Szerviz kell az ápolóknak

Publikálás dátuma
2016.12.27. 06:09
Elkelne a segítség a segítőknek is FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Az egészségügyben dolgozók fizikai és érzelmi terhelésén oldani kellene, mert az orvosok, különösen az orvosnők korábban halnak, mint pácienseik. A védőnők kis csoportjának egyéves támogató program indult három halmozottan hátrányos észak-kelet magyarországi megyében, de nekik is folyamatos „karbantartásra” lenne szükségük.

Amikor egy beteg elmegy, egy kicsit mi is meghalunk – mondta Mezőcsáti Melinda a Semmelweis Egyetem belső lapjának legutóbbi számában. Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika főnővére szerint a sok súlyos eset miatt gyakran kell szembesülniük az elmúlással, ami a hosszú évek tapasztalatai ellenére is nagy lelki teher, a komoly betegségek és műtétek után felépülő páciensek életkedve ugyanakkor óriási lendületet ad a klinika dolgozóinak.

Ez az érzelmi hullámzás jellemzi valamennyi orvos és nővér, szociális gondozó vagy védőnő hétköznapjait, mégis ritkán foglalkozunk a segítő szakmákban dolgozók lelki és egészségi állapotával. A védőnők több mint ötezres táborából most néhány százan segítséget kapnak a Norvég Alap támogatásával, mert az ő helyzetük a többiekénél is nehezebb. A kisebb településeken ugyanis nagyobbrészt egyedül végzik a munkát, ritkán kaphatnak szakmai vagy akár „csak” lelki segítséget, pedig a felelősség terhe óriási rajtuk.

Naponta találkoznak nagyon nehéz élethelyzetekkel, segítségnyújtási próbálkozásaik sokszor falakba ütköznek, a szakmai magányban nem lehet feloldani a rettenetes család drámák, a szülőkkel való nem egyszer nehéz kapcsolattartás érzelmi terheinek súlyát. Nagyobb városokban csoportban dolgoznak, itt valamivel könnyebb a helyzetük, de bebizonyosodott, hogy valamennyiüknek segítségre lenne szüksége. Arra, hogy mi mindennel találkoznak, egy fővárosi védőnő, Kardos Robertina saját példáját hozta fel, amikor egy család szétesésekor az anya közös gyermekük molesztálásával vádolta férjét, ám kiderült, új párjával így akarták elérni, hogy maguknál tarthassák a kislányt. Ilyenkor nehéz a döntés, a segítő is segítségre szorulna.

Most először elindult egy program, amely nemcsak eszközöket ad, hanem ezt a feldolgozó munkát is segíti.

Az ország hátrányos helyzetű településein dolgozó védőnők munkafeltételeinek javításához 1500 laptopot, illetve notebookot osztanak szét, de Szőke Katalin, a program szakmai vezetője nemrég arról is beszélt egy szűk körű tájékoztatón, hogy három megyében, Borsodban, Szabolcs-Szatmárban és Hevesben lehetőség van a védőnők érzelmi feldolgozó képességének javítására is úgynevezett szupervízió keretében. Munkatársa, Wiesner Erzsébet úgy fogalmazott: amikor az autónk rángatni kezd, azonnal szerelőhöz visszük, miért nem vesszük ugyanilyen komolyan, hogy kopik a személyiségünk is, időnként „szervizre” szorul. A beszélgetéseket vezető szakember ilyenkor kívülről látja az egészségügyi dolgozó személyiségét, ami lehetőséget teremt arra, hogy megbeszéljék, hol kellene változtatnia a munkáján, hogy jobban elviselje annak terheit. Hasonló külső segítség a legnehezebb esetek megbeszélése, a vezető védőnők személyes felkészítése vagy egyes tréningek megszervezése is.

A Norvég Alap a tavaszig tartó programokat majdnem 800 millió forinttal támogatja, a tapasztalatokról készülő összefoglaló anyag pedig reményeik szerint segíthet a döntéshozók meggyőzésében, hogy hasonló személyiség-karbantartásra máshol is szükség lenne.

Valójában persze mások is kongatják a vészharangot, hiszen az egészségügyi ágazat kiürülésében, a szakemberhiányban nagyon fontos szerepe van az elfáradásnak, kiégésnek is. Amikor tehát valaki elindul nyugatra, abban nem csak a pénz játszik szerepet, hanem az is, hogy az angol vagy német kórházakban kevesebb időt kell dolgozniuk, mint itthon és nincsenek rákényszerítve, hogy másod-harmadállásokban is folytassák ugyanezt a testi, lelki küzdelmet.

