Milliárdokat spórolhatnánk

Akár évi 6–10 milliárd is megtakarítható lenne a szabálysértési szankciórendszer részleges átalakításával. Ráadásul az új szisztéma igazságosabb lenne a szabálysértések elkövetőinek és a károsultaknak is, mint a mostani – derül ki a Magyar Helsinki Bizottság koordinálta civil munkacsoport kutatásaiból.

Évente mintegy 700–900 ezer szabálysértési szankciót szabnak ki a hazai hatóságok, de a szigorodó szankciók egyelőre nem vezettek a szabálykövetés látványos javulásához. A társadalmilag nem vagy igen kevéssé veszélyes normasértések viszont jelentős állami forrásokat kötnek le, miközben a szabálysértési eljárásokkal szemben az az elvárás, hogy gyorsak és olcsóak legyenek, vagyis hatékonyan tükrözzék az állami akaratot. Becslések szerint a járőröző rendőrök a munkaidejüknek mintegy 20 százalékát töltik a szabálysértőkkel szembeni fellépésre és az ilyen ügyek adminisztrálására.

Az új szabálysértési törvény 2012 áprilisi hatályba lépése óta megháromszorozódott az olyanok száma, akik – mivel nem képesek befizetni a sokszor irreálisan magas bírságokat – szabálysértések miatt kerülnek börtönbe. Ma már átlagosan naponta négyszázan vannak börtönben ezért. Abban mindenki egyetért, ez a legdrágább és legigazságtalanabb „rendezése a számlának”. Az állam nem csupán a szabálysértési bírság bevételétől esik el, de a rabtartás napi 6–8 ezer forintos költségeit is maga kénytelen állni. Akiket pedig elzárnak, azokat többnyire szegénységük miatt büntetik a lehető legsúlyosabb szankcióval, a szabadságvesztéssel.

Civil szervezetek munkacsoportja éppen azért alakult tavaly, hogy közösen vizsgálják meg a szabálysértési rendszer működését, illetve javaslatokat tehessenek igazságosabbá és hatékonnyá tételéhez. Egy, a Budapest Intézet által készített kalkuláció kimutatta például, hogy számos tényállás esetében az állam pénzt, egyben időt takaríthatna meg, ha a hatóságok nem egyből bírságolnának, hanem a szankciókban fokozatosság érvényesülne.

Három szabálysértési tényállást vizsgáltak, amely romák, hajléktalanok és szexmunkások esetében gyakran fordul elő. A közlekedési szabályok kisebb fokú nem gépjárművel elkövetett megsértése (például ha valaki nem a zebrán megy át, vagy hiányzik a prizma a bicikliről), kisebb köztisztasági szabálysértések, illetve tiltott prostitúció miatt indított eljárásokban évi mintegy 413 milliót lehetne megtakarítani, ha nem rögtön pénzbüntetéssel szankcionálnák a kihágást. Ezeknél a tényállásoknál a pénzbírságot megelőzné szóbeli és írásbeli figyelmeztetés, valamint lehetővé tennék, hogy a szabálytalankodó például hiányzó kerékpárprizma pótlásával mentesüljön a szankció alól. A Budapest Intézet kutatása szerint lépcsőzetes, a szabálytalanság javítására módot biztosító rendszer felállításával évi 6–10 milliárd anélkül is megtakarítható lenne, hogy a szankcionált magatartások köre nem szűkülne.

A civil munkacsoport szerint a szabálysértési eljárások során gondot jelent a közérthető tájékoztatás hiánya. A közérthetőség nemcsak a szabályszegő állampolgár számára fontos, hanem a hatóságoknak is. A rendszert ugyanis feleslegesen megterhelik és bonyolítják azok a kommunikációs zavarok, amelyek elkerülésével hamarabb megnyugtató eredménnyel zárulhatna az eljárás, valamint megelőzhetőek lennének az ismételt kihágások. Feltűnően kevesek számára világos például, hogy a pénzbírság legtöbb esetben kiváltható közérdekű munkával, és nehezen érthetőek a végrehajtás szabályai. A Helsinki Bizottság egy közérthető tájékoztatón dolgozik, amelyet a szabálysértéssel gyanúsítottak kapnának kézhez, hogy mit kell tenni az elzárás elkerülése és a közérdekű munka érdekében.

