Cafeteria - 7 milliárdos büntetés Magyarországnak

A második pofont is megkapta az Orbán kormány, amiért 2012-ben kiszorította a magyar piacról a francia étkezési utalványokkal foglakozó cégeket. 

A múlt héten a Világbanknál működő Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja, az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID) 23 millió euró kártérítést ítélt meg az Edenred nevű, étkezési utalványokkal foglalkozó francia cégnek, a Ticket Restaurant márka tulajdonosának. Az Edenred a magyar állammal szemben nyújtott be panaszt, miután az Erzsébet-utalvánnyal illetve a Szép-kártyákkal kiszorították a hazai utalványpiacról az addig piacvezető multikat. A beruházási jogvitát lezáró döntés ismertetésre a 444.hu talált rá.

Korábban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben az Európai Bíróságnál, és idén februárban a bíróság úgy döntött, hogy a magyar kormány intézkedései, amelyekkel kizárták a piacról a külföldi utalványkibocsátókat, több ponton ellentétesek az uniós joggal, sértik a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, valamint a Szép-kártya és az Erzsébet-utalvány kibocsátásnak feltételei túl szigorúak.

2012-ben a kormány a béren kívüli juttatások adózásának átalakításával lehetetlenítette el a külföldi multicégek üzleteit. A jelenleg is élő kedvezményes és normál adózású juttatásokat úgy csoportosította, hogy az újonnan bevezetett állami Szép-kártya és az Erzsébet-utalványok adója kedvezményes, 31 százalékos körbe került, míg minden egyéb, így Sodexo Pass, a Le Chèque Déjeuner és a Ticket Restaurant (Edenred) utalványai után 51 százalékot kellett adózniuk a munkáltatóknak. Profit híján a cégeknek nem érte meg az üzlet, így szedték a sátorfájukat és kivonultak a piacról. Ám ugyanakkor a három francia cég külön-külön eljárást indított a magyar állam ellen az ICSID-nél. Mindhárom cég ugyanarra az egyezményre hivatkozik keresetében, arra, amelyiket 1987-ben írta alá a magyar és a francia kormány a francia cégek magyarországi működésének és befektetéseinek garantálásáról.

Az ICSID az Edenred ügyében döntött először, mégpedig a francia vállalat javára, tehát a Sodexo Pass és a Le Chèque Déjeuner beadványa hátra van, de az Edenred-ítélet után elég jól megjósolható azok kimenetele is - írja 444. A büntetési tételek mellett egyre dagad az ügyvédi számla is, a hírek szerint ez is több milliárdos tétel lehet mire az eljárások véget érnek.

Hiába nyernek azonban a hazai piacon ellehetetlenített francia cégek Washingtonban, a korábbi üzleteiket nem szerezhetik vissza, már csak azért sem mert jelenleg éppen az államivá tett cafeteria-rendszer kivéreztetése folyik, éppen az állam által. Az Európai Bíróság döntése nyomán magyar kormánynak új jogszabályokat kellett volna alkotni, amelyekkel ismét kinyitná az utalványok piacát. Ám ehelyett inkább elsorvasztja azt, legalábbis a cafeteria félig készpénzesítése, valamint a kedvezményes adózási kulcs Szép-kártyára korlátozása ebbe az irányba mutat.

