Kigolyózott cafeteriások - Több milliárdba kerül a kormány húzása

A Világbanknál működő nemzetközi vitarendező szervezet, az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID) december 13-án 23 millió euró kártérítést ítélt meg az Edenred nevű, étkezési utalványokal foglalkozó francia cégnek, a Ticket Restaurant márka tulajdonosának. Az Edenred a magyar állammal szemben nyújtott be panaszt, miután az Orbán-kormány 2012-ben az Erzsébet-utalvánnyal illetve a Szép-kártyákkal kiszorította a magyar utalványpiacról az addig piacvezető multikat - írja a 444.hu.

2012-ben a kormány úgy módosította az adójogszabályokat, hogy minden béren kívüli juttatás után 51 százalékot kelljen adózni, csak az újonnan bevezetett állami Szép-kártya és az Erzsébet-utalványok adója lett kedvezményes, 31 százalékos. Ezzel gyakorlatilag megölték a korábban népszerű utalványokat, a Sodexo Passt, a Le Chèque Déjeuner és a Ticket Restaurantot. A kibocsátó cégek pillanatok alatt elveszítették árbevételük nagy részét, ki is vonultak a piacról. Három francia cég nem nyugodott bele a dologba, és külön-külön eljárást indított a magyar állam ellen. Valamennyien ugyanarra az egyezményre hivatkozik keresetében: ez még 1987-ben jött létre Magyarország és Franciaország kormányai között, és a francia cégek magyarországi befektetéseit, működését garantálja. Az ICSID az Edenred ügyében döntött először, mégpedig a francia vállalat javára, tehát a Sodexo Pass és a Le Chèque Déjeuner beadványa hátra van, de az Edenred-ítélet után elég jól megjósolható azok kimenetele is.

Az Európai Bizottság korábban kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben az Európai Bíróságnál, és idén februárban a bíróság úgy döntött, hogy a magyar kormány intézkedései, amelyekkel kizárták a piacról a külföldi utalványkibocsátókat, több ponton ellentétesek az uniós joggal, sértik a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, valamint a Szép-kártya és az Erzsébet-utalvány kibocsátásnak feltételei túl szigorúak. A magyar kormány jelezte, esze ágában sincs visszaengedni a külföldi cégeket, inkább teljesen megszünteti a cafetériát; a miniszterelnök egy kettős bérrendszer ötletével is előállt, miszerint lenne a munkabérnek egy adómentes része, az váltaná ki az eddig utalványokkal kifizetett, kedvező adózású jövedelmet. 

