Előfizetés

Kisbolygót neveztek el Vizi E. Szilveszterről

Vizi E. Szilveszter Széchenyi Nagydíjas agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke lett Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díj - Kisbolygóval honoris causa című elismerés idei kitüntetettje. A díjat kedden adták át Budapesten, az Uránia Csillagvizsgálóban. 

Az elismerést a Tudományos Újságírók Klubja alapította 1996-ban. Az évente odaítélt kitüntetést a tudományos újságírók szavazatai alapján azok a tudósok vehetik át, akik a legtöbbet tették a tudomány népszerűsítéséért, közérthető megjelenítéséért.

Elsőként a kitüntetést Simonyi Károly fizikusprofesszornak, Charles Simonyi édesapjának ítélték oda 1998-ban. A díjazottak között olyan jeles magyar tudósok vannak, mint Falus András immunológus, Freund Tamás neurobiológus, Almár Iván csillagász vagy Csányi Vilmos etológus. Az elismeréssel egy kitüntető oklevél jár, valamint a díjazott nevét egy csillag, 2010-től pedig egy kisbolygó viseli.

,,A díjazottakról magyar felfedezésű égitesteket neveznek el, ugyanis a felfedezőnek jogában áll nevet adnia az általa észlelt új objektumnak. Így amikor ismertté válik a díjazott személye, javaslatunkkal megkeressük a Nemzetközi Csillagászati Unió, az IAU illetékes bizottságát" - magyarázta Kiss L. László akadémikus, az MTA CsFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatója. Ismertetése szerint a Vizi-kisbolygó elnevezése december 19-én vált hivatalossá, miután hétfőn megjelent az új elnevezésű kisbolygók listáját tartalmazó IAU-közlemény.

A kisbolygót Sárneczky Krisztián, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa fedezte fel. A kisbolygó átmérője körülbelül 5 kilométer, azaz viszonylag nagynak számít. A Mars és a Jupiter pályája között, a kisbolygók úgynevezett főövében kering és öt és fél év alatt kerüli meg a Napot.

Biztonságos a felújított orosz metró

Publikálás dátuma
2016.12.21. 06:16
A felújított vonatok energiafogyasztása 30 százalékkal alacsonyabb lesz FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Átment a gyári biztonsági teszteken a Metrowagonmash által felújított, a 3-as metróvonalra szánt szerelvény budapesti prototípusa - közölte a felújítást végző társaság. Közlésük szerint a biztonsági teszt egyik legfontosabb részét Budapesten végezték, próbafutáson lévő szerelvényen.

Ezek egyike volt az úgynevezett samponos teszt, amellyel a csúszós sínfelületen történő megállást próbálták ki. A teszt során a felújított orosz szerelvény fékrendszere megfelelően működött és az előírások szerint biztonságos távolságban megállította a vonatot.

Tesztelték emellett a kocsik elektromos szigetelését, a kasztni szivárgászárását, valamint az utasok vészhelyzetben történő evakuálásának a menetét is, mindegyik próbán jól vizsgázott a szerelvény.

Az új szerelvényen modernizált sűrített levegővel működő rendszer és fékrendszer kapott helyet, teljes átalakításon esett át a meghajtórendszer is, amelynek köszönhetően a felújított vonatok energiafogyasztása 30 százalékkal alacsonyabb lesz. Az utastérbe esztétikus, de vandálbiztos üléseket és kapaszkodókat szereltek, továbbá az utastérben minden éghetetlen anyagból készült.

A felújított szerelvények élettartama 30 évvel meghosszabbodik - olvasható a közleményben.

A metrókocsik gyártójával, a szovjet-orosz Metrowagonmash-sal tavaly augusztusban írták alá a szerződést 222 metrókocsi felújításáról. Az első két szerelvény már Budapesten van, és jelenleg a magyar közlekedési hatóságok tesztelik. Az első szerelvények várhatóan jövő tavasszal állnak forgalomba a 3-as vonalon.