Új szankciók

Mivel a szabálysértések veszélyessége a társadalomra kicsi, az új szankciórendszer megtervezésekor elsődleges a fokozatosság elvének teljes körű érvényesítése - áll a Budapest Intézet tanulmányában. A jelenlegi eljárást felváltó alternatív szankciórendszer a következő, kötött sorrendben alkalmazható elemekből állna: szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés, pénzbírság vagy helyszíni bírság, közérdekű munka, feltételes elzárás.

Szóbeli figyelmeztetés

A jelenlegi rendszerben is létező szóbeli figyelmeztetés intézménye változatlan formában továbbra is megmaradna, miközben azt szerencsés lenne minél több, a szabálysértéssel való felhagyást segítő információval (például tiltott prostitúció esetén a rendőrkapitányságok által készített térképekben foglalt védett övezetek pontos megjelölésével) kiegészíteni.

Írásbeli figyelmeztetés

A szóbeli figyelmeztetést követő újabb szabálysértés esetén, illetve ha a járőr a magatartást ennél súlyosabbnak ítéli meg, írásbeli figyelmeztetést szabna ki. Az elkövető írásbeli határozatot kap, amiben felhívják a figyelmet az újabb szabálysértés elkövetésének következményeire. A figyelmeztetéshez a szabálysértés elkerülését megkönnyítő, fent már említett információkat is szerencsés lenne csatolni. Az írásbeli figyelmeztetés esetén az eljárás a jelenlegi feljelentés vagy helyszíni bírság adminisztrálásához hasonlóan történne azzal a különbséggel, hogy a járőr a feljelentést nem az illetékes szabálysértési hatóságnak, hanem az elkövetőnek postázza. Ha az elkövetőnek nincs értesítési címe vagy lakcímkártyája, a helyszínen állítják ki az írásbeli figyelmeztetést. Három írásbeli figyelmeztetés után alkalmaznák a helyszíni bírságot vagy a feljelentést az intézkedő járőr megítélése szerint, és a jelenlegi rendszerhez hasonlóan elindul a hatósági, bírósági és végrehajtási szakasz. Az írásbeli figyelmeztetés esetén lehetőség lenne jóvátételre. A határozat kézbesítését követő 30 napon belül - ha a szabálysértés jellege lehetővé teszi - lehetőség lenne helyreállítással orvosolni a jogszerűtlen állapotot. Ilyen például a kerékpár kötelező, de hiányzó kellékeinek bemutatása. Ha a jóvátétel sikeres, az adott írásbeli figyelmeztetés hatályát veszti.

Pénzbírság, helyszíni bírság

Három írásbeli figyelmeztetés után a negyedik szabálysértés elkövetése esetén az intézkedő járőr vagy helyszíni bírságot szabna ki, vagy feljelentést tenne, és a cselekmény adminisztrálását követően az ügy iratait az illetékes szabálysértési hatóságnak küldi meg, amely a jelenlegi eljárási rend szerint pénzbírságot szab ki, illetve regisztrálja és nyomon követi a szankció végrehajtását. A tiltott prostitúció esetén nem lehetne megvonni szabadságától az elkövetőt, így nem lenne szükség a gyorsított eljárás keretében alkalmazott rendőrségi fogdában való őrzésre.

Közérdekű munka

Abban az esetben, ha az elkövető a pénzbírság vagy helyszíni bírság összegét közérdekű munkával kívánja megváltani, továbbra is a jelenlegi három plusz harminc napos határidő állna az elkövető rendelkezésére. Közérdekű munka továbbra is 5000 forint/nap átváltási aránnyal számolódik, azonban méltányossági megfontolásból és a közérdekű munka ösztönzéseként 500 vagy 1000 forintos napi ételutalvánnyal lenne biztosított a napi étkezés. Egy ilyen konstrukció a hajléktalanoknak is vonzóbbá tehetné a közérdekű munkát. Ugyancsak megfontolandó egy olyan opció bevezetése, mely a közérdekű munka előfeltételeként megszerzendő orvosi igazolás díját is megválthatóvá tenné – ez megakadályozhatná, hogy az álljon a közérdekű munka végrehajtása útjába, hogy az érintett ezt az összeget nem tudja kifizetni.

Elzárás

Elzárás csak abban az esetben lenne alkalmazható, ha a pénzbírságot vagy helyszíni bírságot az elkövető nem fizette meg, illetve közérdekű munkával sem váltotta meg.