Előfizetés

Meghekkelt Orbán-interjú - Feljelentést tett egy fideszes

Információs adat megsértésének gyanújával fordult a rendőrséghez Tényi István a Fejér Megyei Hírlapban megjelent Orbán-interjú miatt, amibe olyan mondatok kerültek, amiket a kormányfő állítása szerint nem mondott. A fel-és bejelentéseiről ismert fideszes magánszemély szerint bármennyire is elégedetlen valaki Orbán politikájával, attól még nem illik interjút hamisítani.

Az Orbán Viktor interjúja ügyében kipattant botrány után a Pannon Lapok Társaságának ügyvezető igazgatója, Kázmér Judit szólalt meg, aki az RTL Klubnak úgy nyilatkozott, hogy vagy egy dolgozó volt, vagy kívülről hekkelték meg a számítógépes rendszerüket.

Az interjúban többek között olyan mondatokat írtak le: „... mi kikértük az emberek véleményét, BÁR NEM ÉRDEKELT MINKET”

- „... és az ápolónők bérét 2017-ben és 2018-ban is folyamatosan emeljük. A KÓRHÁZI HULLÁK SZÁMA IS EMELKEDIK.”

- „A korrupciós vád mint politikai lejárató eszköz teljes mértékben megszokottá vált. MI IS HASZNÁLJUK.”

- „Azt kívánom, hogy MINÉL TÖBBEN TALÁLJANAK VISSZA A KARÁCSONY POGÁNY ÉRTELMEZÉSÉHEZ, hiszen mégiscsak a Megváltó születését várjuk.”

Tényi István az ügyben információs adat megsértésének gyanújával fordult a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitánysághoz. Ismeretlen tettes ellen tett bejelentést. Mint a Magyar Nemzetnek elmondta, bármennyire is elégedetlen valaki Orbán politikájával, attól még nem illik interjút hamisítani.

A hvg.hu az interjú kapcsán felidézte, hogy egy újságíró Facebook-posztja miatt felmerült, hogy a hamisítás provokáció volt, ami azt a célt szolgálta, hogy szigoríthassanak a vidéki lapok szerkesztőségi rendszerén, illetve kirúghassanak egyeseket. Azaz nem egy baloldali újságírónak lehetett elege a rendszerből, hanem a Mediaworks központjából irányíthatták a hamisítást, hogy a későbbiekben így teremthessenek újabb okot a tisztogatásra.

A kiadó belső vizsgálatot indított az ügyben, keddre ígértek eredményeket.

A meghekkelt interjúról bővebben ITT olvashat!

Nincs okunk az önsajnálatra

"Egyetlen népet sem ért annyi balsors, mint bennünket" - mondta volt többek között Áder János köztársasági elnök 2016. augusztus 20-án tartott ünnepi beszédében. Erre a kiragadott mondatra Odze György november 30-i cikkében figyeltem fel. Előre bocsátom, jó magyarnak érzem magam, ugyanakkor sosem szerettem a magyarkodást. Ez úgy-ahogy elment a 19. század második felében, amikor még csak ébredezett a jó értelemben vett nemzeti öntudatunk. Ebben az időszakban keletkeztek olyan elméletek, hogy a magyarok a Marsról származnak, hogy a világ összes létező nyelve a magyarból ered.

Ma már mosolygunk ezeken, talán még a "mélymagyarok" is. De láthattuk, hogy egy idő után eltorzul az effajta világnézet, lenézi, emberszámba sem veszi a többi népet. Két világháború volt a fékevesztett nacionalizmus következménye, és napjainkban is rengeteg helyi konfliktust szül. Ugyanakkor jellemző ránk a nagyfokú önsajnálat is. Ezt tükrözte Áder idézett beszédének részlete is. Kétségtelen, lehetett volna szerencsésebb is a magyar történelem, de végződhetett volna teljes pusztulással is. Hol vannak már az avarok, besenyők, hunok? Hol vannak ezek a népek? Hol vannak az inkák, maják, az asszírok, babiloniak, punok, etruszkok, föníciaiak, alánok, gepidák, gótok? Eltűntek, elsodorta őket a történelem szele, beleolvadtak más népekbe. Mennyi nép tűnt el a föld színéről nyomtalanul, de a magyarok megmaradtak a 150 éves török uralom alatt is. Lengyelország többször eltűnt a térképről, Magyarország mindig rajta volt.

