Előfizetés

Ronaldo a legjobb

Leginkább paródiára emlékeztetett az Aranylabda hétfői átadása a rendkívül gyatra szervezés miatt. Az immár négyszeres aranylabdás Cristiano Ronaldót ez sem zavarhatta. A Real Madrid sztárja együttese csütörtöki klubvilágbajnoki meccsére készül Japánban.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) illetékesei ugyan váltig állítják, Sepp Blatter távozásával, s Gianni Infantino megválasztásával a szervezet megindult a megtisztulás útján, a labdarúgó, világbajnokságokon résztvevő csapatok számának emelésével kapcsolatos elképzelések, illetve az, hogy hat év után ismét szétválasztották az Aranylabda, illetve a FIFA Év labdarúgója elismerését, azt mutatja: a nemzetközi szövetség továbbra is a bevételek maximalizására törekszik.

A díjak szétválasztását azzal indokolták, hogy lejárt a FIFA és a France Football együttműködési szerződése. A hétfői átadóból kiindulva azonban az illetékesek talán bölcsebben tették volna, ha ennek megújításán fáradoztak volna. Az Aranylabda átadása előzőleg ugyanis ünnepélyes, a világ számos televíziós csatornája által közvetített gála volt, most azonban jelentéktelen eseménnyé silányították.

Az érintett labdarúgók többsége nem volt jelen, a negyedik Aranylabdáját szerző Cristiano Ronaldo Japánba, a klubvilágbajnokságra repült, Lionel Messi pedig Katarban tartózkodott. Az esemény annyira elvesztette karakterét, hogy élő televíziós közvetítést sem láthattunk róla. A párizsi gála megszervezése egyenesen botrányos volt. Az i-re azzal tették fel a pontot, hogy a másodiktól ötödik helyezetteket nem is hirdették ki, mert kifutottak az időből.

Bár több olyan újságcikk is megjelent, amely szerint a portugál örök riválisának, Lionel Messinek kellett volna hatodszor adni az Aranylabdát, valójában annyira biztos volt Ronaldo győzelme, mint az elmúlt évben Messié. Bár az argentin jelenleg sokkal jobb formában van Ronaldónál, aki a nyári labdarúgó Európa-bajnokság óta talán sérülése miatt nem igazán talált magára, a portugál támadó 2016-ban majdnem mindent megnyert, amit megnyerhetett, ezért végső győzelméhez nem férhetett kétség. Magasba emelhette az Eb-győzelemért járó trófeát, méghozzá első ízben Portugália történelme során, s előzőleg, május végén, a Real Madriddal megnyerte a Bajnokok Ligáját. Az együttes 11. alkalommal bizonyult a kontinens legjobbjának. Ez a két győzelem már elég nyomós érv, hogy ő legyen a világ legjobb labdarúgója az idén.

Az újdonsült aranylabdás történelminek is nevezhető évet Japánban, klubvilágbajnoki győzelemmel zárhatja le méltó módon. Messi viszont a válogatottal kudarcot vallott a Copa Américán, együttese a döntőben meglepetésre kikapott Chilétől, s az argentin gólvágó egy időre fel is függesztette a válogatottságot, a Barcelona pedig a negyeddöntőben búcsúzott a BL további küzdelmeitől - az Atlético Madrid búcsúztatta a katalánokat.

Ronaldót a világ 173 újságírója sorolta az élre. Klubjában, illetve a válogatottban 52 mérkőzésből 48-szor volt eredményes.

Ronaldo neve 2004 óta minden alkalommal felbukkant az Aranylabda jelöltjei között, 2008, 2013 és 2014 után végzett ismét az élen.

Ronaldo számokban
4 - Aranylabda-győzelem
137 – Válogatottságainak száma portugál színekben
68 – Ennyi találat a nemzeti tizenegyben
1 - Ő az első játékos, aki négy Európa-bajnokságon is eredményes volt (2004-ben, 2008-ban, 2012-ben és 2016-ban)
80 millió font – Ennyit fizetett érte a Real Madrid 2009-ben a Manchester Unitednek
17 – Ennyi találat a Bajnokok Ligájában egyetlen szezon alatt (2014-ben)
370 – Ennyi gólt ért el a Real Madridban 248 mérkőzésen, azóta, hogy bő hét éve a királyi gárdához igazolt.
9 – Ennyi gólt szerzett az Európa-bajnokságokon, ezzel beállította Michel Platini rekordját
48,6 millió – Twitter-követőinek száma
118,164 millió – Facebook profilja lájkjainak száma

A világklasszis játékosnak nincs ideje az ünneplésre, hiszen csütörtökön a Real Madrid színeiben lép pályára a klubvilágbajnokság elődöntőjében. Amennyiben együttese legyőzi a mexikói Club Américát, amely hétvégén a koreai Jeonbuk Motorsnál bizonyult jobbnak 2-1-re, akkor a szombati fináléban az Atlético Nacional (kolumbia)-Kasima Antlers (japán) párviadal győztesével kell megmérkőznie.

