„Zabálnivaló vagy, fel akarlak falni! Most úgy foglak kielégíteni, mint ahogy a hóhér szokta az akasztáson" - mondta egy részeg és valószínűleg drog hatása alatt álló férfi az általa felkeresett szexmunkásnak. A légyottból végül nem lett semmi, gyorsan kiderült, hogy a kuncsaftnál nincs pénz, s bár fenyegetően lépett fel a szexmunkással szemben, a nőnek sikerült őt hazaküldenie. A sértett elmondása szerint még soha nem tapasztalt "ennyire iszonyú belső félelmet". - Ennél cifrábbakat is mondtak már nekem. De ezt az arcot sosem felejtem el - fogalmazott.
A történet valóban nem a „legcifrábbak" közé tartozik, de még ez bírja leginkább a nyomdafestéket azok közül, amelyek fellelhetőek a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének (SZEXE) erőszaktérképén. Itt elkövetőre, az inzultus típusára bontva lehet nyomon követni, hol és mikor követtek el erőszakos cselekményeket prostituáltakkal szemben - sokszor tettlegességre is sor került, két esetben a szexmunkás halálával végződött a konfliktus. A szervezet épp egy éve mutatta be átfogó kutatásának eredményeit a magyar szexmunkásokat ért erőszakkal és diszkriminációval kapcsolatban (tavaly több mint kétezer erőszakos cselekményt számoltak össze, ám a magas látencia miatt a valós szám jóval magasabb lehet). A jelentésben a törvényi hiányosságokra is felhívták a figyelmet, ám a helyzet továbbra is változatlan maradt.
- A hazai jogi szabályozásban nem történt változás, ahogy a jogalkalmazásban sem: a hatóságok gyakran a törvényi előírásokat is figyelmen kívül hagyják - mondta Makó Klaudia, a SZEXE jogsegélyszolgálatának jogásza az egyesület csütörtöki, a szexmunkások elleni erőszak visszaszorításának világnapja (december 17.) alkalmából tartott sajtótájékoztatóján. Merthogy a prostituáltakat nemcsak civilek bántalmazzák, sokszor a rendőrség részéről is zaklatások érik őket. Annak ellenére, hogy Magyarországon a szexmunka legális tevékenységnek számít, a rendvédelmi szervek gyakran bűnözőként tekintenek a prostituáltakra, és ott bírságolják őket, ahol csak tudják. A szabálysértési törvény 2012-es életbe lépésével már nemcsak a bíróság, hanem a rendőrség is szankcionálhat. A már-már zaklatásszerű intézkedések mellett a szexmunkásoknak megalázó bánásmóddal, verbális agresszióval is szembesülniük kell a hatóságok részéről.
Gyakran előfordul, hogy a védett zónákon kívül - ahol szabad lenne szexuális szolgáltatást felkínálni - is megbírságolják vagy előállítják őket: már a helyszínen aláíratnak velük egy dokumentumot, amivel elismerik a bűncselekményt (amit el sem követtek, mert nem védett zónában tartózkodtak), így később, ha bíróság elé kerül az ügy, a bíró legtöbbször a rendőröknek ad igazat. A bírságok nagy része a közerkölcs megsértésére hivatkozik, illetve köztisztasági szabálysértést (ráfogják a prostituáltakra, hogy az út szélén található szemetet ők hajigálták oda), egészségügyi kártya hiányát, tiltott kéjelgést említ - pedig utóbbira hivatkozva (a prostitúció legalizálása miatt) nem is lehetne büntetni.
Ha a szexmunkás a helyszínen nem hajlandó aláírni semmit, jön a fenyegetés. „Mi két rendőr vagyunk, te pedig egy kurva. Szerinted kinek hisznek majd?" - említett egy „hétköznapi" példát Papp Réka Kinga. A SZEXE sajtófelelőse felhívta a figyelmet arra is: bár az 1999-ben elfogadott prostitúciós törvény előírja az önkormányzatoknak, hogy kötelesek türelmi zónákat kijelölni, a hivatalok ennek nem tesznek eleget - nem létező türelmi zónát pedig nem tudnak igénybe venni a szexmunkások. De a szabályok a védett övezeteken kívül sem biztosítanak kellő védelmet: az egyesületnek hatósági igazolása van arról, hogy Budapesten például a Szabadkai út egy szakasza nem számít védett övezetnek, ott lehet szexmunkára felajánlkozni, ennek ellenére a rendőrök ott is gyakran razziáznak és büntetnek, például úgy, hogy a jegyzőkönyvben néhány méterrel arrébb lévő területet tüntetnek fel.
Korábban az ombudsman is rámutatott arra, hogy a türelmi zónák kijelölésének elmulasztásával az önkormányzatok sértik a szexmunkások alapjogait, valamint megsértik az emberi méltóság tiszteletben tartásának alkotmányos alapelvét is. Az ENSZ Nőjogi Bizottsága elmarasztalta Magyarországot a szexmunkások elleni diszkrimináció, a munkafeltételek hiánya, a hiányzó kilépési programok miatt. Ennek ellenére nincs előrelépés, sőt gyakran előfordul, hogy a szabálysértési bírság mellett/helyett előállítják és 2-3 napra elzárják a prostituáltakat. Igaz, többen maguk választják az elzárást, mert nem tudnák kifizetni a pénzbüntetést. A sajtótájékoztatón részt vett a SZEXE egyik ügyfele is, aki arról beszélt, nemrég 390 ezer forintos bírságot kapott, amit végül 60 napos elzárásra változtattak. Ám ennek sem tud eleget tenni, mivel egyedül neveli négyéves gyermekét, akit nem tud kire bízni.
- A bíróságot ez nem érdekli. A múlt héten 72 órát ültem, hiába mondtam, hogy nem tudom kire bízni a gyereket. A rendőrök már az út szélén gorombán bánnak velünk, ha bevisznek, onnantól semmilyen jogunk nincsen - fogalmazott. Elmondta azt is, egyszer a telefonjával elkezdte filmezni, ahogy a rendőrök intézkednek ellene, akik ezt észrevették, és azzal fenyegették, ha nem hagyja abba, nem csak három napra zárják be. A SZEXE jogásza ezzel kapcsolatban kijelentette: kisgyermeket nevelők esetében az elzárás eleve törvénytelen. Makó Klaudia szerint ennek ellenére sokan nem merik megmondani, hogy gyerekeik vannak, mert félnek, hogy a gyámhatóság elveszi őket - félelmük pedig nem alaptalan.
- A magyar prostitúciós törvény alapjaiban hibás, a toldozgatás-foldozgatás nem működik, teljesen új szabályozásra van szükség - erről Földi Ágnes beszélt. A SZEXE elnöke szerint több nemzetközi modell is létezik, ezeknek már látszanak a gyakorlati hatásaik, és segíthetnek abban, hogy megfelelő jogi keretet adjanak a szexmunkának. Az egyesület már dolgozik egy javaslatcsomagon, amelyet jövő év elején küldenek el a döntéshozóknak.