Szerző
2016.12.19 06:21

Mozgáskorlátozott emberek kihasználásáért bírságolt a GVH

Publikálás dátuma
2019.01.16 11:39

Fotó: / Németh András Péter
Összesen 49 millió forintra büntette a három céget a versenyhatóság.
Maximális mértékű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a PRO-VALETUDO Kft.-re, a PVO Retails Hungary Kft. -re (f.a.) és a Monus Global Kft.-re a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben. A hatóság egyúttal versenyjogi megfelelési program kidolgozására is kötelezte a vállalkozásokat – közölte a GVH. A közlemény szerint a három, azonos vállalkozáscsoportba tartozó cég képviselői mozgáskorlátozottakat és végtaghiánnyal élőket kerestek fel a lakásukon, kórházakban, valamint idősotthonokban, és igyekeztek rábeszélni őket gyógyászati segédeszközök (protézisek, gyógycipők) megrendelésére, illetve felíratására. A fogyasztóknak nem feltétlenül volt szükségük a fent sorolt eszközökre, sokan közülük például képtelenek lettek volna azok használatára egészségi állapotuk miatt. Kiszolgáltatottságukra alapozva ugyanakkor a vállalkozások – pszichés nyomásgyakorlással, illetve kihasználva az értékesítés körülményeit, időzítését és helyszínét – olyan döntésekre késztették őket, amelyeket egyébként nem hoztak volna meg. A GVH azt is megállapította, hogy a vállalkozások több esetben a cég „ajándékaiként”, ingyenes szolgáltatásaként tüntették fel a közgyógyellátás keretében térítésmentesen járó eszközöket az erre jogosultak számára. A három társaság továbbá – a fogyasztói jelzések, panaszok ellenére – nem az elvárható szintű szakmai gondossággal járt el a legyártott termékek minősége, alkalmazhatósága, valamint a garanciális igények érvényesíthetősége ellenőrzésekor, sőt, a feltártak nem csupán egyedi esetek voltak, hanem rendszerszintű problémákra hívták fel a hatóság figyelmét a cégek panaszkezelési és garanciális teljesítésével kapcsolatban. A jogsértések feltárásában a GVH szorosan együttműködött a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel. A versenyhatóság a bírság megállapításakor kiemelten vette figyelembe az érintett fogyasztói kör sérülékenységét, és súlyosító körülményként értékelte, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat társadalombiztosítási célú közpénzek szükségtelen kifizetését is eredményezte. A GVH ezért
a törvényben meghatározott maximális mértékű bírságot, összesen 49 millió forintot szabott ki a három cégre.
A GVH arra kötelezte a vállalkozásokat, hogy két hónapon belül alakítsanak ki a jogszerű működésük feltételeit biztosító belső eljárásrendet, amelyet a későbbiekben alkalmaznak.
2019.01.16 11:39

Darázsfészekbe nyúl az Európai Bizottság az adóreformmal

Publikálás dátuma
2019.01.16 10:30
Európai Bizottság - Shutterstock
Fotó: /
A testület azt javasolja, hogy a tagállamok a közeljövőben adják fel vétójogukat az adózást érintő uniós döntéshozatalban.
“Teljes mértékben tisztában vagyok vele, hogy mennyire érzékeny ez a kérdés, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne beszélni róla” — fejtette ki Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a előterjesztés ismertetésekor. A brüsszeli testület egyelőre csak vitát kezdeményez az uniós adópolitikai döntéshozatal átalakításáról, amelyet 2025-ig fokozatosan, négy lépésben valósítana meg. Javaslata szerint a jogszabályokat a jövőben nem a tagállamok egyhangú egyetértésével hoznák, hanem többségi szavazással. Ezzel gyorsabban és eredményesebben tudnának kompromisszumra jutni, és nem akadnának el évekre olyan fontos adóügyi kezdeményezések, mint például a közös társasági adóalap kiszámításáról vagy a digitális adó bevezetéséről szólók. Az Európai Bizottság azzal is érvel, hogy a szuverenitás szükségességét hangsúlyozó tagállami nyilatkozatok általában speciális nemzeti érdekeket védenek, amelyek adott esetben tisztességtelen versenyelőnyt biztosítanak, és aláássák az adórendszerek méltányosságát. Az előterjesztés értelmében a kormányok először az adócsalás és adókijátszás elleni küzdelem terén állapodnának meg az átmenetről a minősített többségi szavazásra. Ezt követné a vétójoguk megszüntetése a környezet védelmét vagy a közegészség javítását szolgáló politikákat támogató adóügyi intézkedésekben. Az igazán húsba vágó területeken — ilyen az általános forgalmi adó vagy a jövedéki adó harmonizált szabályozása — csak ezután kerülne sor a többségi szavazás bevezetésére. Utolsó lépés lenne ennek kiterjesztése a közös összevont társasági adóalapról és a digitális gazdaság adóztatásáról szóló döntéshozatalra. Mint Pierre Moscovici hangsúlyozta, a tagállamok továbbra is a belátásuk szerint határoznák meg az adókulcsokat a személyi jövedelemadó és a társaságiadó vonatkozásában. 
2019.01.16 10:30
Frissítve: 2019.01.16 10:30