Válság Bukarestben

Publikálás dátuma
2016.12.28. 06:36
Klaus Johannis román államfő nem fogadta el a kormánykoalíció jelöltjét FORRÁS: PRESIDENCY.RO
Indoklás nélkül elutasította a december 11-i parlamenti választásokon győztes román kormánykoalíció miniszterelnök-jelöltjét Klaus Johannis államfő. Romániának nem lesz muszlim vallású, tatár nemzetiségű női kormányfője. A szociáldemokrata-szabadelvű koalíció egyelőre nem döntött mit lép válaszként, de meglebegtette az elnök felfüggesztésének lehetőségét is. Johannis eljárása azonban alkotmányos.

Karácsony előtt meg kellett volna alakulnia az új román kormánynak, de Klaus Johannis államfő a parlamenti pártokkal való konzultáció után közölte, egyelőre nem döntött, kit bíz meg a kormányalakítással. Két javaslat létezett. A választásokat megnyerő, de abszolút többséget nem szerzett Szociáldemokrata Párt (PSD) és koalíciós szövetségese, a volt miniszterelnök Calin Popescu Tariceanu vezette új szabadelvű kispárt, az ALDE közös jelöltje a romániai őshonos tatár kisebbséghez tartozó Sevil Shhaideh volt, aki muszlim vallású nő, férje pedig egy szíriai bevándorló.

A másik jelöltet a parlament legkisebb pártja, a Traian Basescu volt államfő vezette öt százalékos Népi Mozgalom Pártja (UMP) terjesztette elő. Basescu a 35 éves Eugen Tomacot javasolta, mint „egyesüléspárti politikust”, vagyis olyant, aki Románia és Moldova Köztársaság egyesítésének híve. Tomac moldovai születésű, 17 éves korában ösztöndíjasként érkezett Romániába, jelenleg Basescu pártjának politikusa.

Johannis tétovázása kapcsán azonban első perctől nyilvánvaló volt, nem arról szól, hogy melyik jelöltet válassza. Bár Shhaideh elutasítása többszörös kisebbségi volta miatt eleve kényes ügynek bizonyult, főképp annak fényében, hogy maga az államfő is többszörös kisebbségi, hiszen protestáns vallású és német nemzetiségű, az államfő tegnap mégis megtette azt. Indoklás nélkül, csupán annyit mondott, hogy „alaposan átgondoltam a kérdést, és arra jutottam, hogy nem fogadom el ennek a jelöltnek a személyét. Másik javaslatot kérek a Szociáldemokrata Párttól. Köszönöm”.

A Hotnews román portál szerint a háttérben az áll, hogy a román hírszerzési szolgálatok „kategorikusan elutasították" Sevil Shhaideh kinevezését. Bár Johannis nem beszélt róla, a román sajtó napok óta arról cikkezett, (és erről beszélt többször Basescu is) hogy Shhaideh férje, Akram Shhaideh Szíriában minisztériumokban dolgozott, az Aszad-rezsim híve és a polgárháborúban az elnök mellett harcoló libanoni, az Európai Unió által terrorcsoportnak minősített Hezbollah csodálója.

Vagyis, annak ellenére, hogy a jelölt feddhetetlenségével kapcsolatban nem merültek fel aggályok, nemzetbiztonsági kockázatot jelentene kinevezése. Csakhogy Shhaideh nem ismeretlenül került a szolgálatok látókörébe, korábban volt államtitkár és egy fél évig, a szociáldemokrata kormány bukásáig fejlesztési miniszter is. Épp erre hivatkozva Liviu Dragnea PSD elnök „szekus propagandának” nevezte azokat a sajtóértesüléseket, miszerint jelöltjük személyével kapcsolatban nemzetbiztonsági aggályok merültek volna fel.

A PSD-ALDE koalíció előzőleg úgy nyilatkozott, hogy nem hajlandók mást jelölni, de a tegnapi elutasítás után egyelőre nem alakítottak ki végleges álláspontot. Johannis ugyanis továbbra is a győztes koalíciótól kér új személyi javaslatot, vagyis elismerte a parlamenti többség jogát a kormányfőjelölésre. A koalíció azonban első reakcióként úgy értelmezte az elutasítást, hogy az államfő szembeszegül a választói akarattal, súlyos politikai válságba taszítja az országot és meglebegtette Johannis felfüggesztését is. A PSD-ALDE holnap estig dönt a további lépésekről, arról, hogy jelöl-e más személyt a miniszterelnöki tisztségre.

