Lassabban, mint eddig, de fogy a magyar

Kicsivel több gyermek született az idén az év első 10 hónapjában, mint tavaly, viszont sokkal kevesebben haltak meg, így a magyar lakosság létszámának fogyatkozása valamivel mérsékeltebb lett. A KSH október végéig összegyűjtött adatai szerint 674 gyerekkel született több, mint 2015 hasonló időszakában, de a tavalyi kiugróan magas első félévi halálozáshoz képest most jobb a helyzet: majdnem 7500-zal kevesebben haltak meg.

2016 október végéig 77 356 gyermek született, a napokban megjelent megyei népesedési adatok szerint Budapesten, valamint Veszprém, Zala, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Békés megyében kevesebb, mint tavaly, Baranyában pedig a visszaesés elérte a 7 százalékot. Ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Tolna megyében 3-5 százalékkal több gyermek született, mint egy évvel korában.

Ebben a tíz hónapban 103 184-en haltak meg, valamennyi megyében többen, mint ahány gyermek világra jött, így az egyenleg továbbra is népességfogyást eredményezett. A lakosság számának csökkenése a legkisebb volt Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Pest, valamint Komárom-Esztergom megyében. Egyedül Veszprém megyében fogyott a 2015-ös ütemnél nagyobb arányban, 2,2 százalékkal a népesség. Az év első tíz hónapjában anyakönyvezett 46 286 házasságkötés számottevően, 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Demográfusok szerint a kis mértékben javuló statisztikáknak még nincs közük a lakásvásárlási kedvezményekhez és az éves adatok ingadozása ellenére a népesség számának csökkenése megállíthatatlan. A Népességtudományi Kutatóintézet számításai alapján, ha a mostani ütemben csökken a lakosság, 2060-ban várhatóan 7 millió 900 ezer ember él majd Magyarországon. Kormányzati dokumentumok is elismerik, hogy az öregedés és a népességfogyás a jövőben az egyik legfontosabb korlátja lesz a gazdasági teljesítménynek, mert növeli a munkaerőhiányt, így adóbevétel-kiesést eredményez, ami nehezíti a nem aktív népesség eltartásának terheit.

Szerző

Lepattanó kérdések - Legfeljebb üres válaszok

Publikálás dátuma
2016.12.22. 06:03
Közérdekű adatigénylés, „egyenes” válasz FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Nemcsak az újságírókkal, hanem közvetlenül az állampolgárokkal is tiszteletlenül bánik az Orbán-kormány, ha adatközlésről, vagy csupán egyszerű válaszadásról van szó. Miközben a kormányzati álláspont figyelmen kívül hagyását kérik számon kritikusaikon, valójában a legegyszerűbb kérdésekben sincs ilyen álláspont, vagy nem hajlandóak tájékoztatást adni arról.

Nincs szakmai véleménye, vagy csak fölöslegesnek tartja a választópolgárok érdemi tájékoztatását a kormány, például a régóta kitartóan kritizált Európai Unió (EU) döntéshozatali eljárásainak, vagy épp az uniós intézmények megújítását illetően. Ez derülhet ki legalábbis abból, hogy amikor lapunk a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM) várt napokig válaszokat olyan összetett szakmai kérdésekben, mint hogy rendelkezik-e szakmai koncepcióval a kabinet az uniós intézményrendszer reformját illetően, megismerhető-e a koncepció, vagy legalább tesz-e javaslatot például hatáskör-bővítésekre, illetve korlátozásokra az erről szóló, az utóbbi hónapokban élesedő uniós vitában, a KKM-nek csupán a következő válaszra futotta: "Az Európai Unió csak akkor lehet erős, ha erős tagállamok alkotják. Az elmúlt másfél évben a különböző válságok során egyértelművé vált, hogy a jó válaszok tagállami szinten születtek, ez is bizonyítja, hogy nem szabad több jogkört elvonni a tagállamoktól. A politikai korrektség időszakát le kell zárni, a kihívásokat őszintén a nevükön kell nevezni, és valódi megoldásokat kell találni. A döntéseket nem az emberek akaratával szemben, hanem az emberek érdekeinek védelmében kell meghozni."