A madridiak hétfőn érkeztek meg az ázsiai államba, több mint 13 órás repülőutat követően. A csapat tagjain a fáradtság jeleit vélték felfedezni – írta a Japan Times. „Nem tudtam aludni a gépen, de mindannyian nagyon örülünk annak, hogy részt vehetünk a tornán. Igyekeztünk minél jobban felkészülni” – fejtette ki a királyi gárda brazil védője, Marcelo, a Real első edzésén, amelyet a jokohamai Micuzava Stadionban tartottak. Mint mondta, hozzászokott már a hosszadalmas repülőutakhoz, hiszen ha a válogatottban kell szerepelnie, s Brazíliában kell pályára lépnie, 11 órán át tart a repülés Madridból szülőhazájába.

Hogy a királyi gárda játékosai Japánban is kivételes népszerűségnek örvendenek, mi sem bizonyítja jobban: gépük hétfő hajnali leszállásakor több száz szurkoló köszöntötte őket. A legtöbben természetesen Ronaldo mezt szorongattak a kezükben. Marcelo azt közölte, eddig csak könyvekből voltak ismeretei Japánról, s egy álma vált valóra azzal, hogy személyesen is eljuthatott az országba.

Utoljára 2014-ben nyerte meg a Real a klubvilágbajnokságot, akkor még Carlo Ancelotti volt az együttes trénere, őt azonban 2015 nyarán menesztették. Akkor 22 mérkőzésen nyert sorban a királyi gárda, ami klubrekord volt. Ugyanakkor a jelenlegi trénernek, Zinédine Zidane-nak sem kell elbújnia a nagy olasz előd mögött, csapata ugyanis 35 mérkőzés óta nem talált legyőzőre, amire eleddig szintén nem volt példa a klub történetében. S ez a sorozat tovább folytatódhat a magyar idő szerint csütörtökön délelőtt kezdődő összecsapáson.

 A klubvilágbajnokság programja
Szerda
Az 5. helyért
Jeonbuk Motors (koreai)-Mamelodi Sundowns (dél-afrikai) (Tv.: 8.30 M4 Sport)
Elődöntő
Atlético Nacional (kolmbiai)-Kasima Antlers (japán) (Tv.: 11.30 M4 Sport)
Csütörtök
Elődöntő
Club América (mexikói)-Real Madrid (Tv.: 11.30 M4 Sport)

Kartellgyanú - A Kúria új eljárásra kötelezte a GVH-t

A Kúria új eljárásra kötelezte a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) a bankok végtörlesztési kartellgyanújának ügyében kiszabott bírságot illetően kedden Budapesten kihirdetett határozatában, viszont a jogsértést megállapító részt helybenhagyta.

A GVH 2013-ban tizenegy pénzintézetre összesen 9,488 milliárd forint összegű bírságot szabott ki a végtörlesztés korlátozására, azaz a hitelkiváltás intenzitásának csökkentésére és a rögzített árfolyamú végtörlesztések visszafogására irányuló összehangolt magatartás miatt.

Az indoklás során a kúriai tanács elnöke előadta: megállapítható volt az a tényállás, hogy a 2011. szeptember 15-i találkozón a bankok képviselői erről a témáról (a végtörlesztésről) beszéltek. A Kúria szerint a nyilatkozatokból kiderült, evidens volt a résztvevők számára, hogy a tömeges hitelkiváltás hátrányos lenne a szektorra nézve, amint ez abban az e-mailben szerepelt, amit az egyik bank képviselője küldött el a találkozót követően.

Összességében megállapítható, hogy magas szintű banki döntéshozók találkoztak, akik részt vesznek a banki stratégia kialakításában - szögezte le.

A banki vezetők kétoldalú megbeszéléseiről elmondta, hogy ezek súlya lényegesen csekélyebb, de elképzelhető itt is az információmegosztás, ami jogsértő.

A Kúria szerint a tényállás az, hogy a bankok a korlátozás érdekében összehangolták a stratégiájukat, azonban azt nem lehet állítani, hogy emiatt nem volt verseny.

Úgy vélte, a piacmeghatározásban, azaz a bírságot megalapozó tényeknél releváns a szakértői vélemény, ami elmaradt az első- és másodfokú bírósági eljárásoknál. A bíróság nem ismerte a végtörlesztéssel nem érintett devizahitelek arányát egyes felpereseknél. Az ügy megismétlése során a "számítási hibákat orvosolni kell", mivel ha hiba van a piacmeghatározásban, akkor a releváns forgalom meghatározásában is hiba van - mondta a tanács elnöke.

A több órás tárgyalás során a felperesek jogi képviselői többször felvetették, hogy nem volt átfogó terv, így nem valósult meg az egységes és folyamatos jogsértés, ami a GVH határozatában szerepel.

A felperes bankok jogi képviselői az MTI-nek az ítélet kihirdetése után azt mondták: a GVH-nak újra kell vizsgálnia elsősorban a bírságolás körülményeit, és azokat a szempontokat, amelyek alapján kiszabták a bírságot. Az ítélet szerintük azt is jelenti, hogy a GVH-nak vissza kell fizetnie a bankok által korábban a hivatalnak befizetett csaknem tízmilliárd forintnyi bírságot.

