1000 milliárdot "szór" ki a kormány

Publikálás dátuma
2016.12.27. 19:30
Fotó: Thinkstock
Miközben történelmi mélypontja közelében zárhat idén a GDP arányos költségvetési hiány, párját ritkító, pazarló állami kiadásokról szólnak a hírek. S mindez, legalábbis látszólag, nem rendíti meg Magyarország pénzügyi stabilitását.

A 2016-os esztendőt úgy zárhatjuk,hogy a kormány bevallottan újabb 300 milliárd forint költségvetési pénzt költ el. Feltehetően ennél a kerek összegnél jelentősen többet, de ez az, amit bevallottak, illetve a Magyar Közlönyben leközöltek. A felelőtlen és ellenőrizetlen költekezésre az az Országgyűlés által idén márciusban, a kormánypárti képviselők szavazataival elfogadott törvény szolgáltatja a jogalapot, amely szerint - Lázár János kancelláriaminiszter javaslatára - a kormány bármilyen kormányhatározattal, rendelettel forrást biztosíthat bármilyen cél érdekében, a hatályban lévő költségvetési törvény módosítása nélkül. Vagyis nem szükséges az Országgyűlés elé vinni az ügyet. Így elkerülik a parlamenti vitát, nincs beszámolási kötelezettsége a kormánynak, és sem a Költségvetési Tanáccsal, sem az Állami Számvevőszékkel nem kell véleményeztetniük.

A most elpocsékolt 300 milliárd forintos év végi költekezést nem a társadalmi szükség diktálta, hanem az, hogy a kormányfőnek kedves célok megvalósuljanak. Ezek között akadnak sportcélúak (2024-es budapesti olimpia előkészítése, "Fradiváros"), egyházak támogatása, a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak szánt 20 milliárd forint, vagy a sok vihart látott, állami tulajdonban lévő Grand Tokaj Zrt. szőlővásárlásra szánt tőkeemelése. A nyugdíjasok Erzsébet-utalványa nagyrészt már a jövő évi költségvetést érinti, vagyis álságos az a kormányzati kommunikáció, hogy a szép korúak és a többi nyugdíjszerű ellátásban részesülő embernek a 2016-os esztendő "jó munkájának a gyümölcséből jut."

Az év eleje óta a kormány elköltötte az általános tartalék 100 milliárd forintját, és az Országvédelmi Alap 80 milliárd forintjának a felét, felhasznált a fejezeti úgynevezett stabilitási tartalékokból 22 milliárd forintot, de jutott még a tavalyi maradványokból is további 170 milliárd. Ezen kívül, élve a már említett felhatalmazással, közel 400 milliárd forint kiadásról döntött a kormány, a most elkönyvelt többletbevételek felhasználásával. A legnagyobb tétel azonban az a 600 milliárd forint, amelyet a tárcák között csoportosítottak át, azzal a nem is titkolt céllal, hogy ott legyen a pénz, ahol azt az év végéig "gyorsított eljárással" el is tudják költeni. Összesen az idén eddig a kormány több mint 1300 milliárd forintról hozott így saját hatáskörben határozatot, és ez nem csekély összeg, a teljes költségvetési kiadás tíz százaléka.

Az év végi költekezés eredményeként így az úgynevezett pénzforgalmi hiány 1000 milliárd forintra nő, ám ebben azért van némi szerepe az uniós előlegek kifizetésének is, ami azonban az eredményszemléletű hiányban csak kis részben jelenik meg. A hiány azonban így is nagyobb lesz az eredetileg tervezettnél: a GDP 2,1-2,3 százaléka, azaz a mostani 300 milliárdos költés számít majd hiányemelő tényezőként.

Ezt támasztják alá az OTP elemzői is a Portfolión megjelent értékelésükben. Utalnak arra is, hogy Nemzetgazdasági Minisztérium megerősítette a költségvetés első 11 havi pénzforgalmi egyenlegadatát, ami 59 milliárd forintos többletet mutatott. Másrészt a tárca előállt a makrogazdasági prognózisával, melyben a 2016-os évre 991 milliárd forintos deficitet vár pénzforgalmi szemléletben (bevételek és kiadások bontásban). Az OTP elemzői rámutatnak arra, hogy ezek alapján decemberre gigantikus nagyságú, 1000 milliárd forint feletti pénzforgalmi hiányt tervez a kormány. Ez pedig kétszer akkora lenne, mint az eddigi legmagasabb havi deficit.

A költségvetést segítette a növekedési adóhitel (2016-os évre ebből 271 milliárd forintos bevétel esik), az állami földértékesítések bevétele (idén és jövőre összesen 270 milliárd forint) és az EU-val régóta folytatott viták lezárásából beérkező források. Emellett a kiadási oldalt kordában tartja a kormány és az EU-forrásokhoz is kevesebb önrészt kell fizetnie a magyar államnak. Az elsődleges költségvetési kiadások 511 milliárd forinttal alacsonyabbak az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Közben a kamatkiadásokon is spórolt az állam a tavalyi adatokhoz képest. Mindezek késztethették költekezésre a kormányt - írták az OTP munkatársai.

Szerző

Lemondott a szállodaszövetség elnöke

Tizenöt év után lemondott a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) elnöki tisztségéről Niklai Ákos - erősítette meg a lemondott elnök kedden az MTI-nek a Turizmus.com értesülését.

Niklai Ákos elmondta, lemondása nem érinti a HOTREC-ben (az Európai Unió tagországai szálloda, éttermi és kávéházi szövetségeinek konföderációja) betöltött alelnöki tisztségét.

A szaklap az elnök lemondó levelét idézte, amelyben azt írta, személyes okok miatt kíván távozni posztjáról. Mint írta, örömére szolgált, hogy az elmúlt 15 évben hozzájárulhatott a szövetség fejlődéséhez és a vendégforgalom jelentős bővüléséhez. A szervezet - mint fogalmazott - az egyik legismertebb, legnagyobb reprezentativitású szakmai szövetség, amely megkerülhetetlen a turizmus területén.

Szerző

Büdös volt a Nébih által vizsgált virslik egyike

Publikálás dátuma
2016.12.27. 12:29
Illusz
A hagyományos ünnepi ételek közül 21 előrecsomagolt sertésvirslit ellenőrzött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a laborvizsgálatokon minden termék megfelelt, egy mintánál a kellemetlen szag miatt a gyártó ellen eljárást kezdeményezett a hatóság, és több jelölési hiba is akadt.

A Nébih keddi tájékoztatása szerint a laboratóriumi vizsgálatok alapján mikrobiológiai szempontból valamennyi minta megfelelt, illetve a minőségi vizsgálatok során sem merült fel kifogásolnivaló. Hat termék csomagolásán szerepelt a gluténmentes felirat, és azok valóban gluténmentesek voltak - közölte a hivatal. A termékek jelölésében több hiányosságot is feltárt a vizsgálat, jelölési hiba miatt nyolc esetben indít eljárást a hatóság - áll a közleményben.

Szerző