Optimista kormány, visszafogottabb az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden - az előzetes várakozásoknak megfelelően - változatlanul, 0,9 százalékon hagyta a forint alapkamatát. Egyúttal 750 milliárd forintban korlátozták a három hónapos betét 2017 első negyedév végén fennálló állományát, szeptemberben 900 milliárd forintot határoztak meg az idei év végére.

Ennek az a jelentősége, hogy a bankok átmenetileg szabad pénzeszközeit fokozatosan kiszorítsák az MNB betéteiből, és áttereljék ezeket a pénzeket a hitelpiacra, illetve arra késztessék a pénzintézeteket, hogy állampapírt vásároljanak. Az MNB szándéka, hogy ha az inflációs cél elérése indokolja, akkor a kondíciókon tovább lazítanak, mégpedig nem-hagyományos eszközökkel, vagyis nem alapkamat-csökkentéssel.

Ugyanakkor 3-ról 3,6 százalékra növelte az MNB a jövő évi GDP bővülésére vonatkozó előrejelzését, s a korábbinál 0,1 százalékponttal nagyobb, 2,4 százalékos inflációt vár a következő évre. Ennek részletezését a holnap megjelenő legfrissebb inflációs jelentésben közli a jegybank.

A magyar gazdaság több mint 4 százalékkal gyorsulhat jövőre a novemberben megkötött hat évre szóló bérmegállapodásnak köszönhetően, a költségvetési hiány továbbra is 3 százalék alatt marad, és 2017-től 2020-ig csökkenő pályára kerül - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)a kedden kiadott makrogazdasági és költségvetési előrejelzésében.

A prognózis szerint a GDP 2017-ben 4,1 százalékkal, 2018-ban pedig 4,3 százalékkal nő, ezt követően némileg visszafogottabb ütemben, 3,8, illetve 3,7 százalékkal bővülhet. Vagyis az MNB visszafogottabban ítéli meg a gazdaság növekedési kilátásait, mint az NGM.

Az államháztartási hiány a kormány szerint - a GDP arányában - 2017-ben 2,4, 2018-ban 1,8, majd 1,5 százalék lesz, sőt 2020-ra 1,2 százalékot prognosztizálnak. Szakértők szerint ezek merész jóslatok. A kormány úgy látja, hogy az államadósság folyamatos csökkenésének követelménye is biztonsággal teljesíthető.

Az előrejelzés alapján 2019-re a külfölddel szembeni nettó adósság megszűnik, Magyarország e vonatkozásban nettó hitelezővé válik.

Az infláció az erre az évre várt 0,4 százalék után jövőre 1,6 százalék, 2018-ban 3,1 százalék, majd a következő két évben 3,0 százalék lehet. A drágulás irányába hat az emelkedő olajár és az élénkülő európai inflációs környezet, belföldön pedig a támogató monetáris politika és az egyre feszesebb munkaerőpiac mellett a nemrég bejelentett minimálbér-emelés is. A jegybank és a független elemzők is jövőre a kormány előrejelzésénél magasabb, 2 százalék körüli inflációt várnak.

A jövő évtől kezdve a beruházások erőteljes megugrását prognosztizálja a tárca. A dokumentum szerint a hazai beruházási ráta várhatóan az előre jelzett teljes időszakban folyamatosan emelkedik és stabilan 20 százalék felett alakul majd, ami azért érdekes, mert idén a visszaesés mértéke meghaladta a 10 százalékot, s tavaly is csupán 1 százalékkal nőttek a beruházások.