Lepukkant kórházépületek - Raktárnak jó lesz?

Marad a hajléktalanok egészségügyi központja a Szabolcs utcai kórház területén, mellette pedig felépül az ország legmodernebb múzeumi raktára és kutatóhelye. A majdnem tíz éve bezárt budapesti kórházak többségének épületeit eközben máig nem sikerült értékesíteni.

Nincs veszélyben a hajléktalan fővárosiak egészségügyi ellátása a volt Szabolcs utcai kórház területén - tudtuk meg Győri Pétertől, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei szakmai vezetőjétől. A kérdés azután vetődött fel, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere múlt pénteken részletesen ismertette az egykori Szabolcs utcai kórház területén létesítendő múzeumi raktár terveit.

A hatalmas kiterjedésű épületegyüttesben hosszú évekig csak egyetlen intézmény működött, 2013 januárjában ide költözött a fedél nélküliek háziorvosi rendelője és 24 órás ügyelete, a hozzá kapcsolódó lábadozó, ahol 15 ágy várja az utcáról kötözésre vagy fertőtlenítésre érkezőket. A rendelők mellett itt helyzeték el a hajléktalanok kórházi részlegét is, amelyben 50 ágyas krónikus belgyógyászat és 23 ágyas ápolási osztály működik. Ezek szomszédságában, a régi kórházi terület közepén újítanak fel két régi épületet és húzzák fel a legkorszerűbb technikával ellátott múzeumi restaurálási és raktárközpontot a Liget Budapest projekt keretében. A 2007-ben bezárt kórház kulturális célú megújítása a mellette kialakítandó közparkkal együtt már elnyerte a XIII. kerület vezetésének is a tetszését, nem úgy, mint a hajléktalanok egészségügyi központja. Annak avatásán azért nem vett részt a polgármester, mert akkori sajtóhírek szerint úgy vélekedett: kerülete aránytalanul nagy részt vállal a fedél nélküliek ellátásában.

Az épülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központról (OMRRK) egy évvel ezelőtt jelentek meg először hírek, most pedig az emberi erőforrások minisztere bejelentette: a beruházás 2018-ra el is készülhet. A majdnem 20 milliárd forintos állami fejlesztés a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum több mint 350 ezer műtárgyának elhelyezését biztosítja, továbbá 310 munkahely is létrejön benne. A terveket készítő Narmer Építészeti Stúdió vezető tervezője, Vasáros Zsolt kiemelte, hogy a raktárak és restaurátorműhelyek mellett számos irodát, látogatóközpontot, látványraktárakat és a Közép-európai Művészettörténeti Kutatóintézetet (KEMKI) is magába foglalja majd az épületegyüttes. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója pedig korábban úgy nyilatkozott, az új háttérintézmény jelentős segítséget jelent majd a raktározási gondokkal küzdő fővárosi gyűjteményeknek. A több mint száz éves kórházi épületeket megmentik, de a néhány évtizedes pavilonokat májusban elkezdték bontani, ezek helyén épül fel az új központ négy föld alatti és három felszíni szintje.

A Szabolcs Utcai Kórház (Országos Gyógyintézeti Központ) története a milleniumi időkig nyúlik vissza, amikor a Pesti Izraelita Kórháznak a mai Jókai utcában lévő épületét bezárták, és adományokból felépítették a neobarokk stílusú új kórház 5 pavilonját. Feladatai fokozatosan bővültek, 1920-1944 között Budapest egyik legrangosabb egészségügyi intézménye volt, de a zsidótörvények miatt nem jutott egyetemi katedrához, ezt a rangot csak a második világháború után, 1954-ben kapta meg. Az Orvostovábbképző Intézet 1973-ban kapott egyetemi rangot, 1986-ban át is nevezték Orvostovábbképző Egyetemmé. Az intézmény önállóságát 2000-től vesztette el, amikor beolvadt a Semmelweis Egyetembe, amelyben Egészségtudományi és Főiskolai Karként működött tovább. 2001-ben a neve Országos Gyógyintézeti Központ lett, ám amikor 2007. augusztus 1-jén a Honvédkórház, a MÁV Kórház és a Belügyminisztérium Központi Kórháza egyesültek, kialakult az Állami Egészségügyi Központ, a Szabolcs utcai Kórházat pedig bezárták. Azóta a telep teljesen lepusztult, minden mozdíthatót széthordtak belőle.

Lenne mit hasznosítani

A múzeumi beruházással új funkciót elnyerő régi kórházi épületek szinte egyedüliként hasznosulnak a 2006 és 2008 között bezárt fővárosi kórházak közül. Ennek a telepnek az üzemeltetője az állami tulajdonban lévő Kiving Kft., munkatársuk azonban telefonon azt monddta lapunknak, a többi bezárt kórház tulajdonosi joga közvetlenül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nél van. Az állami cégtől írásban kértünk választ az ingatlanok sorsáról és hasznosítási terveiről, ám lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást. Ugyanakkor a Svábhegyi Gyermekkórházhoz majdnem tucatnyi részleg, ingatlan tartozott, 2008 óta ezek is lakatlanok, csakúgy, mint az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) egykori épületei. Lipótmező pavilonjai közül mindössze egyet sikerült értékesíteni, pedig még egy rekreációs központ terveit is kidolgozták, majd idén a fővárosi szuperkórház egyik lehetséges helyszíneként is számoltak vele néhányan, de az ötletet közlekedési okok miatt elvetették és az épületek sorsáról ma sincs döntés. Eközben a Schöpf Merei Kórház és Anyavédelmi Központot megpróbálták magánbefektetőknek eladni, de a terv kudarcot vallott. A volt BM-kórház Városligeti fasorban lévő épületeit elvileg odaadták az Országos Bírósági Hivatalnak, a bontást meg is kezdték, de a tervezett fejlesztések nem kezdődtek el. A vagyonkezelő többször is meghirdette a több milliárd forintot érő ingatlanokat eladásra, de eddig érdeklődő is alig akadt, komoly vevőjelölt pedig végképp nem jelentkezett.