"Élni szeretnénk, ha nem gond"

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2016.12.21. 06:15

Aki speciális nevelési igényű gyereket nevel, csak az tudja igazán, milyen problémákkal kell szembenéznie egy ilyen családnak. A Csak Együtt Van Esély Csoport ezért kérdőívvel fordult az érintett szülőkhöz: számoljanak be maguk mindennapjaik nehézségeiről. Kiderült, a speciális helyzetű gyerekek sokszor nem kapják meg még az előírt fejlesztéseket sem.ƒ

„Értem én, hogy ezek gyerekek többe kerülnek, na de nem az a cél, hogy felnőve ők is minél hasznosabb adófizetőkké váljanak a mindenkori kormányok szempontjából? Értem én, hogy ott fenn fáj minden forintocska, ami nem a "nagyok" zsebeit duzzasztja, de mi is és a gyerekeink élni szeretnénk, ha nem nagy gond. De ha az, akkor is" - írta egy sajátos nevelési igényű (SNI) gyermeket nevelő szülő a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoport kérdőíves felmérésére válaszolva, amelyben arra kérték az SNI-s, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel élő (BTMN) gyerekeket nevelő szülőket, ők maguk számoljanak be mindennapjaik nehézségeiről. A kérdőívet összesen 510 szülő töltötte ki 169 településről.

A felmérés célja az volt, hogy átfogó képet adjon a családok életéről, a válaszokkal, személyes beszámolókkal pedig újból felhívja a döntéshozók figyelmét a problémákra. Nem ez az első alkalom, hogy az SNI-s és BTMN-es gyerekeket nevelő szülői közösség segélykiáltást hallat: júniusban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) előtt demonstráltak a CSEVE képviselői, miután nemcsak saját bőrükön tapasztalták az ellátás hiányosságait, de számos kérdés, kérés és panasz érkezett hozzájuk szülőtársaiktól azzal kapcsolatban, hogy gyermekeik nem kapják meg az előírt intézményi ellátást, fejlesztést, életkörülményeik évről évre romlanak. Nagyon sok gyermek kiszorul az oktatási rendszerből, akik mégis bekerülnek, gyakran ugyanúgy kezelik őket, mint a többi gyereket.

Magyarországon ma nem csupán a speciális helyzetű gyerekek oktatására, fejlesztésére alkalmas intézményből van kevés, szakemberekből (gyógypedagógusokból, pszichológusokból) is nagy a hiány. "Szerencsés esetben" előfordul, hogy a családok lakóhelyüktől távol találnak megfelelő szolgáltatást. A CSEVE által elért szülők közül többen is vannak olyanok, akik több mint száz kilométert utaznak gyermekeikkel nap mint nap. Ezeket a gyerekeket - életkortól függetlenül - kísérni kell, így (jellemzően az anyák) nem tudnak munkát vállalni. A legtöbben úgy nyilatkoztak, ahhoz, hogy újra munkába állhassanak, a fejlesztések iskolai biztosítása, nyáron felügyelet, nyári tábor szervezése jelentené a legnagyobb segítséget.

Persze lehet a gyerek magántanuló is, ám utazó gyógypedagógusból is kevés van, így megtörténhet, hetek telnek el úgy, hogy semmilyen fejlesztést nem kap. Az egyik megkérdezett szülő arról számolt be, autista gyermeke jelenleg azért nem kap fejlesztést, mert a fejlesztőpedagógus GYES-en van, helyettesítés nincs. Egy másik, ugyancsak autista gyermeket nevelő szülő pedig azt írta, azért nem kapnak fejlesztést, mert az iskola alapító okiratában nem szerepel az autizmus. „Ettől függetlenül kaphatna, ha lenne hozzá utazó gyógypedagógus, de nincs" - fogalmazott. Van olyan állami fenntartású iskola is, ahol legalább száz SNI-s gyerek tanul, de csak két gyógypedagógust alkalmaznak.