Szerző
2016.12.17 11:23

Csokkal az áfa ellen

Publikálás dátuma
2018.09.25 10:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az újlakás-építést és a lakásfelújítást egyenrangúan kezelő intézkedéseket javasolnak az építési vállalkozók 2020-tól.
Forint alapon, 3-5 százalékos kamattal, hosszú távon kiszámítható feltételek mellett hitelezzék a lakásépítéseket és -felújításokat a kereskedelmi bankok, az első lakáshoz való hozzájutásnál pedig kortól függetlenül legyen állami hitelkamat-támogatás, ami 3 százalék körül tartja a hitelköltségeket – többek között ezt javasolja az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a lakásáfa változása kapcsán.  A szakmai szervezet szerint a lakásépítések pozitív lendülete ugyanis megtörik, ha nem dolgoznak ki a 2020 januárjától megszűnő 5 százalékos kedvezményes lakásáfa helyett azt pótló kedvezményeket. Hangsúlyozták: az intézkedési csomagnak mindenképpen egyenrangúan kellene kezelnie az újlakás-építést a meglévő lakások felújításával. Az ÉVOSZ ezért javasolja az áfa visszatérítésének kiterjesztését a kész lakás vételére, valamint az újlakás-építés részteljesítésekkel történő megvalósításához kapcsolódó áfa-visszaigénylés jelenlegi rendszerének fenntartását. Indítványozzák továbbá, hogy az áfa-visszatérítési lehetőség a lakásfelújítások területére is terjedjen ki. Azt szeretnék, hogy a felújítási összköltség áfájának 30 százalékát, maximum 3 millió forintot lehessen visszaigényelni. A visszaigénylés feltételéül írnák elő többek között a felújításra irányuló írásos szerződést - részletes műszaki leírással, átlátható finanszírozással. Az ÉVOSZ kiszélesítené a családi otthonteremtési kedvezményre jogosultak körét is: kortól függetlenül elérhetővé tennék azt minden gyermeket nevelő számára. Javasolják azt is, hogy az önkormányzatok fecskeház-építési programmal segítsék a fiatal házasok lakhatását. Az üresen álló mintegy 350 ezer lakás hasznosítására is ki kellene írni szerintük egy programot. Az energiatakarékos felújítási pályázatokat pedig már idén újra kell indítani – szögezte le közleményében az ÉVOSZ.  A két éve bevezetett, az újlakásokra vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs 2020. január 1-jétől ismét 27 százalékra emelkedik. Ezt ugyan a vonatkozó jogszabály a kezdetektől világosan kimondta, az ingatlanpiac szereplői mégis sokáig bíztak a kedvezmény meghosszabbításában. A kormány a választásokig igyekezett is lebegtetni a kérdést, végül Varga Mihály pénzügyminiszter egyértelművé tette: nem lesz hosszabbítás. Vagyis: 2020. januárjától legalább 20 százalékkal drágulnak majd az újlakások, amire valószínűleg jóval kevésbé lesz majd piacképes kereslet, hiszen az árak már így is az egekben vannak. Emiatt viszont már év elejétől visszavettek a lendületből a beruházók. Az idei év első félévében ugyan még 30 százalékkal több lakás épült, mint a tavalyi év azonos időszakában, de a jövőre nézve kevesebb lakásépítésre kértek engedélyt - országosan tizedével, a fővárosban csaknem harmadával csökkent a kiadott engedélyek száma.  A tavalyi 15 ezer után így az idén és jövőre még évi 20-25 ezer új lakás készülhet el, utána azonban legalább 10 százalékos visszaesés jöhet, főként az eladási célra épülő lakások piacán. A beruházók azért is vágnak vele kevésbé szívesen az új építkezésekbe, mert inkább a már megkezdett projektek befejezésére koncentrálnak, hogy a munkaerő- és építőanyag-hiány idején is át tudják azokat adni a kedvezményes áfa megszűnéséig. Ha ugyanis nem sikerül időre elkészülni – márpedig a projektek kétharmada legalább 1 hónapos késésben van, de előfordul féléves-éves csúszás is –, akkor a vevőknek már az áfával megfejelt árat kell megfizetniük, ami többmillió forintos drágulást jelenthet.

Magyarországon lesz a legmagasabb az újlakás-áfa

Bár jelenleg még a régióban Magyarországon a legalacsonyabb az újlakásokat terhelő áfa - hazánkon kívül még Romániában 5 százaléknyi -, 2020-tól nálunk lesz a legmagasabb az áfakulcs. Az MNB összesítése szerint Ausztria és Szlovákia kivételével - ahol az általános áfakulccsal megegyező, 20 százalékos áfa terheli az újlakások értékesítését is -  a legtöbb környező ország alkalmazza a csökkentett adókulcs lehetőségét az újlakások esetén. A legtöbbször bizonyos feltételek - alapterület-korlát, értékkorlát, felhasználási cél - teljesüléséhez kötik. Lengyelországban 8, Szlovéniában 9,5 százalék az újlakás-áfa. Magyarország kivételével ugyanakkor a kedvezményes áfakulcsot alkalmazó országok egyikében sem ideiglenes jelleggel vezették be a csökkentett áfát.

