Muszlim nő lehet Románia kormányfője

Véget ért Bukarestben a kormányfőkeresés. A december 11-i parlamenti választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) és a liberális ALDE koalíciója tegnap Sevil Shhaideht javasolta a kormány élére. Amennyiben Klaus Johannis elfogadja a győztes párt javaslatát Shhaideh lesz az Európai Unió első muszlim miniszterelnöke és egyben Romániában is igencsak különleges helyzet alakul ki.

Az önmagát az alkotmány első pontjában egységes nemzetállamként definiáló, ortodox többségű Románia államfője egy protestáns, német nemzetiségű férfi, kormányfője pedig egy a romániai tatár kisebbséghez tartozó muszlim nő, aki egy szíriai férfival kötött házasságot. Férje 2011 óta él Romániában, a konstancai egyetemen doktorált agrártudományokból. Jelenleg is ott tanít uniós agrárpolitikát, s több állami hivatalnál végez szakértői munkát.

A leendő miniszterelnök, a konstancai születésű 52 éves Sevil Shhaideh közgazdasági egyetemet végzett Bukarestben. 1993-tól a Konstanca Megyei Tanácsnál dolgozott, ahol több mint 20 évig különböző vezetői tisztségeket töltött be. 2007-től 2012-ig a romániai megyei tanácsok országos egyesületének volt a koordinátora, ebben a minőségében kezdte el az együttműködést a jelenlegi PSD-elnök Liviu Dragneával. 2012-ben lett a Dragnea vezette fejlesztési minisztérium államtitkára, majd Dragnea lemondása után minisztere. A PSD-be 2015-ben lépett be. A román sajtó kiemeli, hogy személyes szálak is fűzik a pártelnökhöz, ugyanis Dragnea volt az egyik esküvői tanúja, amikor házasságot kötött jelenlegi férjével.

Az újonc parlamenti formáció, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetője azonnal jelezte, nem szavazzák meg a Shhaideh-kormányt. A legnagyobb ellenzéki formáció, a Johannis volt pártját, a Nemzeti Liberális Pártot ügyvivőként vezető Raluca Turcan (korábbi vezetője, Alina Gheorghiu a választási vereség miatt mondott le) azt hangsúlyozta, hogy a PSD-ALDE koalíció rejtett célja a törvényesség megkerülése és az antikorrupciós harc lassítása.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök „érdekesnek” nevezte a kormányfő javaslatát és azt is jelezte, az RMDSZ nem lát olyan okot, amiért kifogást kellene emelnie az új miniszterelnök személye ellen, így támogatni fogják a Shhaideh-kormányt. A magyar érdekvédelmi szervezet nem lesz a kormány tagja, de tegnap parlamenti együttműködési javaslatot írt alá a PSD-ALDE koalícióval.

Szerző

Újraindult Aleppóból az evakuálás

Elakadt az evakuálás tegnap Aleppónál, egy mintegy 60 buszból álló konvoj majd egy napig várakozott a fagyos hidegben, hószitálásban. A buszok egy részére felszállították a várakozó embereket, de a Szíriai Emberi Jogi Megfigyelő Csoport értesülései szerint csupán szerdán tudták elindítani a járműveket Kelet-Aleppó egyik utolsó, még a lázadók ellenőrzése alatt álló részéből. 

A mintegy háromezer embert szállító konvoj indulásáról beszámolt a szíriai állami televízió. Nyolc másik busz, amelynek a síita muszlim falvakból, al-Fuából és Kefrajából kellett volna elszállítani a menekülőket, szintén hosszú ideig várakozott, amíg nem állapodtak meg az evakulás folytatásáról. A szíriai tévé szerint mintegy 1500 ember elszállítása maradt még hátra.

A Nemzetközi Vöröskereszt bejelentette, hogy Aleppo valamennyi kórházából elszállították a sebesülteket. Az ICRC adatai szerint eddig 25 ezer embert sikerült kimenekíteni. Megérkezett az ENSZ által beígért újabb megfigyelőcsoport egy része Kelet-Aleppóba, hogy segítse a civil lakosság elszállítását. Erről Jens Laerke, a világszervezet szóvivője számolt be Genfben, jelezte, hogy további megfigyelők érkezése várható.

A szíriai hadsereg ultimátumot adott a még Aleppóban rejtőzködő lázadóknak, megfenyegetve őket, hogy hagyják el a várost vagy halál vár rájuk. Katonai források szerint számos dzsihadista nem élt a szabad elvonulás jogával, hanem továbbra is kitartott a városban. Hangosbeszélőn is felszólították a lázadókat, hogy távozzanak.

Az egykor Szíria virágzó gazdasági központjának számító Aleppo keleti részét a bombázások szinte a földdel tették egyenlővé. A kormány ellenőrzése alatt maradt nyugati részen ugyanakkor az emberek ünnepelték, hogy lezárultak a harcok.

Szerző

Újabb amerikai szankciók a Krím miatt

Az Egyesült Államok megszigorította az Oroszország ellen a Krím annektálása nyomán elfogadott szankciókat. Barack Obama 2014-ben nyolc orosz cég és 26 leányvállalat ellen hozott büntetőintézkedést elnöki rendelettel. 

Az új szankciók tovább nyolc orosz céget érintenek, négy a Kercsi-szoroson átívelő, a Krím és Oroszország közötti vasúti híd építésében vesz részt, négy másik pedig az Ukrajnától elszakított Krím félszigetet üzemanyaggal ellátó, már korábban szankcionált Sovfracht hajózási cég beszállítója.

A listára felkerül hét orosz állampolgár is, akik a szankcionált orosz bankokhoz és védelmi cégekhez kötődnek. A Fehér Ház hangsúlyozta, hogy a büntetőintézkedések nem kapcsolatosak Obama elnök nemrégiben tett fenyegetésével, hogy Washington válaszolni fog az orosz hackertámadásokra, hanem kifejezetten a Krím miatti célzott szankciók. Hét elején az Európai Unió is további fél évvel, 2017 július 31-ig meghosszabbította az Oroszország ellen érvényben lévő gazdasági szankciókat, amelyeket a Krím és az ukrán válság miatt fogadott el. Az EU 2015-ben a minszki megállapodás teljesítéséhez kötötte a szankciókat.

A Kreml szerdán közölte, hogy az új amerikai szankciók ártanak a kétoldalú kapcsolatoknak, s Moszkva saját szankciókkal fog válaszolni az amerikai lépésekre. „Sajnáljuk, hogy Washington erre a destruktív útra lép” – közölte a Reuters jelentése szerint Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője. Moszkvában abban reménykednek, hogy a Trump-adminisztráció hivatalba lépését követően visszavonják a büntetőintézkedéseket. Trump jövendő személyzeti főnöke ezzel kapcsolatosan egy interjúban nem adott egyértelmű választ. Az új elnök azonban a Politico című lap szerint egy tollvonással érvénytelenítheti az előző adminisztráció által elfogadott szankciókat. A jövendő külügyminiszter, Rex Tillerson, az Exxon Mobil vezérigazgatója korábban többször bírálta a cégének hátrányos intézkedéseket.

Szerző