A baj nagyságát mutatta egy idén tavasszal megjelent kötet is. Győrffy Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének kutatásvezetője Orvosnők Magyarországon címmel adott ki tanulmányt a hazai orvostársadalom testi-lelki egészségéről. Ebben bebizonyította, hogy a magyar orvosnők majdnem hatvan órát dolgoznak hetente, átlagosan két és fél munkahelyen. Egészségi állapotuk rosszabb, mint diplomás kortársaiké, gyakran szenvednek krónikus betegségben.

Ennél átfogóbb, az egész magyar orvostársadalmat felölelő kutatás azonban nagyon régen készült Magyarországon. Pedig már egy 1988-as felmérés is azt mutatta, az orvosok egészségmutatói rosszabbak, mint lakosság átlagáé. A 39 év alatti orvosok majdnem 20 százalékának volt krónikus betegsége, a középkorú gyógyítók közül az átlagnál többen haltak meg infarktusban, és akkor az orvosnők várható élettartama csaknem hat évvel volt elmaradva a női átlagéletkortól.

A budapesti orvosegyetem azóta készített kutatásai szerint tíz középkorú magyar férfi mellett 6 hasonló korú asszony hal meg, de az orvosnők majdnem beérik férfi kollégáikat: 10 középkorú orvoshalálra 9 doktornőé jut. El kellene ezen gondolkodni az egészségügyi ágazat vezetésének is, mert ezen a tendencián nem segít a mostani mértékű béremelés. Akkora kellene, hogy ne legyenek rászorulva a pluszmunkákra, s ha emellett segítő szolgálatuk is lenne, talán tovább élnének, mint pácienseik.

A meghekkelt Orbán-interjú

Publikálás dátuma
2016.12.27. 06:07

Közleményben kért elnézést karácsony délutánján a Pannon Lapok, amiért ismeretlenek meghamisították Orbán Viktorral készített interjújukat. Egészen pontosan a Fejér Megyei Hírlap adott elvileg olyanokat a Orbán szájába, amiket ő szerinte nem is mondott.

Vagy egy dolgozó volt, vagy kívülről hekkelték meg a számítógépes rendszerüket. Ezt nyilatkozta a Pannon Lapok Társaságának ügyvezető igazgatója, Kázmér Judit az RTL Klubnak. Kázmér a belső vizsgálat eredményéről annyit árult el, hogy bár vannak részeredményeik, de az nem feltétlenül tartozik a nyilvánosságra. Mindenesetre szigorítottak a rendszerükön. A vizsgálat végeredményére a tulajdonos minden bizonnyal kíváncsi lesz. A több megyei lapot kiadó Pannon Lapok Csoport az idén került a miniszterelnök jó barátja, Mészáros Lőrinc közeli céghez. A lapok vezetésének élén folyamatosak a személycserék, több újságírót elküldtek, az pedig máris érzékelhető, miért volt fontos Orbán Viktor számára, hogy a megyei lapok is baráti kezekbe kerüljenek.

Beleírt szavak
- „... mi kikértük az emberek véleményét, BÁR NEM ÉRDEKELT MINKET”
- „... és az ápolónők bérét 2017-ben és 2018-ban is folyamatosan emeljük. A KÓRHÁZI HULLÁK SZÁMA IS EMELKEDIK.”
- „A korrupciós vád mint politikai lejárató eszköz teljes mértékben megszokottá vált. MI IS HASZNÁLJUK.”
- „Azt kívánom, hogy MINÉL TÖBBEN TALÁLJANAK VISSZA A KARÁCSONY POGÁNY ÉRTELMEZÉSÉHEZ, hiszen mégiscsak a Megváltó születését várjuk.”