Nyilván csupán a közelgő ünnepek miatti szabadságolások állnak amögött, hogy az általunk föltett, kifejezetten a kabinet szakmai álláspontját firtató nyolc kérdést senki sem tudta részletesebben megválaszolni. Mindez ráadásul egyetlen eheti példa arra, miként kommunikál, azaz miként nem kommunikál az Orbán-kormány, amelynek minden korábbi kabinetnél magasabbra hágtak kommunikációs költségei, ahogyan természetesen a sajtóosztályokat is az adófizetők tartják fenn. Miközben pedig a KKM, ahogyan más minisztériumok és kormányzati szervek is negligálják a kérdéseket, a miniszterelnök sajtófőnöke újságírókkal undokoskodik, a kabinet pedig az elmúlt két évben többször is, komolyan korlátozta a közérdekű adatok megismerhetőségét. Így alapvető közérdekű információkat is csak hosszas pereskedés után, illetve roppant drágán tesznek elérhetővé, december elején pedig Magyarország kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) nevű, épp a kormányzati átláthatóságot célul tűző nemzetközi összefogásból. Akkor a KKM azzal indokolta ezt, hogy a szervezet figyelmen kívül hagyja a kormányzati álláspontot.

Kérdés azonban, milyen minőségű tájékoztatást képes adni a kormány a nemzetközi szervezeteknek, ha a magyar nyilvánosságnak egyszerűen azt üzenik: semmi köze a kabinetre ideiglenesen bízott közpénzekhez és azok elköltésének módszereihez. Ezt erősíti az is, hogy miután nemrég a honvédségi közbeszerzéseket is titkosították, a Magyar Nemzet felvetésére, miért nem biztosít a honvédelmi tárca az akár a környező országok védelmi szféráihoz hasonló transzparenciát a beszerzési tervek vonatkozásában, Simicskó István honvédelmi miniszter azzal állt elő: "tapasztalataik szerint roppant nehéz a tervek politikai támogatottságát megőrizni, ha a nyilvánosságban vita és vádaskodás kezdődik, például azonnal szárnyra kapnak a korrupcióval kapcsolatos találgatások. Emlékeztettek: a tárcának a szállítógépek beszerzésére tett előző próbálkozása azonnal elvesztette a támogatottságát, amikor az ellenzék azzal vádolta meg a kormányt, hogy magának akar VIP-gépeket vásárolni."

"Egy kicsit összetettebb ez a dolog"
Nemcsak a sajtóval, közvetlenül az állampolgárokkal is érdekes hangot üt meg mostanában a kormányoldal. Kocsis Máté józsefvárosi polgármester, a Fidesz kommunikációs igazgatója például a VIII. kerület éves meghallgatásán A Város Mindenkié csoport egyik tagjának kérdésére - mint az a Kettős Mérce tudósításából és videófelvételéből kiderült - úgy reagált: "Én nagy becsben és tiszteletben tartom kedves fiatal hölgyek aggódását a szociális ügyekért, csak a világ, egy önkormányzat működése, és a konkrét helyzet is bonyolultabb annál, minthogy egyébként roppant szimpatikus emberek, kedves hölgyek feltegyenek olyan kérdéseket, hogy mi lesz a szegény emberekkel. Egy kicsit összetettebb ez a dolog."



Szerző

Botka László miniszterelnök lenne

Publikálás dátuma
2016.12.22. 06:00

Azt mondják, nem akarok vállalni szerepet? A francokat nem! – mondta a 168 Órának Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere a miniszterelnök-jelöltségről. A szocialista politikus három feltételt szabott, egyebek mellett közös ellenzéki listát akar. Forrásaink szerint viszont az MSZP vezetői nem bíznak abban, hogy lesz előválasztás és közös lista.

Három feltétel teljesítése esetén vállalja az ellenzéki miniszterelnök-jelöltséget Botka László. Szeged szocialista polgármestere közös ellenzéki listát akar, azt, hogy az egyéni jelöltek kiválasztásánál ne a párthoz tartozás, hanem a szavazatszerző képesség számítson, illetve szülessen megállapodás az új baloldali politikáról. Az MSZP volt választmányi elnöke a 168 Órának adott interjújában azt állítja, a választók számára most úgy tűnik, az ellenzék régen feladta, nem akar győzni 2018-ban. Ha a baloldali ellenzékiek megint fél évig „elszórakoznak egymással, azután elosztják a lista első 30 befutó helyét, meg a 106 körzetet és ehhez keresnek plakátarcot”, rosszabb eredményt fognak elérni, mint 2014-ben – fogalmazott Botka. Megüzente, ha ezt az utat járják, akkor őt „legyenek szívesek békében hagyni ebben az ügyben”.

