A 2016-os esztendőt úgy zárhatjuk,hogy a kormány bevallottan újabb 300 milliárd forint költségvetési pénzt költ el. Feltehetően ennél a kerek összegnél jelentősen többet, de ez az, amit bevallottak, illetve a Magyar Közlönyben leközöltek. A felelőtlen és ellenőrizetlen költekezésre az az Országgyűlés által idén márciusban, a kormánypárti képviselők szavazataival elfogadott törvény szolgáltatja a jogalapot, amely szerint - Lázár János kancelláriaminiszter javaslatára - a kormány bármilyen kormányhatározattal, rendelettel forrást biztosíthat bármilyen cél érdekében, a hatályban lévő költségvetési törvény módosítása nélkül. Vagyis nem szükséges az Országgyűlés elé vinni az ügyet. Így elkerülik a parlamenti vitát, nincs beszámolási kötelezettsége a kormánynak, és sem a Költségvetési Tanáccsal, sem az Állami Számvevőszékkel nem kell véleményeztetniük.
A most elpocsékolt 300 milliárd forintos év végi költekezést nem a társadalmi szükség diktálta, hanem az, hogy a kormányfőnek kedves célok megvalósuljanak. Ezek között akadnak sportcélúak (2024-es budapesti olimpia előkészítése, "Fradiváros"), egyházak támogatása, a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak szánt 20 milliárd forint, vagy a sok vihart látott, állami tulajdonban lévő Grand Tokaj Zrt. szőlővásárlásra szánt tőkeemelése. A nyugdíjasok Erzsébet-utalványa nagyrészt már a jövő évi költségvetést érinti, vagyis álságos az a kormányzati kommunikáció, hogy a szép korúak és a többi nyugdíjszerű ellátásban részesülő embernek a 2016-os esztendő "jó munkájának a gyümölcséből jut."
Az év eleje óta a kormány elköltötte az általános tartalék 100 milliárd forintját, és az Országvédelmi Alap 80 milliárd forintjának a felét, felhasznált a fejezeti úgynevezett stabilitási tartalékokból 22 milliárd forintot, de jutott még a tavalyi maradványokból is további 170 milliárd. Ezen kívül, élve a már említett felhatalmazással, közel 400 milliárd forint kiadásról döntött a kormány, a most elkönyvelt többletbevételek felhasználásával. A legnagyobb tétel azonban az a 600 milliárd forint, amelyet a tárcák között csoportosítottak át, azzal a nem is titkolt céllal, hogy ott legyen a pénz, ahol azt az év végéig "gyorsított eljárással" el is tudják költeni. Összesen az idén eddig a kormány több mint 1300 milliárd forintról hozott így saját hatáskörben határozatot, és ez nem csekély összeg, a teljes költségvetési kiadás tíz százaléka.
Az év végi költekezés eredményeként így az úgynevezett pénzforgalmi hiány 1000 milliárd forintra nő, ám ebben azért van némi szerepe az uniós előlegek kifizetésének is, ami azonban az eredményszemléletű hiányban csak kis részben jelenik meg. A hiány azonban így is nagyobb lesz az eredetileg tervezettnél: a GDP 2,1-2,3 százaléka, azaz a mostani 300 milliárdos költés számít majd hiányemelő tényezőként.
Ezt támasztják alá az OTP elemzői is a Portfolión megjelent értékelésükben. Utalnak arra is, hogy Nemzetgazdasági Minisztérium megerősítette a költségvetés első 11 havi pénzforgalmi egyenlegadatát, ami 59 milliárd forintos többletet mutatott. Másrészt a tárca előállt a makrogazdasági prognózisával, melyben a 2016-os évre 991 milliárd forintos deficitet vár pénzforgalmi szemléletben (bevételek és kiadások bontásban). Az OTP elemzői rámutatnak arra, hogy ezek alapján decemberre gigantikus nagyságú, 1000 milliárd forint feletti pénzforgalmi hiányt tervez a kormány. Ez pedig kétszer akkora lenne, mint az eddigi legmagasabb havi deficit.
A költségvetést segítette a növekedési adóhitel (2016-os évre ebből 271 milliárd forintos bevétel esik), az állami földértékesítések bevétele (idén és jövőre összesen 270 milliárd forint) és az EU-val régóta folytatott viták lezárásából beérkező források. Emellett a kiadási oldalt kordában tartja a kormány és az EU-forrásokhoz is kevesebb önrészt kell fizetnie a magyar államnak. Az elsődleges költségvetési kiadások 511 milliárd forinttal alacsonyabbak az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Közben a kamatkiadásokon is spórolt az állam a tavalyi adatokhoz képest. Mindezek késztethették költekezésre a kormányt - írták az OTP munkatársai.