Az alperes GVH közlése szerint a Kúria megalapozottnak találta a bírság alapjául szolgáló jogsértést, tehát helybenhagyta a versenyhatósági határozatnak a jogsértést megállapító részét, és csak a bírságösszeg tekintetében kötelezte a GVH-t új eljárás lefolytatására a 10 felperesből 8 bank esetében.

A GVH 2013-as határozatában az OTP-t több mint 3,9 milliárd forintra bírságolta, az Erste 1,7 milliárd forintos, a Kereskedelmi és Hitelbank 983,3 milliós, a CIB Bank 835,4 milliós, az MKB 783 milliós, a Raiffeisen 583,6 milliós, az UniCredit 306,3 milliós, az UCB Ingatlanhitel Zrt. 63,2 milliós, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank 1 millió forintos, a Citibank pedig 800 ezer forintos bírságot kapott. A GVH jogsértőnek minősítette az FHB Jelzálogbank magatartását is, vele szemben azonban mellőzte a bírság kiszabását, mert az FHB passzív résztvevője volt a kartellnak, másrészt korábban nem marasztalták el hasonló jogsértés miatt.

Kartellgyanú - A Kúria új eljárásra kötelezte a GVH-t

A Kúria új eljárásra kötelezte a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) a bankok végtörlesztési kartellgyanújának ügyében kiszabott bírságot illetően kedden Budapesten kihirdetett határozatában, viszont a jogsértést megállapító részt helybenhagyta.

A GVH 2013-ban tizenegy pénzintézetre összesen 9,488 milliárd forint összegű bírságot szabott ki a végtörlesztés korlátozására, azaz a hitelkiváltás intenzitásának csökkentésére és a rögzített árfolyamú végtörlesztések visszafogására irányuló összehangolt magatartás miatt.

Az indoklás során a kúriai tanács elnöke előadta: megállapítható volt az a tényállás, hogy a 2011. szeptember 15-i találkozón a bankok képviselői erről a témáról (a végtörlesztésről) beszéltek. A Kúria szerint a nyilatkozatokból kiderült, evidens volt a résztvevők számára, hogy a tömeges hitelkiváltás hátrányos lenne a szektorra nézve, amint ez abban az e-mailben szerepelt, amit az egyik bank képviselője küldött el a találkozót követően.

Összességében megállapítható, hogy magas szintű banki döntéshozók találkoztak, akik részt vesznek a banki stratégia kialakításában - szögezte le.

A banki vezetők kétoldalú megbeszéléseiről elmondta, hogy ezek súlya lényegesen csekélyebb, de elképzelhető itt is az információmegosztás, ami jogsértő.

A Kúria szerint a tényállás az, hogy a bankok a korlátozás érdekében összehangolták a stratégiájukat, azonban azt nem lehet állítani, hogy emiatt nem volt verseny.

Úgy vélte, a piacmeghatározásban, azaz a bírságot megalapozó tényeknél releváns a szakértői vélemény, ami elmaradt az első- és másodfokú bírósági eljárásoknál. A bíróság nem ismerte a végtörlesztéssel nem érintett devizahitelek arányát egyes felpereseknél. Az ügy megismétlése során a "számítási hibákat orvosolni kell", mivel ha hiba van a piacmeghatározásban, akkor a releváns forgalom meghatározásában is hiba van - mondta a tanács elnöke.

A több órás tárgyalás során a felperesek jogi képviselői többször felvetették, hogy nem volt átfogó terv, így nem valósult meg az egységes és folyamatos jogsértés, ami a GVH határozatában szerepel.

A felperes bankok jogi képviselői az MTI-nek az ítélet kihirdetése után azt mondták: a GVH-nak újra kell vizsgálnia elsősorban a bírságolás körülményeit, és azokat a szempontokat, amelyek alapján kiszabták a bírságot. Az ítélet szerintük azt is jelenti, hogy a GVH-nak vissza kell fizetnie a bankok által korábban a hivatalnak befizetett csaknem tízmilliárd forintnyi bírságot.

Az alperes GVH közlése szerint a Kúria megalapozottnak találta a bírság alapjául szolgáló jogsértést, tehát helybenhagyta a versenyhatósági határozatnak a jogsértést megállapító részét, és csak a bírságösszeg tekintetében kötelezte a GVH-t új eljárás lefolytatására a 10 felperesből 8 bank esetében.

A GVH 2013-as határozatában az OTP-t több mint 3,9 milliárd forintra bírságolta, az Erste 1,7 milliárd forintos, a Kereskedelmi és Hitelbank 983,3 milliós, a CIB Bank 835,4 milliós, az MKB 783 milliós, a Raiffeisen 583,6 milliós, az UniCredit 306,3 milliós, az UCB Ingatlanhitel Zrt. 63,2 milliós, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank 1 millió forintos, a Citibank pedig 800 ezer forintos bírságot kapott. A GVH jogsértőnek minősítette az FHB Jelzálogbank magatartását is, vele szemben azonban mellőzte a bírság kiszabását, mert az FHB passzív résztvevője volt a kartellnak, másrészt korábban nem marasztalták el hasonló jogsértés miatt.