Emlékeztet, pártja nyári tisztújító kongresszusán elmondta, mit akar csinálni és ehhez kért felhatalmazást. A Fidesz legyőzéséhez szerinte kormányzóképes, győzelmében hívő ellenzéki oldalra van szükség, új politikára, új stílusra és új szereplőkre. „Azt mondják, nem akarok vállalni szerepet? A francokat nem!” – közölte. Az interjúból kiderül, ha a három feltétel nem teljesül, Botka nem lesz jelölt. „Vagy észhez térnek, vagy felejtsenek el! Ami most zajlik, abban én nem tudok, és nem is akarok részt venni".

Egyéni ambíciókat sejt a DK szóvivője Botka László kijelentései mögött. Gréczy Zsolt a Klubrádiónak elmondta, a korábbi tárgyalásokon nem merült fel egy konkrét kormányfőjelölt sem. Az Együtt nem kívánt reagálni a szegedi polgármester mondataira.

A szegedi polgármester színre lép FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A szegedi polgármester színre lép FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Eközben a Népszava úgy értesült, a szocialisták nem bíznak abban, hogy sikerül megállapodni az előválasztásról. Január végéig tárgyalnak, azután ejtik az ötletet és más megoldást keresnek, mert sürget az idő. MSZP-s forrásunk nem tagadta, hogy pártja a DK-val tudna legegyszerűbben megállapodni, ehhez előválasztásra sem lenne szükség, így hajlanak erre a megoldásra. Hivatalosan ugyan cáfolják, de a szocialisták egyik vezető politikusa a Népszavának elismerte, Budapesten a két párt már megosztozott, 12 választókerületben az MSZP, 6-ban pedig Gyurcsány Ferencék indíthatnák saját jelöltjüket közös támogatással.

Állítólag az egyéni választókerületekben az alapszervezetek már alig számolnak azzal, hogy a DK-n kívül más ellenzéki párttal kell majd osztozniuk. A párt vezetői pedig egyre kevésbé idegesek amiatt, hogy az országos lista befutó helyeiről több párt javára is le kell mondani.

A szocialisták az év végére ígérték, hogy megnevezik saját egyéni képviselőjelöltjeiket. Lapunk úgy tudja, 85-90 választókerületben a helyi szocialisták már tudják, kit akarnak 2018-ban indítani, a többiben pedig elfogadták, hogy civil jelölteket, vagy a később mégis jelentkező kispártok favoritjait kampányolják. Baloldali győzelemre esélyes választókerületekben viszont az MSZP-sek - kevés kivétellel - ragaszkodni akarnak saját emberükhöz.

Az MSZP reménybeli képviselőjelöltjei között nem szerepelnek színészek, sportolók, a még nem végleges listára azok kerültek fel, akik élvezik az alapszervezetek bizalmát. Ezért nem értik, miért kíváncsi a névsorra a média – fogalmazott szocialista forrásunk. Figyelmeztetett, a névsor akkor lesz végleges, ha kiderül, megszületik az előválasztásról szóló megállapodás, vagy sem.

Elismerte, néhány kerületben már vannak feszültségek, például Újpesten nehéz a helyzet, ahol Horváth Imre jelenlegi parlamenti képviselő helyét odaígérték a DK-s Varju Lászlónak. Horváth szocialista színekben fölénnyel nyerte a Kiss Péter halála után kiírt időközi választást, így az alapszervezet 2018-ban ismét őt szeretné rajthoz állítani. A képviselő az Origónak azt mondta, ha nem lesz MSZP-s jelölt, függetlenként indul a következő parlamenti választáson. Az ellenzéki párt vezetői viszont el akarják kerülni a nyílt összecsapást, ezért állítólag már gondolkodnak azon, hogyan kárpótolhatják Horváth Imrét.

Veszprémben várhatóan a független Kész Zoltán lesz a közös jelölt, bár Mesterházy Attila is itt indulna. Az MSZP korábbi elnöke több választáson ebben a körzetben versengett a parlament mandátumért. Most azért állna rajthoz, mert Molnár Gyula elnökké választása után a parlamenti frakció tagjai számára kötelezővé tette ezt. Ám mert forrásunk szerint helyben a szocialisták nem akarnak Mesterházy-Kész párharcot, a volt pártelnök akkor is befutó helyre számíthat az országos listán, ha nem küzd egyéni mandátumért.

Szerző