Jogászok szerint a román államfőnek az alkotmány szerint jogában áll elutasítani a parlamenti pártok miniszterelnök-jelöltjét, ez nem lehet ok felfüggesztésére.

Szerző

Pártot alapít Nadia Szavcsenko

Publikálás dátuma
2016.12.28. 06:35
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Nadia Savcsenko ukrán pilóta, a Julija Timosenko vezette Batykivscsina párt parlamenti képviselője tegnap bejelentette, hogy pártot alapít az Ukrán Nép Mozgalma (RUNA) néven.

Az orosz fogságból Petro Porosenko államfő személyes közbenjárásával szabadult pilóta elmondása szerint mozgalma az államfő ellenzéke lesz, célja pedig az, hogy megváltoztassa a rendszert, valós átalakulást hozzon az ukrán társadalomban.

Szavcsenko szabadulása óta botrányhős lett hazájában. Hazatérte után azonnal jelezte, hogy „ha a nép úgy akarja, ő kész lenne az államfői tisztségre”.

Szerző

Abe Sinzo főhajtása Pearl Harborban

Újabb történelmi gesztus az amerikai-japán kapcsolatokban: Abe Sinzo japán kormányfő Pearl Harborban, hawaii helyi idő szerint kedden, Barack Obamával együtt emlékezett a 75 évvel ezelőtti japán légitámadás több mint 2300 áldozatára. Pearl Harbor bombázása nyomán lépett be az Egyesült Államok a második világháborúba.

Abe nem az első japán miniszterelnök, aki Pearl Harborba látogatott, de az első, akinek programjában az elsüllyesztett USS Arizona hadihajó fölé emelt emlékhely felkeresése is szerepelt. Útjával a hamarosan leköszönő, 44. amerikai elnök hét hónappal korábbi hirosimai vizitjét viszonozta.

Obama volt az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki idén május végén ellátogatott az amerikai atomtámadás sújtotta Hirosimába. Több mint 200 ezren veszítették életüket a Hirosimára és Nagaszakira ledobott két atombomba felrobbanása nyomán. Abe előzetesen jelezte, nem kér bocsánatot a Pearl Harbor elleni támadásért, hasonlóképpen Obamához, aki részvétét nyilvánította, de nem kért bocsánatot a japán néptől Hirosimában.

Ottani beszédükben mindketten kiemelték a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésének fontosságát.

Japán lapok kiderítették, hogy három korábbi kormányfő, 1951-ben Josida Sigeru, 1956-ban Hatojama Icsiro, 1957-ben Kisi Nobuszuke (Abe Sinzo nagyapja) is felkereste az 1941-es támadás óta Pearl Harbort, ám Abe az első, aki a tengerparti emlékmúzeumba is ellátogat. Indulása előtt a japán miniszterelnök hangsúlyozta, útjának célja, hogy „ne ismétlődhessenek meg a háború borzalmai”. Abe leszögezte, szeretné, ha az új generációknak már nem kellene szabadkozni a múlt öröksége miatt.

Abe hétfőn érkezett meg Hawaii-ra, látogatása első napján a Honolulu melletti nemzeti emléktemetőt kereste fel, ahol a japán légitámadás katona- és civil halottait eltemették, koszorút helyezett el és egy perces néma csenddel emlékezett. A japán kormányfőt elkísérte külügyminisztere, Kisida Fumio, valamint a tokiói amerikai nagykövet, Caroline Kennedy is. Abe két másik honolului temetőben is koszorúzott, ahol elesett japán katonák fekszenek.

A Pearl Harbor elleni japán légitámadásban nyolc amerikai csatahajót bombáztak, négyet elsüllyesztettek, az Egyesült Államok legfontosabb repülőgéphordozói azonban nem voltak a kikötőben. Az 1941. december 7-i bombázásban 353 japán repülő vett részt, a támadás majd másfél óra hosszat tartott, 328 amerikai harci gép megsemmisült vagy megrongálódott.

Szerző