Megélhetési tolvajok

Publikálás dátuma
2016.12.21 06:45
Az örökifjú művészek nagy elánnal vesznek részt a produkcióban FOTÓ: NAGY I. DÁNIEL
Fotó: /
Játékra kiéhezett, szép korú színészek tobzódnak a Nercbanda című musicalben a Karinthy Színház deszkáin. A darabot nem kisebb személyiségek, mint John Kander és Fred Ebb, a Kabaré és a Chicago című musicalek szerzői írták, és persze ezúttal is zenés produkcióról, meg Broadway sikerről van szó.

A Nercbanda előadásának a Karinthy Színházban a lényege az a lendület, erő, amivel az örökifjú művészek megmutatják, hogy ők aztán még mindig igencsak állnak a vártán, és fölöttébb nagy kedvük van játszani. Akad köztük, aki évek óta nem állt színpadon, érezhetően egymást inspirálják, beindul a fantáziájuk, és bizony alaposan beindul a lábuk is, Bakó Gábor elmés koreográfusi intencióinak megfelelően.

Zenés produkciókba inkább csak mutatóba szokott kerülni egy idős pár, akik még öregecskén azért szerelmesek egymásba, meg énekelnek, táncolnak is, rendszerint nosztalgikus érzelmességgel. És esetleg ezt akkora nekirugaszkodással teszik, hogy bizonyos tekintetben még le is főzik a fiatalokat, amire naná, hogy szinte garantáltan bejön a nyíltszíni taps. Kander és Ebb azt ötölték ki, hogy meghatványozzák ezt a hatásmechanizmust, ezzel sokszorozzák a nyíltszíni tapsok számát is, és abszolút illusztrálják, hogy öregember, nem vénember, ha pedig színészről van szó, pláne nem. Egyenesen virgoncak, temperamentumosak, ha kell, jókora elánnal táncra perdülnek, szilajul ropják, és közben akár dalra is fakadnak. Valós csetlés-botlásaikból pedig erényt fabrikálnak.

A történet szerint egy öregek színészotthonának lakói. Ki akarják azonban a lábuk alól húzni a talajt, el akarják adni a fejük felől a házat, ők pedig miután röpke időre elcsüggednek, úgy határoznak, hogy nem hagyják magukat. Kitalálják, hogy nagy színlelési képességükkel majd bundákat csórnak, és az azok eladásából befolyó pénzből megveszik majd az épületet. Na, hát ebből aztán képzelhetni, hogy lesz haddelhadd, kalamajkaözön a köbön. Szinte természetes módon alakításokra való lehetőségnek tekintik a lopások helyszíneit, áruházakat, boltokat. Élvezettel hajtják végre, különböző figurákat megjátszva, a figyelemelterelő hadműveleteket, hatalmas buzgalommal szóba elegyednek eladóval, biztonsági őrrel, hogy addig társaik kiadós izgalommal és átéltséggel játsszák a tolvaj érdekes és felvillanyozó szerepét.

Az örökifjú művészek nagy elánnal vesznek részt a produkcióban FOTÓ: NAGY I. DÁNIEL

Az örökifjú művészek nagy elánnal vesznek részt a produkcióban FOTÓ: NAGY I. DÁNIEL

Szokták mondani, hogy az öregség a második gyerekkor. Ők ezt illusztrálják is, olyanok, mint a fékezhetetlen vásott kölykök, akik ha nekiszabadulnak, akkor aztán kő kövön nem marad. Hát ezúttal sem marad, a színészek tényleg beleadnak a produkcióba apait-anyait, és a kiadós lendület olykor ripacskodásba is átcsap, ami miatt bárki rosszallóan összehúzhatja a szemöldökét, és akár nem is szeretheti az előadást, de az az igazság, hogy bizonyos mértékig ez most be van kalkulálva. Szerintem jó, hogy Korcsmáros György rendező nem tartja vasmarokkal, rövid pórázon a színészeket. Ez ugyanis most az ő jutalomjátékuk, szinte kivétel nélkül mindegyiküké, ha úgy tetszik, csoportos letámadás. Energia és tehetségpróba mindabból, ami összeadódott a pályán. Örömünnep, ami némi kihágással, kapatossággal jár, de azért ez megbocsájtható.

