Nincs megoldás a munkaerőhiányra

Jelentős eltérések tapasztalhatók régiónként a munkaerő kínálatban és a bérekben is. A fővárosban és környékén, illetve a nyugat-dunántúli megyékben a versenyszférában viszonylag kevés a minimálbéren, vagy garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállaló, így őket és a vállalkozókat nem nagyon érintik a kötelező béremelések. A keleti, dél-keleti országrészben, viszont még ezeket a béremeléseket is csak kínkeservesen tudják, ha kit tudják gazdálkodni a a hazai kis és középvállalkozások (kkv).

A munkavállalók, munkáltatók és a kormány megállapodása a minimálbérről, illetve garantált bérminimumról. alaposan átrendezheti a hazai bérrendszert. Rövid távon ezek az emelések nem tartják vissza a munkavállalókat a külföldi munkavállalástól és a külföldön dolgozó magyarokat sem csábítja haza, de fékezheti az elvándorlást - nyilatkozta a Népszavának Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Népszavának. A garantált bérminimum 2017-ben 25, majd 2018-ban újabb 12 százalékos, vagyis két lépcsőben összesen mintegy 37 százalékos emelése hosszabb távon már jelenthet némi megtartó erőt.

Sokakat érint a béremelés

A minimálbér 15 százalékos emelése 2017-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint a versenyszférában 346 ezer embert, míg a garantált szakmai bérminimum növekedése 682 ezert érint, vagyis összesen 1 millió 28 ezer dolgozó számíthat magasabb fizetésre. A közszférában mindössze 30 ezer munkavállalót foglalkoztatnak minimálbéren és 183 ezret a garantált bérminimumon. Így a közszférában 213 ezren vannak a legalacsonyabb bérkategóriában.

Jelenleg 1 millió 241 ezren kapnak minimálbért, illetve garantált bérminimumot.

A kormányzat úgy döntött, hogy a közmunkások bérét is megemeli, ám ennek mértéke még nem ismert.

Jellemző adat, hogy míg a hazai átlagkereset euróban kifejezve nagyságrendileg 550 euró, Szlovákiában ez 680, Ausztriában 2500 euró.

Az viszont kérdéses, hogy főleg a vidéki kkv-k ki tudják-e gazdálkodni, például hatékonyság növeléssel ezeket a kötelező emeléseket. Jövőre ugyan a bérmegállapodás keretében 5 százalékkal csökkentik a munkáltatói járulékokat, ám ez nem ellensúlyozza a megnövekedett bértömeg miatti kiadásokat. Ráadásul a bérmegállapodásban az is szerepel, hogy további 5 évig csak akkor csökken évente 2-2 százalékkal a járulék, ha a reálkeresetek legalább 6 százalékkal emelkednek. A VOSZ főtitkára szerint érdemes az elkövetkező két évre összpontosítani, mert erre az időtávra van kézzel fogható béremelési és járulékcsökkentési megállapodás. Sőt, ha jövőre 2017. első háromnegyed évében az előző év azonos időszakához mérten 11 százalékkal emelkedik az átlagkereset, a kormány a beígért 2 százalékos járulékcsökkentést további, fél százalékkal megfejeli. Gondot okozhat, hogy míg egyes szakmák ki tudják termelni ennek fedezetét, mások nem.

A VOSZ főtitkára úgy vélte, a bérmegállapodás jelentős részben politikai döntés volt, a 2018-ban esedékes országgyűlési választások elé időzítve, ami újabb igényeket szül. A versenyszférában máris egységes, 15 százalékos béremelést követel a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, amire a munkáltatók szerint nincs lehetőség. A félmillió hazai cég töredékének jelent előnyt a 10 százalékos társaságiadó-csökkentés, a többségnek alig 1 százalékkal csökken ez a közterhe, vagy egyáltalán nem is érinti őket. Hasznosabb lett volna a munkaadókat terhelő járulékot nagyobb mértékben csökkenteni - tette hozzá a főtitkár.

Már csak azért sem lehet egységes béremelésről beszélni, mert vannak nemzetközi, de magyar állami vállalatok is, ahol egyáltalán nem foglalkoztatnak senkit minimálbéren. Náluk tehát a bértorlódás okozta feszültség nem, vagy egészen más módon és mértékben jelentkezhet, mint azoknál a vállalkozásoknál, ahol dolgoznak minimálbéren, garantált bérminimumon és ezeknél magasabb fizetésekért is. Ott szinte biztosan bekövetkezik a bérfeszültség és ebből fakadóan bérharcokra lehet számítani. Lesznek cégek, ahol nyilván valahogy előteremtik a kötelező béremelések költségeit és igyekeznek megoldani a kialakuló bérfeszültségeket is. Más vállalkozások ennek érdekében létszámleépítésre is kényszerülhetnek, miközben eleve munkaerőhiánnyal küzdenek. Elsősorban a hazai kkv-k kerülhetnek ilyen válaszút elé, főképpen az amúgy is leszakadó észak-keleti megyékben.

