Előfizetés

Milliárdosok a klímaváltozás ellen

A Microsoft-alapító Bill Gates vezetésével amerikai, brit, szaúdi, kínai milliárdosok fognak össze a globális felmelegedés ellen és egymilliárd dollárt fektetnek be az úgynevezett tiszta energia kutatásába és alkalmazásába.

A csoport tagjai között van Mark Zuckerberg, a Facebook alapító-elnöke, Jeff Bezos, az Amazon alapító-elnöke, Soros György befektető, a brit Richard Branson, a Virgin alapítója, a szaúdi Al-Valíd bin Talál herceg és a kínai informatikai óriás, az Alibaba létrehozója, Jack Ma.

A Bloomberg és a Forbes becslései szerint a csoport tagjainak összesen mintegy 170 milliárd dolláros vagyonuk van. A kutatások a közlekedéstől a mezőgazdaságig több ágazatot érintenek majd.

Védtelenül Moszkva ellen

A visegrádi négyek közül Magyarország a legvédtelenebb az oroszok felforgató tevékenységével szemben - írja a Bruxinfo négy közép-európai kutatóintézet közös felmérése alapján, ami a közvélemény, a politika, a média, a civil társadalom és az egyes országok által foganatosított ellenlépések alapján próbálta megítélni a Kreml befolyását az említett közép-európai országokban.

Ilyen átfogó felmérés először készült, ami egyszerre több EU-tagállamban próbálta megbecsülni a külföldi, lényegében az orosz befolyást. A kutatás két fő kérdésre kereste a választ, nem az orosz magatartást és módszereket, hanem a fogadó oldalt vizsgálta, mennyire sebezhetőek a visegrádi országok az orosz befolyásolási kísérletekkel szemben, melyek a gyenge pontok a V4-ek rendszerében, amelyek megerősítésre szorulnak?

A projektben résztvevő négy kutatóintézet - magyar részről a Political Capital Intézet - a négy országban öt célcsoportot vett górcső alá, mindegyik esetében szemügyre véve, hogyan viszonyulnak az orosz befolyásolási kísérletekhez és felforgató propagandához. Ezek: a közvélemény, a politikai szereplők, a média, a civil társadalom és az, hogy az egyes államok mennyire vannak tisztában a fenyegetéssel, és mit tesznek ellene.

Minél magasabb pontszámot kapott valaki a 100 pontos skálán, annál sebezhetőbbnek számít. Az öt kategória összesítése alapján a nemzetközi konzorcium Magyarországot találta a legvédtelenebbnek a V4-ek közül a Kreml aknamunkájával szemben. A 100-as skálán hazánk 57, a második Szlovákia 50, a harmadik Csehország pedig 38 pontot szerzett. Lengyelország esetében állapították meg a legalacsonyabb fokú kitettséget. A magyar közvélemény relatíve kevésbé vevő az orosz propagandára (31 pont a szlovákok 57 pontjával szemben), ami Hunyadi Bulcsú, a Political Capital vezető szakértője szerint arra vezethető vissza, hogy a magyarok jellemzően pozitívabban viszonyulnak az EU-hoz, az USA-hoz és általában a Nyugathoz, mint Oroszországhoz. Magyarországon a megkérdezettek 32 százaléka egyértelműen a nyugati orientáció híve, és csak 6 százalékuk választaná Oroszországot. Meglehetősen nagy ugyanakkor - és ebből a szempontból nincs érdemi különbség a csehek, a szlovákok és a magyarok között - azok aránya (csakem 50 százalék), akik a Nyugat és a Kelet között, egyfajta semleges státuszban képzelik el az ország helyét.

A felmérés mind a politika hozzáállása, mind pedig a védekező reakciók tekintetében Magyarországot találta a legerőtlenebbnek. A politikai szereplők esetén a 100-as skálán 78 pont, a válaszlépések tekintetében pedig 80 pont volt a magyar mutató, vagyis nagyfokú a kockázat. Összehasonlításképpen a szlovákoknál az előbbi mutató 50, a cseheknél pedig 47 pont volt (igaz a válaszok hiánya vagy erőtlensége miatt a szlovák politika is alá látszik becsülni a veszélyeket). Végül a magyar média sebezhetőségi indexét is magasra, 60 pontra becsülték a felmérés készítői.

Védtelenül Moszkva ellen

A visegrádi négyek közül Magyarország a legvédtelenebb az oroszok felforgató tevékenységével szemben - írja a Bruxinfo négy közép-európai kutatóintézet közös felmérése alapján, ami a közvélemény, a politika, a média, a civil társadalom és az egyes országok által foganatosított ellenlépések alapján próbálta megítélni a Kreml befolyását az említett közép-európai országokban.

Ilyen átfogó felmérés először készült, ami egyszerre több EU-tagállamban próbálta megbecsülni a külföldi, lényegében az orosz befolyást. A kutatás két fő kérdésre kereste a választ, nem az orosz magatartást és módszereket, hanem a fogadó oldalt vizsgálta, mennyire sebezhetőek a visegrádi országok az orosz befolyásolási kísérletekkel szemben, melyek a gyenge pontok a V4-ek rendszerében, amelyek megerősítésre szorulnak?

A projektben résztvevő négy kutatóintézet - magyar részről a Political Capital Intézet - a négy országban öt célcsoportot vett górcső alá, mindegyik esetében szemügyre véve, hogyan viszonyulnak az orosz befolyásolási kísérletekhez és felforgató propagandához. Ezek: a közvélemény, a politikai szereplők, a média, a civil társadalom és az, hogy az egyes államok mennyire vannak tisztában a fenyegetéssel, és mit tesznek ellene.

Minél magasabb pontszámot kapott valaki a 100 pontos skálán, annál sebezhetőbbnek számít. Az öt kategória összesítése alapján a nemzetközi konzorcium Magyarországot találta a legvédtelenebbnek a V4-ek közül a Kreml aknamunkájával szemben. A 100-as skálán hazánk 57, a második Szlovákia 50, a harmadik Csehország pedig 38 pontot szerzett. Lengyelország esetében állapították meg a legalacsonyabb fokú kitettséget. A magyar közvélemény relatíve kevésbé vevő az orosz propagandára (31 pont a szlovákok 57 pontjával szemben), ami Hunyadi Bulcsú, a Political Capital vezető szakértője szerint arra vezethető vissza, hogy a magyarok jellemzően pozitívabban viszonyulnak az EU-hoz, az USA-hoz és általában a Nyugathoz, mint Oroszországhoz. Magyarországon a megkérdezettek 32 százaléka egyértelműen a nyugati orientáció híve, és csak 6 százalékuk választaná Oroszországot. Meglehetősen nagy ugyanakkor - és ebből a szempontból nincs érdemi különbség a csehek, a szlovákok és a magyarok között - azok aránya (csakem 50 százalék), akik a Nyugat és a Kelet között, egyfajta semleges státuszban képzelik el az ország helyét.

A felmérés mind a politika hozzáállása, mind pedig a védekező reakciók tekintetében Magyarországot találta a legerőtlenebbnek. A politikai szereplők esetén a 100-as skálán 78 pont, a válaszlépések tekintetében pedig 80 pont volt a magyar mutató, vagyis nagyfokú a kockázat. Összehasonlításképpen a szlovákoknál az előbbi mutató 50, a cseheknél pedig 47 pont volt (igaz a válaszok hiánya vagy erőtlensége miatt a szlovák politika is alá látszik becsülni a veszélyeket). Végül a magyar média sebezhetőségi indexét is magasra, 60 pontra becsülték a felmérés készítői.