A Mediaworks regionális lapcsaládjának adott, szombaton megjelent interjújában a kormányfő azt fejtegette: Magyarország stabil sziget a forrongó nyugati világban, az a célunk, hogy győztes országgá tegyük Magyarországot". A kormányfő ismét hosszan beszélt a menekültügyről, kiemelve, hogy semmi sem maradhat úgy migránsügyben, ahogy eddig volt, Brüsszelnek változtatnia kell. Azokat, akik illegálisan jöttek be Európába, vissza kell szállítani, a határokat meg kell védeni, a beáramlást meg kell szüntetni. Mint mondta, egy éve senki sem hitte volna, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból és Amerikában a "Clinton-klán, a hagyományos amerikai baloldali értelmiség pártja" kiesik a hatalomból. A világ két mintademokráciájában valójában lázadás megy végbe, ami folytatódni fog, 2017 sok európai demokráciában a lázadás éve lesz. Ennek oka, hogy lassan vége lesz az amerikai álom alapgondolatának, annak, hogy mindenki képes a saját erejéből jobbá tenni az életét. Vége az európai álomnak is, Nyugat-Európában korábban arról kellett dönteni, hogy a többletpénzeket miként osszák szét jóléti intézkedésekre, ma már a megszorítás életérzése a természetes.

Kövér: moslékot főz az Unió
A politikában zajló folyamatoktól függetlenül is úgy érzem, sajnálatos módon az egész világ megkergült. Nem hagyja az embereket kicsit lelassulni, készülődni, önmagukba szállni, hogy lelkileg is készen tudjanak állni az ünnepre – fogalmazott a Magyar Időknek adott ünnepi interjújában Kövér László. Az Európai Unió és a tagországok viszonyáról azt mondta: az emberek kifejezték a fennálló renddel szembeni elégedetlenségüket Angliában, Olaszországban, de még Ausztriában is, ha a szabadságpárti eredményt nézzük. "A 3,4 millió magyar választónak, aki nem akarja megenni azt a moslékot, amit az Unióban főztek, ezekbe a világos üzenetekbe kell kapaszkodnia. Ám azt is látni kell, hogy a nemzeti önrendelkezés jogának visszaszerzésére irányuló törekvéseknek nem lehet az a célja, hogy az EU essen szét, kezdjük az egészet elölről, és mindenki boldoguljon egyedül, hanem hogy újra nyílt, őszinte és értelmes módon, az optimális kompromisszumokra törekedve lehessen ütköztetni a szuverén nemzeti közösségek érdekeit. Nem világos még, hogyan dől el a küzdelem, de egy biztos: ami eddig volt, az a továbbiakban nem tartható fenn."

Összegzése szerint a gazdasági lassulás, a bűnözés, a terror, a migráció, a döntésképtelenség és az őszintétlen beszéd összeadódik a nyugati világban, és erre nem találtak választ a vezetők. Úgy fogalmazott: keleti származású nép vagyunk, de a nyugati világhoz tartozunk. Ezért az ország érdekelt a Nyugat és egy olyan Európa sikerében, amely nem akar minket átalakítani, tudomásul veszi, sőt tiszteli, hogy magyarok vagyunk és azok is maradunk. Nem kell mindent átvenni Nyugat-Európától, határozottan nemet kell mondani mindarra, ami rossz.

Arra a kérdésre, nem akadtak-e el a reformok az egészségügyben és az oktatásban, Orbán azt válaszolta, hogy "éppen ellenkezőleg".

Hiller a baloldalról
„A 2014-ben már kipróbált baloldali összefogás eredménytelen, ha rajtam múlik, ilyen mechanizmusú összefogás nem lesz még egyszer” - mondta Hiller István a Pesti Srácoknak adott, hétfőn megjelent interjúban. Az MSZP választmányi elnöke szerint karakteres pártra van szükség a választási győzelemhez. Az Országgyűlés szocialista alelnöke, azt mondta, hogy 2018-ban a győzelem a cél, de ehhez az MSZP-nek meg kell határoznia a karakterét, saját véleményt kell alkotniuk országról, nemzetről, Európáról. „Ha nincs saját állításod, nem hat a kritika a kormánnyal szemben. Az állító mondatok követe vagyok az MSZP-n belül” – fogalmazott a politikus. Hiller szerint a Demokratikus Koalíció létezéséről mindenkinek meglehet a véleménye, de a párt van. A DK-nak pedig van egy elnöke. Gyurcsány Ferenc személye lehet megosztó, bár e tekintetben már a kormányoldalon is vannak vele versenyképes politikusok. „Őszintén mondom, engem nem más párt foglalkoztat, és nem más pártelnök. Ne ölelgető karok elől meneküljünk, hanem dolgozzunk” - tette hozzá. Hiller szerint Orbán Viktor kihívója megnevezésének még nincs itt az ideje.

