visszatekintő;sportesemények;2016;június;

2016-12-27 06:50:00

2016 - Csoportelsőség, eufória, új remény

A korábbi évekhez hasonlóan a Népszava sportrovata ezúttal is elkészítette hónapokra lebontva idei visszatekintőjét. Összeállításunkban 2016 júniusára emlékezünk, amikor a magyar labdarúgó-válogatott újra nagy nemzetközi tornán szerepelt. Nem is akárhogy!

Miután a 2014 szeptemberében Pintér Attilával elkezdett, majd Dárdai Pál által folytatott munkát – a 2016-os franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságra való kvalifikációt – már a Bernd Storck edzette nemzeti tizenegy fejezte be 2015 novemberében – a Norvégia ellen kettős sikerrel megvívott pótselejtezők után –, nem volt titok, hogy júniusban ünnepnapok következnek. A futball-válogatott 44 év után újra Eb-n, az 1986-s világbajnokságot követően pedig ismét rangos futballtornán szerepelhetett!

Az már május utolsó napja óta tudható volt, hogy melyik 23 labdarúgóval számol a szövetségi kapitány Franciaországban. A névsor nem tartalmazott különösebb meglepetést: a keret leginkább azokra a rutinos játékosokra épült, akik már a kvalifikáció során (illetve a korábbi években is) az együttes húzóemberei voltak.

A kontinenstorna előtti napokban aztán amolyan főpróbaként Storck hazája, a világelső Németország látta vendégül a magyarokat. A németek ellen bár kijött a felek közti tudáskülönbség, a 2-0-s vereséggel alighanem sokan kiegyeztek volna a világbajnok stadionjában; ilyen előzmények után indult a régen várt utazás.

Méghozzá a szakmai közvélekedés szerint egy keménynek ígérkező, Ausztria elleni párharccal június 14-én. A selejtezőkből imponáló magabiztossággal kijutó osztrákok az első percekben ráijesztettek a helyszínt, Bordeaux-ot „megszálló”, illetve a magyar fővárosban és vidék-szerte extázisban szurkoló magyarokra, a pokol azonban ténylegesen egy óra múltán szabadult el: Szalai Ádám góljával vezetést szerzett Magyarország! „A gólom előtti összjátékra emlékszem, s még arra is, hogy visszakapom a labdát Kleinheislertől. Ami utána történt, az viszont teljesen kimaradt…” – nyilatkozta a hosszú gólcsendet megtörő Szalai, aki így Kű Lajos 1972-es, Belgiummal szembeni találata után szerzett újra magyar gólt futball Eb-n.

Tekintve, hogy a hajrában Stieber Zoltán egy remek szólót lezáró emeléssel szintén mattolta Almer kapust, a 2-0-s magyar győzelem régen látott érzelmeket szabadított fel a sikeréhes szurkolókban: emlékezetes, a Budapest több pontján felállított kivetítők előtt szurkoló drukkerek a fél főváros közlekedését megbénították rögtönzött felvonulásukkal. „Rajt sokat ígérő győzelemmel” – harsogta másnap a Népszava címlapja, de a sportnapilap első oldal is csak „Hihetetlen” győzelemről írt.

Az első játéknapon meglepetésre egy Portugália elleni döntetlennel bemutatkozó Izland várt Magyarországra a második fordulóban június 18-án. A találkozó 40. percében Saevarsson büntetőből „felavatta” a magyar kaput, a nemzeti tizenegy azonban nem állt le: a fáradozások eredményeképpen pedig a 86. percben – egy öngóllal – sikerült egalizálni. „Kezdünk elfáradni, de a szíve vitte előre a csapatot” – közölte a mérkőzést követően Király Gábor, aki nem mellesleg már a sógorok ellen Eb-rekorder lett: nála idősebb játékos ugyanis soha korábban nem lépett pályára kontinenstornán.

A gólképtelen portugálok második fordulós pontvesztésének eredményeképpen Magyarország úgy léphetett pályára a harmadik játéknapon, június 22-én Cristiano Ronaldóékkal szemben, hogy a Storck-fiúk továbbjutása majdnem biztos volt, míg a jóval nevesebb riválisnak mindenképpen pontra volt szüksége ahhoz, hogy ne búcsúzzon szégyenszemre már a csoportkört követően. Ennek megfelelően a sikerektől mind magabiztosabbá lett magyarok és az eredmény után futó Portugália mérkőzése a franciaországi seregszemle egyik legjobb, legélvezetesebb 90 percét hozta. Gera Zoltán – a később a szurkolók által az Eb góljának megválasztott – szerzett vezetést a magyaroknak, majd a mindig egyenlítő portugálok minden góljára volt egy válasza Dzsudzsák Balázsnak, így Magyarország egészen hihetetlen tettet végrehajtva, csoportelsőként jutott be a legjobb 16 közé; oda, ahova Portugália három döntetlennel a háta mögött, csoportharmadikként épphogy eljutott. A magyar rajongók és a sajtó nem győzött ámulni a válogatott teljesítményén, amely napokig címlapsztori volt szinte minden hazai lapnál.

