Zoltai Ákos;
Republikon;pártreferenciák;
2016-12-28 06:06:00
Nőtt az MSZP támogatottsága a teljes népesség és a pártválasztók körében is az év utolsó hónapjában – derült ki a Republikon Intézet legfrissebb, decemberi felméréséből. A teljes népességen belül a szocialistákat a megkérdezettek 11 százaléka támogatja, a Fideszt pedig 31 százalék. A Jobbik támogatottsága az előző hónapban mérthez képest 1 százalékponttal esett, így 12 százalékon állnak. A biztos pártválasztókat vizsgálva szintén meghatározó az MSZP erősödése. A szocialista párt támogatottsága 3 százalékponttal nőtt az előző hónaphoz képest, jelenleg a pártválasztók 18 százaléka szavazna rájuk, ami 2016 júniusa óta a legjobb eredmény, amit az intézet mért. A pártválasztók körében a Fidesz 50, a Jobbik 19, a DK 5, az LMP 3, az Együtt pedig 2 százalékon áll.
A választók pártpreferenciája 2016-ban nem változott jelentős mértékben, a legnagyobb ingadozás a kormánypárt támogatóinak arányában figyelhető meg, ami az év során 43 és 51 százalék között mozgott. A Fidesz támogatottsága májusban, illetve júliusban érte el a mélypont 43 százalékot. A többi párt esetén kisebb a különbség a legjobb és legrosszabb eredmény között. A Jobbik támogatóinak aránya 17 és 22 százalék, az MSZP-nél 15 és 20 százalék között mozgott, majd az év utolsó hónapjára mindkét párt támogatottsága a rá jellemző sáv közepére állt be. Az év végére a Demokratikus Koalíció eredménye stabilizálódott a leginkább: Gyurcsány Ferenc pártja, szeptember óta rendre 5 százalékos eredményt érne el a pártválasztók körében. 2016 során az LMP-re a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöb körüli ingadozás volt a jellemző, ezt az 5 százalékos támogatottságot csak júliusban tudta meghaladni a párt.
Igazából 2016-ban nem történt semmi izgalmas a közvélemény-kutatásokban – fogalmazott lapunknak Szentpéteri Nagy Richárd. A politológus szerint a Fidesz az idén a Jobbiktól tarthatott leginkább, de a kormánypárt nagyon „intézi” ezt a dolgot. A baloldal gyenge volt a radikális párthoz képest, a Fidesznek pedig az volt az érdeke, hogy kicsit ez az oldal is erősödjön – vélekedett Szentpéteri, hozzátéve: ők is ugyanúgy része a Nemzeti Együttműködés Rendszerének. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy az utóbbi hónapokban Orbánék nem támadták agyon a szocialistákat. „Van egy új elnök - aki egyáltalán nem rossz – és neki kell kiegyenlítenie a párton belüli erőviszonyokat. Ez a kiegyezés szagtalanná, szürkévé teszi az egész pártot, de az MSZP már csak ilyen” – fogalmazott Szentpéteri.
De mi várható jövőre? "Orbánéknak nem kell kétségbeesetten keresni az új kampánytémájukat, hiszen hiába lett érvénytelen a kvótanépszavazás, a nemmel szavazó 3,3 millió emberrel bőven lehet választást nyerni. Sőt annál egy millióval kevesebbel is" – vélekedett Szentpéteri, hozzátéve: ettől függetlenül a Fideszen belül érzik, hogy az eddig jól bevált, és működő szlogenek kezdenek kifulladni, így 2018-ban még durvább kampány várható. „Akkor történne valami, ha a pártrendszer megváltozna, ám erre egyelőre nincs esély” – legalábbis Szentpéteri szerint. Az elemző azonban hozzátette: ha 2017-re új alakulatok tűnnének fel, akkor ez gyorsan változhat, „ha pedig a centrális erőtér ilyen módon megváltozik, akkor a Fidesznek egy perc alatt annyi. Ennek egyelőre nincs jele, illetve vannak bizonyos erők, amelyek majd jelentkezhetnek, de ez már csak jövőre derül ki” – közölte a szakember.
A pártpreferencia mellett a Republikon rendszeresen felteszi azt a kérdést is, hogy a választók milyen kormányt szeretnének a következő választás után: ilyenkor három válaszlehetőséget kínálnak – Fidesz-, Jobbik-, vagy baloldali-liberális kormányt szeretnének-e. Míg a baloldali, liberális szavazók aránya a korral növekszik, addig a Jobbikot és a Fideszt inkább a fiatalabb választók támogatják. A kor növekedésével való népszerűség-csökkenés különösen a Jobbik esetén szembetűnő – a legfiatalabb, 18-24 éves korosztályban a párt támogatottsága csaknem háromszorosa a 65 év fölöttiek körében megfigyelthez képest. Hasonlóan komoly generációs különbség tapasztalható a baloldali, liberális szavazók esetén is – a 18-24 éveseknek csupán 11 százaléka támogatja az említett pártokat, míg ez az arány a 65 évnél idősebbek körében 42 százalék.