Nincs szakmai véleménye, vagy csak fölöslegesnek tartja a választópolgárok érdemi tájékoztatását a kormány, például a régóta kitartóan kritizált Európai Unió (EU) döntéshozatali eljárásainak, vagy épp az uniós intézmények megújítását illetően. Ez derülhet ki legalábbis abból, hogy amikor lapunk a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM) várt napokig válaszokat olyan összetett szakmai kérdésekben, mint hogy rendelkezik-e szakmai koncepcióval a kabinet az uniós intézményrendszer reformját illetően, megismerhető-e a koncepció, vagy legalább tesz-e javaslatot például hatáskör-bővítésekre, illetve korlátozásokra az erről szóló, az utóbbi hónapokban élesedő uniós vitában, a KKM-nek csupán a következő válaszra futotta: "Az Európai Unió csak akkor lehet erős, ha erős tagállamok alkotják. Az elmúlt másfél évben a különböző válságok során egyértelművé vált, hogy a jó válaszok tagállami szinten születtek, ez is bizonyítja, hogy nem szabad több jogkört elvonni a tagállamoktól. A politikai korrektség időszakát le kell zárni, a kihívásokat őszintén a nevükön kell nevezni, és valódi megoldásokat kell találni. A döntéseket nem az emberek akaratával szemben, hanem az emberek érdekeinek védelmében kell meghozni."
Nyilván csupán a közelgő ünnepek miatti szabadságolások állnak amögött, hogy az általunk föltett, kifejezetten a kabinet szakmai álláspontját firtató nyolc kérdést senki sem tudta részletesebben megválaszolni. Mindez ráadásul egyetlen eheti példa arra, miként kommunikál, azaz miként nem kommunikál az Orbán-kormány, amelynek minden korábbi kabinetnél magasabbra hágtak kommunikációs költségei, ahogyan természetesen a sajtóosztályokat is az adófizetők tartják fenn. Miközben pedig a KKM, ahogyan más minisztériumok és kormányzati szervek is negligálják a kérdéseket, a miniszterelnök sajtófőnöke újságírókkal undokoskodik, a kabinet pedig az elmúlt két évben többször is, komolyan korlátozta a közérdekű adatok megismerhetőségét. Így alapvető közérdekű információkat is csak hosszas pereskedés után, illetve roppant drágán tesznek elérhetővé, december elején pedig Magyarország kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) nevű, épp a kormányzati átláthatóságot célul tűző nemzetközi összefogásból. Akkor a KKM azzal indokolta ezt, hogy a szervezet figyelmen kívül hagyja a kormányzati álláspontot.
Kérdés azonban, milyen minőségű tájékoztatást képes adni a kormány a nemzetközi szervezeteknek, ha a magyar nyilvánosságnak egyszerűen azt üzenik: semmi köze a kabinetre ideiglenesen bízott közpénzekhez és azok elköltésének módszereihez. Ezt erősíti az is, hogy miután nemrég a honvédségi közbeszerzéseket is titkosították, a Magyar Nemzet felvetésére, miért nem biztosít a honvédelmi tárca az akár a környező országok védelmi szféráihoz hasonló transzparenciát a beszerzési tervek vonatkozásában, Simicskó István honvédelmi miniszter azzal állt elő: "tapasztalataik szerint roppant nehéz a tervek politikai támogatottságát megőrizni, ha a nyilvánosságban vita és vádaskodás kezdődik, például azonnal szárnyra kapnak a korrupcióval kapcsolatos találgatások. Emlékeztettek: a tárcának a szállítógépek beszerzésére tett előző próbálkozása azonnal elvesztette a támogatottságát, amikor az ellenzék azzal vádolta meg a kormányt, hogy magának akar VIP-gépeket vásárolni."
