintani lehet a feszültséget.

Monumentális alkotás. Munkácsy egy másik munkája, a Virágok áldozata című előtt tán még hosszabb ideig állok. Zola regényének, a Mouret abbé vétkének hősnőjét örökítette meg, aki mérgező virágok illatától hal meg. Látjuk a félmeztelen, szép elalélt nőt az ezer színben virító virágok között, az arcán mintha elkeseredettség és boldogság egyaránt tükröződne. Idilli a környezet a mégiscsak rút halálhoz, ami óriási feszültséget ad a képnek. De például Ferenczy Károly Dombtetőn című munkája, melyben csak egy férfi látszik háttal, az üdítő, friss levegőjű természeten kívül, azt mutatja, milyen remek is fű, fa, kék ég társaságában tölteni az időt.

Az osztrákok nagy festőjének, Hans Makartnak Vadászat a Níluson című képe lenyűgöz. Agyonzsúfolt és mégis levegős. Dekoratív, ugyanakkor drámai. Domborodó izmok, gusztusos női testek, lelőtt madarak, a vízből éppen kiemelkedő, leszúrásra ítélt krokodil jelenítik meg az élet nyüzsgő, telivér gazdagságát.

A lengyelek festőfejedelme, Jan Matejko, Reytan, Lengyelország eleste című festménye felkavar. Az 1773-as országgyűlést ábrázolja, ami az ország széthullását eredményezte. A parlament lehetővé tette határozataival az ország három részre szakadását. Dermesztően zaklatott kép, feldúlt emberekkel, rémisztő, vagy éppen letaglózó a tekintetük, az előtérben felborított szék, jobb oldalt földön fekvő ember, aki széthúzva ingét, mellét kitárja. Borzadályos és mégis felemelő.

Frantisek Kupka: Hullám

Frantisek Kupka: Hullám

A cseh Frantisek Kupka Hullám című képén is igencsak nagy tarajokat hány a tenger, de ott ül a parton egy ifjú hölgy és lenyűgözve bámulja a háborgó természetet. Békésen, nyugodtan, elmélázva nézi, mint aki meg van győződve róla, hogy neki nem lehet baja. Ő még az aranykorban, a békeidőben él. Amiben persze szintén voltak rémületes dolgok, de azért nosztalgikusan nézhetjük, hogy a boldog békeidőkben, milyen nagyszerű alkotások születtek, és, hogy az egyedi teljesítményeket hogyan igyekeztek pártolni, közösségi élménnyé tenni, a nemzet szolgálatába állítani.

Szerző

Maják építhették a világ első országútjait

A világ első országúthálózatát fedezték fel Guatemalában, a Petén őserdő mélyén, a maja kultúra bölcsőjében, írja az EFE spanyol hírügynökségre hivatkozva az index.hu. 

Az összesen több mint 240 kilométer hosszú, helyenként negyven méter széles, 17 országútból álló hálózat El Mirador várost és a környező településeket kötötte össze, és modern lézeres technológia használatával bukkantak most nyomaira.

A most megtalált utak jellegéről egyelőre nem lehet bővebbet tudni, mivel továbbra is dzsungel borítja azokat. Máig megtalálható, szilárd burkolatú utakat építettek egyébként a rómaiak is az i.e 300-as évektől kezdve, a maják velük egy időben, vagy kicsit korábban hozhatták létre saját úthálózatukat.

A kutatók jövőre is szeretnék folytatni a feltárásokat, és egyben kérik a kormányzatot, hogy jelöljenek ki a turisták számára külön útvonalat, amin szabályozott keretek között járhatják be a felbecsülhetetlen értékű természeti és kulturális örökséget rejtő Tikal nemzeti parkot, ami 1979-ben vált a Unesco világörökségi helyszínné.

Szerző

Peking aggódik Trump irányváltása miatt

Kína „súlyos aggodalmát” fejezte ki hétfőn amiatt, hogy a megválasztott amerikai elnök sutba akarja dobni az évtizedek óta követett „egy Kína-politikáját”. Donald Trump vasárnap a FoxNews-nak adott interjúban ismét megerősítette, hogy nem érzi magára nézve kötelezőnek az eddigi irányvonalat Kínával kapcsolatosan, egészen addig, míg nem sikerül alkut kötnie Pekinggel más, főként kereskedelmi kérdésekben.

A kínai külügyi szóvivő, Keng Suang Trump interjúja nyomán hangsúlyozta, hogy ha sérül az amerikai „egy Kína-politika”, akkor kizárt, hogy stabil ütemben fejlődjenek a kínai-amerikai kapcsolatok. A kínai külügyminisztériumi nyilatkozat az eddigi legkeményebb reakció volt Trump már korábban is kilátásba helyezett irányváltására.A The Global Times című állami kiadású kínai lap vezércikkében egyenesen „gyerekes és indulatos” embernek minősítette Trumpot, akinek fogalma sincs a külpolitikáról, a diplomáciát is üzleti alkuként fogja fel.

A zavar az amerikai-kínai kapcsolatokban azt követően keletkezett, hogy a megválasztott elnök fogadta a tajvani elnökasszony, Caj Jing-ven gratulációját, mit sem törődve azzal, hogy nem volt hivatalos kapcsolatfelvétel Tajvan és az Egyesült Államok között azóta, hogy az akkori elnök, a demokrata Jimmy Carter 1979-ben diplomáciai kapcsolatot létesített a szárazföldi Kínával, s Washington azóta Tajvan szigetét Kína részének tekinti. A hívást Washingtonban Trump tapasztalatlanságának tudták be, Peking pedig a tajvaniak „trükkjéről” beszélt.

Utóbb kiderült, hogy a tajvani elnök hívását jól előkészítették, méghozzá nem más, mint az 1996-os volt republikánus elnökjelölt, Bob Dole, aki időközben lobbistának állt, szervezte a háttérben a közeledést. Trump nemzetbiztonsági csapatából többen vannak, akik változtatnának a kínai kapcsolaton. A kínai külügyi szóvivő tegnap világossá tette, egy ilyen lépés nem marad következmények nélkül Peking részéről.

Szerző