A legjobb 16 között végül június 26-án, a Toulouse stadionjában ért véget a varázslat. Az Eb előtt a torna egyik titkos esélyeseként emlegetett Belgium Alderweireld találatával már a 10. percben előnyhöz juttatta a belgákat, akikkel szemben egészen a hajráig pariban volt a magyar csapat. A 78., a 80. és a 90. percben aztán Batshuayi, Hazard és Carrasco góljai eldöntötték a továbbjutást, a nemzetközi közvélemény viszont a némileg túlzó, 4-0-s végeredmény ellenére is elismerően írt a magyar válogatottról, amely egygólos hátrányban is bátran támadott az egyenlítés reményében. „Az Európa-bajnokság természetesen minden stáb- és kerettagnak, szurkolónak fantasztikus élmény volt, bár számunkra kissé keserédes, hiszen Belgium mégiscsak az utunkat állta” – nyilatkozta utóbb a szereplés kapcsán lapunknak a válogatott ifjú motorja, Nagy Ádám.

Miközben Magyarországgal ellentétben Lengyelország, Wales, Portugália, Franciaország, Németország és Belgium már biztosította negyeddöntős helyét (később így tett Olaszország és Izland is), a búcsú másnapján tízezrek ünnepelték a Hősök terén a hazatérő csapatot. A régen várt szereplést várakozáson felüli eredménnyel megkoronázó labdarúgók új élményt ismertettek meg röpke kéthetes szereplésükkel: sokan már világbajnoki kvalifikációról, a magyar futball újjászületéséről beszéltek az Eb-sikerek hevében, mások pedig arról, miként lehetne a közhangulatot a magyar labdarúgás javára fordítani. Mindenesetre a torna Magyarország nélkül is folytatódott: bár Lengyelországot sem győzte le, június utolsó napján a mi csoportunkból „továbbvergődő” Portugália büntetőrúgásokat követően bejutott az Eb elődöntőjébe.

Noha a (futball)világ június közepétől leginkább Franciaországra figyelt, természetesen a sportszerző közönség megannyi más sportesemény közül válogathatott a hatodik hónapban. Június 2. és 4. között például Budapesten rendezték a férfi vízilabda Bajnokok Ligája hatos döntőjét, melyet az Eger hatodikként, a vasárnapi bronzmeccsen az olasz Pro Recco csapatát legyőző Szolnok pedig harmadikként zárt. Előzőleg nem sokon múlott a szolnokiak döntője, a Szolnok ugyanis az Olympiakosz Pireusszal csapott össze, s a görögök az utolsó másodpercben szerzett góllal 8–7-re nyertek – a döntőben az Olympiakosz végül alulmaradt a Jug Dubrovnic ellenében.

A folytatásban egy héten belül két Forma-1-es versenyt is rendeztek: június 12-én Kanadában – Monte-Carlóhoz hasonlóan – a címvédő Lewis Hamilton, egy héttel később pedig az Azerbajdzsánban rendezett Európa Nagydíjon a későbbi világelső, Nico Rosberg diadalmaskodott.

A magyar fociválogatott Ausztria elleni sikerének másnapján, 15-én a férfi kézilabdázók is fontos sportsikert értek el, mivel a selejtező veszprémi visszavágóján is legyőzték a szerb csapatot. A kettős győzelem, azaz az 56-50-s összesítés egyúttal azt is jelentette, hogy Magyarország kvalifikált a januári, Franciaországban sorra kerülő világbajnokságra, ahol a június 23-n, Párizsban kisorsolt csoportbeosztás alapján a magyar válogatott Horvátországgal, Fehéroroszországgal, Chilével, Szaúd-Arábiával és az Európa-bajnok Németországgal mérkőzhet majd.

Június 20-án ezüstéremmel kezdte a magyar szereplést Márton Anna, aki a lengyelországi Torunban zajló vívó Európa-bajnokságon a kardozók mezőnyében végzett másodikként. Két nappal később, 22-én a párbajtőröző Szász Emese szerzett bronzérmet, így e két medállal zárt a 46 nemzet alkotta összesített éremtáblázat 7. helyén Magyarország.

Június 23. és 26-a között a Moszkvában zajló gyorsasági kajak-kenu Európa-bajnokság már 14 magyar medálos terméssel zárult: aranyérmet nyert a K4 500 méteren induló Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Fazekas-Zur Krisztina, Csipes Tamara összetételű női csapat mellett Kozák és Szabó K2 500 méteren, illetve egyéniben K1 500-on Kozák. A Nádas Bence, Tótka Sándor, Molnár Péter, Somorácz Tamás összetételű válogatott K4 500-on, Kiss Tamás C1 5000 méteren végzett elsőként, akárcsak az éremtáblán 5 arany-, ugyanennyi ezüst- és 4 bronzéremmel Magyarország.

Június 26-án megvédte címét a centenáriumi, 100. labdarúgó Copa Américán Chile, miután az Egyesült Államokban rendezett torna döntőjében az ország csapata legyőzte Argentínát. A büntetőpárbaj után elveszített döntő – ami a 2014-es vb fináléja és az egy évvel korábbi Copa aranycsatája után már a harmadik volt Argentína számára – olyannyira elkeserítette az argentinok és az FC Barcelona kiválóságát, a maga tizenegyesét kihagyó Lionel Messit, hogy a játékos 27-én bejelentette, lemondja a válogatottságot. Később persze meggondolta magát.

Bár javában zajlott még a labdarúgó Eb, június végén az első selejtezőkörökkel elkezdődött a Bajnokok Ligája és az Európa-liga kvalifikációs szakasza is: a bajnok Ferencváros csak a második körben csatlakozott a BL-ben, ellenben a Felcsúton fellépő Videoton a moldáv FC Zaria 3-0-s, a Debrecen a san marinói La Fiorita idegenbeli 5-0-s legyőzésével, míg az MTK a kazah Aktobe otthonában elért 1-1-s döntetlennel kezdte a válogatott Eb-szereplésével ellentétben csalódást okozó, túlságosan hosszúra nem nyúló „menetelését".