Lassabban, mint eddig, de fogy a magyar

Kicsivel több gyermek született az idén az év első 10 hónapjában, mint tavaly, viszont sokkal kevesebben haltak meg, így a magyar lakosság létszámának fogyatkozása valamivel mérsékeltebb lett. A KSH október végéig összegyűjtött adatai szerint 674 gyerekkel született több, mint 2015 hasonló időszakában, de a tavalyi kiugróan magas első félévi halálozáshoz képest most jobb a helyzet: majdnem 7500-zal kevesebben haltak meg.

2016 október végéig 77 356 gyermek született, a napokban megjelent megyei népesedési adatok szerint Budapesten, valamint Veszprém, Zala, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Békés megyében kevesebb, mint tavaly, Baranyában pedig a visszaesés elérte a 7 százalékot. Ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Tolna megyében 3-5 százalékkal több gyermek született, mint egy évvel korában.

Ebben a tíz hónapban 103 184-en haltak meg, valamennyi megyében többen, mint ahány gyermek világra jött, így az egyenleg továbbra is népességfogyást eredményezett. A lakosság számának csökkenése a legkisebb volt Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Pest, valamint Komárom-Esztergom megyében. Egyedül Veszprém megyében fogyott a 2015-ös ütemnél nagyobb arányban, 2,2 százalékkal a népesség. Az év első tíz hónapjában anyakönyvezett 46 286 házasságkötés számottevően, 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Demográfusok szerint a kis mértékben javuló statisztikáknak még nincs közük a lakásvásárlási kedvezményekhez és az éves adatok ingadozása ellenére a népesség számának csökkenése megállíthatatlan. A Népességtudományi Kutatóintézet számításai alapján, ha a mostani ütemben csökken a lakosság, 2060-ban várhatóan 7 millió 900 ezer ember él majd Magyarországon. Kormányzati dokumentumok is elismerik, hogy az öregedés és a népességfogyás a jövőben az egyik legfontosabb korlátja lesz a gazdasági teljesítménynek, mert növeli a munkaerőhiányt, így adóbevétel-kiesést eredményez, ami nehezíti a nem aktív népesség eltartásának terheit.