És közben adódik némi társadalmi érzékenység, mert ha kicsit is, de csak összeszorulhat a gyomrunk annak láttán, hogy ennek a színészotthonnak a lakói egy élet munkájával nem tudták összeszedni öreg napjaikra a biztos megélhetésre valót. És ekkor persze már nem csak róluk van szó, hanem dermesztően sokakról, akik hasonló cipőben járnak, és méltán szeretnének elfogadható módon élni. A szereplők el is játsszák ezt a létbizonytalanságot és az ezzel járó félelmet, amikor nem lehet tudni, hogy mit hoz a holnap, hogy lesz-e fedél a fejük fölött, adódik-e mindennapi betevő. Még azt is megmutatják, hogy a reménytelenség okozta kétségbeesés adja meg az utolsó löketet ahhoz, hogy ilyen bizarr módon igyekezzenek magukat kihúzni a csávából. Aztán ez kalanddá, eseménnyé, már-már kiteljesedési lehetőséggé, sajátos önmegvalósítássá válik a számukra.

Fenomenális, amikor mintha bártáncosok lennének egy csillogó revüben, sorba rendeződve, magukat illegetve, eltökélten ropják. Vannak ilyen csoportos teljesítmények, de duók, szólók szintén, mindenki egyénileg is megmutathatja, hogyan fakad dalra, és milyen tempót bírnak a lábai, és személy szerint mennyi sármmal, vonzerővel, karizmával rendelkezik.

Pásztor Erzsi viszi a prímet, afféle belevaló, fölöttébb vagány bandafőnökként, aki mindig igyekszik kiszaszerolni, mit is kellene csinálni, de azért, mint mindegyikük, balfék is, hiszen ez az egyik fő humorforrás. Hámori Ildikó a bugyutát adja, akinek semmit nem sikerül felfognia időben. Belé szerelmes az idős amorózó, Kovács István megszemélyesítésében. Szirtes Gábor figurája állandóan túlbuzog. Zsurzs Kati az örök vagány, aki olykor azért megszeppen. Kalmár Magda fékezhetetlen energiabomba. Halász Aranka váltig primadonna. Szegezdi Róbert és Marton Róbert jó néhány figurát domborítva, például portás, eladó, tiszteletes, őr, unokaöcs. Fekete Mari vezetésével hattagú zenekar diktálja az olykor igencsak felpörgetett tempót. Rományi Nóra kellő bájjal öltözteti a szereplőket. Bátonyi György színészotthon díszlete egyáltalán nem fényes, mégis otthonos.

Igaz ez az egész Karinthy Színházra is, aminek jól áll ez a körülményeihez igazított darab.

2016.12.21 06:45

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00

Elállt a kormány a Mészáros-gyerekek kórházberuházásától

Publikálás dátuma
2019.01.15 21:39

Fotó: Népszava/
Több mint 18 milliárd forintért épített volna új kórházi tömböt a Mészáros-csemeték vállalkozása és az Épkar alkotta konzorcium, ezt azonban az Orbán-kabinet is drágának találta.
Hétfőn írtuk meg a Magyar Építők nyomán, hogy milliárdos beruházással kezdődik az újév a Mészáros -család számára, hiszen Az Épkar Zrt. és a Fejér B.Á.L. Zrt. építheti meg 18,2 milliárd forintért Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház új, 300 férőhelyet épületét Székesfehérváron. Mint ismert, a Fejér B.Á.L. Zrt. tulajdonosai Mészáros Lőrinc gyermekei, azaz  Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc. 
 A Modern Városok Program-keretében futó építkezés azonban a jelek szerint az Orbán-kormánynak is túl borsos volt: az RTL Klub ugyanis kedden megkereste a hír kapcsán a kórházat, ahol azt mondták: a szerződés akkor lép hatályba, ha a kormány arról támogatói döntést hoz, a fejlesztést azonban a megnövekedett költségek miatt nem támogatta a kabinet.
2019.01.15 21:39