Gazdasági elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy a kormány eleve nem számol azzal, hogy sikerül a 11 százalékos átlagkereset növekedést elérni, így az a bizonyos 0,5 százalékos "bónusz" járulékcsökkentés megmaradhat kampányígéretnek. A brutális minimálbér és garantált bérminimum emelés és az érintettek nagy száma miatt a szakértők nagyjából 9-10 százalékra becsülik a jövő évi átlagkeresetek növekedésének mértékét.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a nyáron elfogadott adó és költségvetési törvényt alapjaiban változtatta meg a kormány. Ez azért is érdekes, mert egy már elfogadott költségvetésnél egyeztek meg jelentős járulékcsökkentésről a munkavállalók, illetve a munkaadók képviselőivel.

A magyar gazdaságot azonban nem kizárólag a béremelések, bérharcok mozgathatják, hanem ezzel párhuzamosan az egyre égetőbb munkaerőhiány is. Ez ugyancsak országos jelenség, de térségenként eltérőek az okok. Míg Nyugat-Dunántúlon a súlyos munkaerőhiányt a szakemberek elvándorlása, illetve az Ausztriába ingázók idézik elő, addig a keleti régiókban jelentős munkaerő tartalék lenne, legalábbis létszámát tekintve, de nagy részüket a versenyszférában nem tudják foglalkoztatni. A strukturális munkaerőhiány szinte megoldhatatlan feladatot jelent. A drámai helyzet megoldásának egyik kulcsa lehetne a közfoglalkoztatottak átképzése, hogy az elsődleges munkaerő piacon is hasznosítható tudást szerezzenek. Az ingatlan árak jelentős régiós eltérése miatt a belső mobilitás - a vállalkozóbb kedvű fiatalokat leszámítva - szinte elhanyagolható - jegyezte meg Dávid Ferenc.

Elfogyhat a kisboltok "levegője"

A kisboltok, főleg a hátrányos helyzetű településeken nem csak azért kerülhetnek bajba, mert már a jövőre megemelt minimálbér és garantált bérminimum előteremtése is gondot okozhat, hanem az is sújthatja majd őket, hogy azokat a fizetéseket is kénytelenek emelni, amelyek esetleg csak néhány ezer forinttal haladják meg jelenleg a legalacsonyabb bérkategória bruttó összegét. A kiskereskedelmi láncok, nagyobb vállalatok általában hatékonyabbak, könnyebben kitermelik a béremelések jelentette többlet költségeket. Ráadásul az évi 500 millió forintos bevétel fölötti cégek esetében a társasági adó 19 százalékról 9 százalékra csökkentése, illetve a 2017-ben a járulék 5 százalék pontos mérséklése érdemben könnyít a közterheiken.

Nem csak a bolttípusonként, de szakmák szerint is vannak különbségek. Az élelmiszer kereskedelmi szakma az átlag alatt fizet. Ennek oka hogy a magyar vásárló nagyon árérzékeny, márpedig az élelmiszer kereskedelemben nehéz bármilyen pluszköltséget az árakra terhelni. Márpedig a bér is a költség része - említette a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az élelmiszer kereskedelemben meghatározó a kkv-k aránya és túlnyomó többségüket érinteni fogja a minimálbér és a szakmai bérminimum kötelező emelése. A járulékcsökkentés ugyan valamelyest enyhíti a vállalkozó terhét, de a megemelt bért akkor is ki kell fizetnie. A járulék mérséklése nem fedezi a magasabb bér kiadást. Figyelmeztető jel, hogy idén az első félévben 2700 kis bolt húzta le a rolót. Folyamatosan csökken a kis boltok száma. A minimálbér és a bérminimum emelés okozta bértorlódás miatt nem jut elég erőforrás az arányos béremelésekre.

Abban igaza van a bérmegállapodás aláíróinak, hogy emelni kell a béreket, de ezt csak úgy tudja elviselni a gazdaság, ha a termelékenység, a versenyképesség és a hatékonyság is egyidejűleg javul. mert csak így tudják kitermelni a béremelések költségeit - vélte Vámos György. Ehhez a kkv-knak kormányzati támogatásra lenne szüksége a szükséges fejlesztésekhez.