Témák
lakásáfa
2018.09.25 10:30
Frissítve: 2018.09.25 10:30

Csak pár hónapra elég a lakossági tartalék

Publikálás dátuma
2018.09.25 10:00

Fotó: Shutterstock/
Bár a többség úgy gondolja, az állami nyugdíj édeskevés lesz a megélhetéshez, a nyugdíjcélra takarékoskodók aránya jelentősen visszaesett.
Meglehetősen ellentmondásos kép bontakozik ki egy friss kutatásból a lakosság nyugdíjas évekről való gondolkodásáról: bár a többség komolyan tart anyagi helyzete romlásától, egyre kevesebben tesznek félre nyugdíjcélra. Az anyagi – például a lakásfenntartással kapcsolatos problémákat – nyugdíjkorhatáron túli munkavállalással tervezik majd megoldani, miközben szívük szerint már 57 évesen nyugdíjba vonulnának. A többség eközben meglehetősen keveset tesz egészségügyi állapota megőrzéséért, mégis úgy gondolja, nyugdíjas korában az átlagnál jobb egészségnek örvend majd. A nyugdíjas éveket illetően kevéssé találkoznak az elképzelések a realitásokkal – summázta a 30-59 éves korosztályban negyedik alkalommal végzett kutatás eredményeit Kuruc Péter, a K&H biztosító életbiztosításokért felelős vezetője. Mint mondta: a korábbi évekhez képest - saját bevallása szerint - többeknek van most megtakarítása, ám így az átlagosan félretett összeg is kisebb. Míg 2 éve a megtakarítással rendelkezőknek átlagosan 2,3 millió forintjuk volt, addig most csak 1,8 millió forintra rúg az összeg. Az átlag mögé nézve az is kiderül: a válaszolók harmadának csak kevesebb mint félmillió forintos megtakarítása van, 42 százalékuk pedig csupán egyetlen hónapot tudna kihúzni fizetés nélkül a tartalékaiból. Jellemző adat, hogy a megtakarítással rendelkezők körében a konkrét cél nélküli biztonsági tartalékot gyűjtögetők aránya már 54 százalékra rúg (két éve még 42 százalék volt), miközben nyugdíjcélra egyre kevesebben (29 százalék a két évvel ezelőtti 39 százalék helyett) tesznek félre. A háttérben feltehetőleg az alacsony kamatok állnak. Mint arról nemrég beszámoltunk: a lakosság készpénzállománya és a lekötetlenül a lakossági folyószámlákon heverő megtakarítások összege rekordokat döntöget, így az alacsony kamatok miatt a lakosság összességében több mint 10 ezer milliárd forinttal nem kezd semmit. Az öngondoskodáshoz való ambivalens hozzáállást jól mutatja, hogy a felmérés során megkérdezettek csupán 20 százaléka tett már félre a nyugdíjas éveire: átlagosan 364 ezer forintot. Harmaduknak viszont semmilyen megtakarítása nincs. Holott csupán minden ötödik megkérdezett gondolja úgy, hogy meg tud majd élni az állami nyugdíjból, tízből nyolcan pedig úgy vélik: az állami juttatás mellett szükség van az öngondoskodás mielőbbi megkezdésére is. Már csak azért is, mert a többség jelentős – legalább 40 százalékos – bevételcsökkenéssel számol nyugdíjas évei kapcsán. A túléléshez egyébként a válaszolók szerint legalább 102 ezer forintra lesz majd szükség havonta, 243 ezer forint kellene viszont a kényelmes nyugdíjas léthez. Minthogy a többség nem számít azonban ekkora összegre, úgy gondolja: nyugdíjas éveiben is dolgozni fog – a megkérdezettek csaknem 80 százaléka válaszolta ezt. Mondják mindezt úgy, hogy közben csaknem felük már a mostani nyugdíjkorhatárnál is korábban, 57 évesen nyugdíjba menne. Hogy a munkavállalással kapcsolatos elhatározásból mi marad meg nyugdíjas korra, az igencsak kérdéses egy másik, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérésének ismeretében is. Aszerint ugyanis – bármennyire is erőltetné a kormány - a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem szeretne már dolgozni semmilyen formában. Mindebben feltehetőleg a nyugdíjasok meglehetősen rossz egészségügyi állapota is szerepet játszik. A K&H felmérése során ezért azt is megvizsgálták: mit tesz a mai 30-59 éves korosztály egészsége megőrzése érdekében. Kiderült: nem sokat. Több mint kétharmaduk nem megy táppénzre, inkább betegen is dolgozik, felük nem jár rendszeresen szűrővizsgálatokra és nem is sportol semmit. Ennek ellenére a megkérdezettek csaknem fele úgy gondolja, jobb egészségügyi állapotnak örvend majd idősebb korában, mint egy átlag nyugdíjas.    
2018.09.25 10:00
Frissítve: 2018.09.25 10:00