iskolák államosítása;Klik;

2016-12-23 06:00:00

"Hatalmas vagyont visz el az állam" - Erővel vették el az iskolákat

Jóllakott az egyre terebélyesedő "kisgömböc": az ország minden önkormányzati működtetésű iskoláját bekebelezte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). A helyhatóságok december 15-ig kaptak időt, hogy aláírják az átadásról szóló megállapodást a "decentralizálás" után sem túl bizalomgerjesztő állami fenntartóval. A 483 érintett önkormányzat közül nyolc nem írt alá semmit, elfogadhatatlannak tartotta a Klik feltételeit. Az "engedetlenek" közül kettővel végül mégis csak sikerült nyélbe ütni a megállapodást, Tiszaeszlártól, Csömörtől, Gödöllőtől, Dunaújvárostól, Elektől és Szegedtől viszont erővel kellett elvenni az iskolákat.

A kormányzat semmit nem bízott a véletlenre: ha az önkormányzatok nem adják önként iskoláikat, Balog Zoltán, az oktatás jelentős minőségromlásáért felelős emberi erőforrás miniszter dönt az átvételről. Ebből jól látszik, hogy azokon a településeken sincs szó egyenrangú felek demokratikus keretek között történő megállapodásáról, ahol az önkormányzat önként bólintott rá a Klik diktátumára: az átvételről egy egyszerű megállapodásnál jóval magasabb szintű jogszabályok rendelkeznek, annak a lehetőségnek a felajánlása, hogy az önkormányzatok maguk is belegyezhetnek az átadásba, nem több puszta színjátéknál.

Csömör önkormányzata határozatban állt ki az állami einstand ellen. Mint írták, az államosítás "az oktatási-nevelési feladatok szakmai feltételeinek egyértelműen alacsonyabb szinten való biztosítsa mellett az ingatlanok vagyonkezelése tekintetében is kifejezetten hátrányokat hordoz a település számára, mivel az ingatlanok állagmegóvását és az ezzel kapcsolatos fenntartási feladatokat az állam, illetve annak képviseletében az átvevő tankerületi központ nem kívánja szerződésben garantálni".

Emlékeztettek: működtetőként a Klik fenntartói feladatai közül is többet magukra vállaltak - például a tanárok pluszmunkáinak honorálása, erdei iskola és sportszervezés, iskolai honlap fejlesztése, logopédus, pedagógiai asszisztens, pszichológus alkalmazása az iskolában -, mert ezeket az állami fenntartó mind nem tudta biztosítani. Megírtuk: van olyan állami iskola, ahol száz sajátos nevelési igényű gyerek mellett csupán két gyógypedagógust alkalmaznak, így ezek a gyerekek sokszor még az előírt fejlesztéseket sem kapják meg. 

Gémesi György FOTÓ: NÉPSZAVA

Gémesi György FOTÓ: NÉPSZAVA

Az államosítással a nem pedagógus, korábban az önkormányzatok alkalmazásában álló iskolai dolgozók (portások, karbantartók, stb.) sem járnak jól. Még ha átveszik is őket, addig kapott béren felüli juttatásaiktól valószínűleg el kell búcsúzniuk, a Pedagógusok Szakszervezetének értesülései szerint a tankerületeknek arra már nincs fedezetük.

"Hatalmas vagyont visz el az állam, amire semmilyen rálátásunk nem lesz. Nagyon sok pénzt költöttünk az iskolákra, nem akartunk önként asszisztálni az átadáshoz" - indokolta a megállapodás elutasítását Gémesi György.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere elmondta, számára továbbra is érthetetlen, ha az állam, az egyház, alapítványok működtethetnek, tarthatnak fenn iskolákat, az arra alkalmas önkormányzatok miért nem. "Nagyon sok településvezető számolt be nekem arról, hogy nem ért egyet az átadással, ennek ellenére mégis aláírta a megállapodást. Pedig semmi rizikója nem lett volna, ha nem teszik, ellenben erős jelzés lehetett volna a kormányzatnak. Vagy az a település érdeke, hogy az állam elveszi a vagyont? Szerintem nem - fogalmazott Gémesi.