Szerző

Győrköséket leplezte le a New York Times

Publikálás dátuma
2016.12.27. 06:05
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Részletesen foglalkozott karácsonyi számában a New York Times az októberi bőnyi rendőrgyilkosság utóéletével, pontosabban a Győrkös István vezette neonáci Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) orosz titkosszolgálati kapcsolataival. Az amerikai lap moszkvai tudósítója által írt cikkben olyan új, eddig nem ismert információk is napvilágra kerültek, amelyek alapján Győrkösék kapcsolata az orosz hírszerzőkkel jóval szorosabb volt annál, mint eddig tudni lehetett.

Még október végén írta meg az Index, hogy a bőnyi rendőrgyilkos félkatonai szervezete, az MNA orosz diplomatákkal állt kapcsolatban, akik részt vettek a Győrkös-féle neonácik gyakorlatozásaiban. Ezek az orosz diplomaták valójában a katonai titkosszolgálat (GRU) diplomatafedésben lévő hírszerzői voltak, akik többek közt relikviakutatás vagy éppen fegyverbörzék során próbáltak közel kerülni magyar szélsőjobboldaliakhoz. Az Index értesüléseit a Győrkös-féle félkatonai szervezet és a GRU közös gyakorlatozásairól később a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt is megerősítették. A bizottsági ülésen többek közt az is elhangzott, hogy Győrkösék az oroszoktól anyagi segítséget is reméltek, állítólag szinte könyörögtek a pénzért.

A New York Times újságírója több bizottsági taggal is beszélt, megtudta: a Magyar Nemzeti Arcvonalnak (MNA) a GRU-sokkal közös harci játékai, airsoftos gyakorlatozásai 2010 és 2012 között voltak a legintenzívebbek – vagyis már bőven a második Orbán-kormány idején. A nemzetbiztonsági bizottság tagjait a magyar titkosszolgálatok arról is tájékoztatták, hogy az MNA és a diplomatafedésben lévő orosz hírszerzők kapcsolata olyannyira szoros volt, hogy a GRU-sok évente ötször is leutaztak Budapestről Bőnybe airsoftozni.

Az orosz hírszerzők számára a közös gyakorlatozás – ami valójában a katonai kiképzés egy formája – csak a felvezetés volt: a magyar szolgálatok szerint a GRU valódi célja a Győrkös István által alapított weboldal, a Hídfő megszerzése volt. Az orosz szerverre költöző Hídfőt ezután orosz dezinformációkat terjesztő oldallá alakították át. A Times szemléz is a hídfős álhírekből: az egyik szerint az amerikai belbiztonsági miniszter kijelentette, hogy a novemberi elnökválasztás során nem történtek kibertámadások; a másik szerint Ausztria fel akarja oldani az Oroszországgal szembeni szankciókat; egy harmadik álhír pedig azt állítja, a NATO főtitkára Washington vazallusává akarja tenni az európai nemzeteket.

A Times újságírójának a nemzetbiztonsági bizottság tagjai közül csak az MSZP-s Molnár Zsolt és az LMP-s Szél Bernadett nyilatkozott. Molnár arról beszélt, hogy a nemzetbiztonsági bizottsági tájékoztatás szerint Győrkösék harci játékai valójában a katonai kiképzés egy formáját jelentették, amelyek ugyanakkor „teljesen legálisak voltak", „nem volt velük semmi probléma – és egészen pontosan ez az, ami a probléma". Molnár döbbenetesnek tartja, hogy az orosz „diplomaták" milyen könnyedén és nyíltan tarthattak fenn kapcsolatot a magyar közélet szélsőséges, erőszakos és a társadalmat bomlasztó képviselőivel. Az LMP társelnöke, Szél Bernadett pedig felidézte a lapnak korábbi javaslatukat, miszerint a parlamentnek létre kellene hoznia egy olyan eseti bizottságot, ami az orosz befolyásszerzés nemzetbiztonsági vonatkozásait vizsgálná. A New York Times szerint „a kezdeményezést blokkolta Orbán kormányzópártja, a Fidesz", a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagjai pedig nem kívántak nyilatkozni a lapnak.

A New York Times felidézi Kovács Béla kémügyét is, és megjegyzi, hogy mióta az Európai Parlament felfüggesztette a jobbikos képviselő mentelmi jogát „a hatóságok Magyarországon nem sok érdeklődést mutattak aziránt, hogy előrébb lendítsék az ügyet. A kormány ehhez hasonlóan vonakodni látszik attól is, hogy a bőnyi neonáci, Győrkös oroszországi kapcsolatait mélyebben kivizsgálja".

Szerző
Frissítve: 2016.12.27. 09:57