Magyarország mindig megőrizte - legalábbis nagy vonalakban - a függetlenségét a Habsburg-birodalmon belül is. A sok millió kurdnak gyakorlatilag sohasem volt önálló hazája és a nagyhatalmak más irányú érdekei miatt talán a közeljövőben sem lesz. Aztán itt vannak a skótok, a walesiek, a katalánok, az andalúzok, a baszkok - most legfeljebb nagyfokú autonómiával rendelkező tartományok. Függetlenedésről még a legdemokratikusabb államokban sem lehet szó. Az ókorban létezett önálló zsidó állam, amelyet meghódítottak a rómaiak, ezután kétezer évig nem létezett, csak 1948-ban jött létre Izrael, azóta is szüntelen harcot kell folytatnia a létezéséért. Mindezek tudatában jó volna, ha a fideszes urak és hölgyek mérsékelnék a nemzeti önsajnálatukat és belátnák, nemcsak a magyarok, de más népek is rengeteget szenvedtek az elmúlt évezredek során.

Nincs okunk az önsajnálatra

"Egyetlen népet sem ért annyi balsors, mint bennünket" - mondta volt többek között Áder János köztársasági elnök 2016. augusztus 20-án tartott ünnepi beszédében. Erre a kiragadott mondatra Odze György november 30-i cikkében figyeltem fel. Előre bocsátom, jó magyarnak érzem magam, ugyanakkor sosem szerettem a magyarkodást. Ez úgy-ahogy elment a 19. század második felében, amikor még csak ébredezett a jó értelemben vett nemzeti öntudatunk. Ebben az időszakban keletkeztek olyan elméletek, hogy a magyarok a Marsról származnak, hogy a világ összes létező nyelve a magyarból ered.

Ma már mosolygunk ezeken, talán még a "mélymagyarok" is. De láthattuk, hogy egy idő után eltorzul az effajta világnézet, lenézi, emberszámba sem veszi a többi népet. Két világháború volt a fékevesztett nacionalizmus következménye, és napjainkban is rengeteg helyi konfliktust szül. Ugyanakkor jellemző ránk a nagyfokú önsajnálat is. Ezt tükrözte Áder idézett beszédének részlete is. Kétségtelen, lehetett volna szerencsésebb is a magyar történelem, de végződhetett volna teljes pusztulással is. Hol vannak már az avarok, besenyők, hunok? Hol vannak ezek a népek? Hol vannak az inkák, maják, az asszírok, babiloniak, punok, etruszkok, föníciaiak, alánok, gepidák, gótok? Eltűntek, elsodorta őket a történelem szele, beleolvadtak más népekbe. Mennyi nép tűnt el a föld színéről nyomtalanul, de a magyarok megmaradtak a 150 éves török uralom alatt is. Lengyelország többször eltűnt a térképről, Magyarország mindig rajta volt.

Magyarország mindig megőrizte - legalábbis nagy vonalakban - a függetlenségét a Habsburg-birodalmon belül is. A sok millió kurdnak gyakorlatilag sohasem volt önálló hazája és a nagyhatalmak más irányú érdekei miatt talán a közeljövőben sem lesz. Aztán itt vannak a skótok, a walesiek, a katalánok, az andalúzok, a baszkok - most legfeljebb nagyfokú autonómiával rendelkező tartományok. Függetlenedésről még a legdemokratikusabb államokban sem lehet szó. Az ókorban létezett önálló zsidó állam, amelyet meghódítottak a rómaiak, ezután kétezer évig nem létezett, csak 1948-ban jött létre Izrael, azóta is szüntelen harcot kell folytatnia a létezéséért. Mindezek tudatában jó volna, ha a fideszes urak és hölgyek mérsékelnék a nemzeti önsajnálatukat és belátnák, nemcsak a magyarok, de más népek is rengeteget szenvedtek az elmúlt évezredek során.