Szülői panaszok
„Heti négy logopédiai kezelés van előírva, de nincs logopédus öt éve."
„Szegregált, fizetős magánintézményt kerestünk, mert az állami iskolában nem kaptunk segítséget."
„A közelben sehol sincs SNI-óvoda vagy csoport, és sehova nem hajlandóak felvenni."
„A Szakértői Bizottságban azt a tanácsot kaptam, hogy adjam a gyerekemet állami gondozásba vagy tartsam otthon."
„Az iskola igazgatónője logopédus iránti érdeklődésemre azt válaszolta: úgysem lesz."
„A Klik nem engedélyezi az iskolának, hogy az SNI-s gyerekek számának és igényeinek megfelelő számú fejlesztőt alkalmazzanak."

Jelenleg mintegy 25 ezer hat éven aluli SNI-s gyermek él Magyarországon, ám csak töredékük kap állami ellátásban fejlesztést: mintegy nyolcezer gyermek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A közoktatási intézményekben összességében 83 ezer SNI-s diák tanul - ám mivel sokan kiszorulnak az iskolából, valós számuk ennél jóval magasabb lehet. Az arányok változására ugyanakkor a KSH is rámutatott, így minden bizonnyal a kormányzat is tisztában van azzal, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek száma évről évre nő. Érdemi intézkedések azonban nem történnek. Bár a szociális államtitkárság nemrég bejelentette, a kormány 5,7 milliárd forintos programot indít a kora gyermekkori intervenció fejlesztésére, az alapvető rendszerproblémákat ez nem oldja meg.

Sőt a kormány szociális érzéketlenségéről tett tanúbizonyságot, amikor tavaly az érintett szülők, pedagógusok tiltakozása ellenére bezáratták a budapesti Neptun Általános Iskolát, ahol 60 sajátos nevelési igényű diák tanult. Az iskolabezárást az alapvető jogok biztosa is jogsértőnek minősítette, ráadásul az SNI-s gyerekek másik iskolába történő áthelyezése is aggályos módon történt. Az egyértelműen bebizonyosodott, hogy a gyerekek közül legalább 14-en nem kapták meg a megfelelő fejlesztést az új intézményben. De ugyanilyen visszás intézkedés volt az is, amikor 2010 után a kormány megszüntette a gyerekek után járó állami normatívát (az úgynevezett „fejkvótát"), így az iskolák már kevésbé érdekeltek abban, hogy SNI-s diákokat fogadjanak.

„Ezek a gyermekek, felnőttek, családok, szűkebb, vagy tágabb környezetük is Magyarország állampolgárai, annyi joguknak tehát mindenképpen lenniük kell, mint a nem speciális helyzetben levő honfitársaiknak" - szögezte le a CSEVE Csoport. Felmérésük alapján levélben fordultak az Emmi-hez: azt kérik, a döntéshozók tegyenek lépéseket a felsorolt panaszok, problémák megszüntetésére. A levelet és a felmérés összefoglalóját hétfőn adták át a minisztérium képviselőjének.

 A gyerekeknek nem jár Orbán-ajándék
Miközben Kusovszky Imréné, az Idősek Tanácsának tagja az állami tévében lelkesen nyilatkozott arról, hogy „minden nyugdíjas és fogyatékkal élő 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kap" a miniszterelnöktől, kiderült, hogy Orbán Viktor ajándéka nem minden fogyatékkal élőnek jár: az érintett gyerekek és családjaik nem részesülhetnek a kegyből.
A CSEVE Csoport nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz, miután tudomásukra jutott, hogy a fogyatékkal élő gyermeket nevelő családok hiába számítottak az ajándékra, a támogatottak körének kihirdetésekor csak a fogyatékos támogatásban részesülők lettek konkrétan megnevezve. A CSEVE Csoport arra a kérdésre vár választ Orbántól, hogy a 18 év alatti fogyatékkal élők miért maradtak ki a támogatottak köréből.