Államadósság - Beismerték a trükközést

Publikálás dátuma
2016.12.29 06:20
Barcza György és Varga Mihály sem tudott sokat mondani a letelepedési kötvények további szerepéről FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Idén trükkök nélkül sikerülhet a határnapon teljesíteni a tavalyinál alacsonyabb GDP arányos államadósságot. Ma már az állampapírok 20 százaléka a lakosság kezében található. Jövőre 1,2 milliárd euró értékben devizakötvényt is kibocsátunk. A letelepedési kötvény a jövő év első negyedévében még megmarad.

Az ideinél több hitelt kell felvenni a jövő évi költségvetés finanszírozására. 2017-ben 7844 milliárd forintos adósságot kell finanszírozni, amiből 1166 milliárd friss hitelfelvételt jelent, a maradék 6678 milliárd forint pedig a lejáró tartozások megújítását szolgálja - jelentette be szerdán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt.vezérigazgatója. Az idei adósságkezelést a kormány eredményesnek ítéli meg, hetedik éve csökken a GDP arányos államadósság, amely 74 százalék alatt lesz, a 2015-ös esztendőt 74,7 százalékon zártuk.

A Népszava ezzel kapcsolatban arról érdeklődött Barcza Györgytől, hogyha idén nem alkalmaznak különböző számszaki trükköket az adósság mértékének beállítására, mint az a Világgazdaságnak adott minapi interjújából kiderült, akkor ez azt jelenti, hogy a tavalyi évtől eltekintve az ÁKK élt ezzel a módszerrel. A vezérigazgató ugyan nem ismerte el, hogy funkciója betöltése előtti időszakban történt ilyen beavatkozás, de azt nem tagadta, hogy elődei több olyan eszközzel éltek, amelynek révén a számbavétel napján, december 31-én teljesült az a maastricht-i kritérium, mely szerint az adósság mértékének évről évre csökkennie kell.

Idén mind a három hitelminősítő megadta Magyarországnak befektetési ajánlást, mégsem a külföldiek érdeklődése nőtt meg az államkötvények iránt - a kormányzati tervekkel összhangban - hanem a lakosságé. A háztartások már a hazai állampapírok 20 százalékát birtokolják, holott a 2010-es kormányváltáskor még csak 2 százalékos volt ez az arány. Természetesen ebben közrejátszottak az alacsony banki kamatok is.

Az Egyesült Államokban kamatemelési ciklus kezdődött, ezzel szemben az MNB jövőre sem tervez változtatni a forint 0,9 százalékos alapkamatán. Ez felveti, hogy a magyar államkötvények elvesztik korábbi hozamelőnyüket. Barcza György a Népszava felvetésére elismerte, hogy már jelenleg is azzal kell szembesülni, hogy a dollárkötvények hozama meghaladja a forintkötvényekét. A központi költségvetés devizaadóssága 25 százalék körül lesz 2016 végére, amit 2020-ra szeretnének 20 százalékra levinni. Sokat segített az állampapír-piacon - említette meg a miniszter, hogy a mintegy 270 milliárd forintos földértékesítési bevételek egy részéből visszavásároltak devizakötvényeket, amelyeknek a hozama mai körülmények között magasnak bizonyult.

Jövőre az ÁKK 1,2 milliárd eurónyi devizaforrás bevonását tervezi. Idén komolyabb devizaforrás bevonására nem került sor, a kínai jüankötvények kibocsátást tesztelésnek minősítette Barcza. Viszont most jelen kívánunk lenni az euró, a dollár, a japán jen, és a kínai jüan piacán is. Ez annyiban új, hogy a jenben jegyzett kötvényekhez ismét módunkban van visszatárni, ugyanis amíg bóvli volt a besorolásunk, addig kénytelenek voltunk távol maradni erről a piacról. Megnyugtató viszont, hogy Varga Mihály határozottan kijelentette, hogy más területeken nem kívánunk megjelenni, vagyis a korábban felröppentett azeri és egyéb devizákkal nem kívánnak kísérletezni.

A 2017-es kibocsátási tervben az szerepel, hogy Magyarország 62 milliárd forint értékben ad el letelepedési állampapírt és Prémium Euró Magyar Államkötvényeket (PEMÁK) együttesen. A letelepedési kötvény 2017 első negyedévét követően nem fog olyan formában futni, mint most – válaszolta egy ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre Varga Mihály. Az egyik megoldás a hozamok csökkentése, a másik, hogy a kötvény ebben a formában ne működjön, vagyis a konstrukció felülvizsgálata zajlik.

Egy televíziós állomás munkatársa érdeklődött arról, hogy a tegnapi cikkünkben közölt mintegy 1300 milliárd forintos kormány által kezdeményezett költségvetési átcsoportosítás (osztogatás) összege megfelelő-e? Varga Mihály felsorolt néhányat a költségvetési kiadásokból, s bár nem összegzett, de nem járhattunk messze az igazságtól.

Szerző

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.