Elvileg az így "felszabaduló" szakemberek pótolhatnák a kereskedelemből a nagyon hiányzó munkaerőt. ám ez a valóságban nem ilyen egyértelmű. Egy hentes például nemcsak élelmiszer üzletben helyezkedhet el, hanem akár egy vágóhídon is. Már a kereskedelmi dolgozók közül is sokan külföldre mennek, vagy más ágazatban helyezkednek el. Őket a magasabb minimálbér, vagy szakmai bérminimum sem tartja vissza. A munkaerőhiány pedig a növekedés gátjává válhat.

Tisztulhat a építőipari piac

Valamennyi építőipari alapszakma egyben hiányszakma is, és ez országosan érvényes - mondta a Népszavának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Hiányzik a jó szakmunkás Nyíregyházán és Sopronban is. A munkaerőhiány ott okoz nagyobb feszültséget, ahol tapasztalható volt némi élénkülés, mint a közép-magyarországi régióban és a nagyobb megyei városokban. Míg 2006-ban 2300 milliárd forint volt az ágazati teljesítmény, ha idén folyó áron eléri a 2000 milliárdot, azt már jó eredménynek tekinti a szakma.

Ha jövőre az uniós források lendületbe hozzák az építőipart, csak akkor lesz képes teljesíteni a megnövekedett feladatokat, ha a jelenleginél hatékonyabban tud majd dolgozni. Olyan beruházásokra, eszköz beszerzésekre lesz szükség, amelyek élőmunkát váltanak ki - említette Koji László. Németországban 2000-ben az építőiparban 1,2 millióan dolgoztak. Tavaly már csak fele ennyien voltak az ágazatban, miközben a teljesítmény folyamatosan növekedett. Ez a magyar építőiparra is érvényes, azaz kevesebb emberrel ugyanannyit kell teljesíteni. Már látszik, hogy Németországhoz, Ausztriához, Csehországhoz, vagy Lengyelországhoz hasonlóan vendégmunkásokra is szükség lesz. Leginkább ukrán, fehérorosz állampolgárok érkezésére lehet számítani.

Az alacsony hatékonysággal dolgozó cégek nagy része eltűnik a piacról - tette hozzá az ÉVOSZ elnöke.

A minimálbér és bérminimum emelés aligha tarthatja meg a jó szakembereket, főleg nem csábíthatja vissza őket külföldről. A 150-200 ezres bérek helyett 250-300 ezres havi bérek kellenének az építőiparban. Ezt 4 éven belül el kell érni - tette hozzá az ÉVOSZ elnöke. Németországban egy átlagos építőipari nettó bér 1800 euró, Magyarországon bruttó 230-250 ezer forint. Amit Ausztriában egy magyar építőmunkás elvégez 7-8 óra alatt, ahhoz itthon 11-12 órára van szüksége.

Tovább csökkent a hazai építőipar teljesítménye a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, tegnap közölt adatai szerint. Idén októberben az építőipari termelés volumene 12,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A termelés mindkét építményfőcsoportban csökkent: az épületek építése 7,2, az egyéb építményeké 18,2 százalékkal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján októberben az építőipar termelése 3,8 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest. A visszaesés egyik oka az uniós források elapadása.

Az államigazgatásból vár pótlást a versenyszféra

A versenyszférában mintegy 2,1 millió ember dolgozik, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az üres álláshelyek száma már eléri a 40 ezret, ám szerinte a versenyszféra akár 150-200 ezer munkavállalót is gond nélkül „fel tudna szívni” - jelentette ki Lakatos Péter, A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGyOSz) alelnöke az M1 aktuális csatornán tegnap. A munkaerőhiány hátterében álló folyamatokról kifejtette: a demográfiai hatások miatt évente mintegy 50 ezer emberrel csökken a munkaerő kínálat, a nők negyven éves nyugdíjba vonulási lehetősége évente szintén 20 ezer embert érint, és ehhez kapcsolódik az elvándorlás, amelynek keretében 150-300 ezer munkavállaló ment külföldre dolgozni. Ha csupán az elvándorolt munkaerő fele visszatérne, az már mintegy 7-8 százaléka a teljes versenypiacnak - vélekedett Lakatos Péter. Az alelnöke szerint a munkaerőhiányra megoldást jelenthet az államigazgatás optimalizálása, az automatizálás, illetve a közfoglalkoztatásból az emberek visszavezetése az elsődleges munkaerőpiacra.