Az ideinél több hitelt kell felvenni a jövő évi költségvetés finanszírozására. 2017-ben 7844 milliárd forintos adósságot kell finanszírozni, amiből 1166 milliárd friss hitelfelvételt jelent, a maradék 6678 milliárd forint pedig a lejáró tartozások megújítását szolgálja - jelentette be szerdán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt.vezérigazgatója. Az idei adósságkezelést a kormány eredményesnek ítéli meg, hetedik éve csökken a GDP arányos államadósság, amely 74 százalék alatt lesz, a 2015-ös esztendőt 74,7 százalékon zártuk.
A Népszava ezzel kapcsolatban arról érdeklődött Barcza Györgytől, hogyha idén nem alkalmaznak különböző számszaki trükköket az adósság mértékének beállítására, mint az a Világgazdaságnak adott minapi interjújából kiderült, akkor ez azt jelenti, hogy a tavalyi évtől eltekintve az ÁKK élt ezzel a módszerrel. A vezérigazgató ugyan nem ismerte el, hogy funkciója betöltése előtti időszakban történt ilyen beavatkozás, de azt nem tagadta, hogy elődei több olyan eszközzel éltek, amelynek révén a számbavétel napján, december 31-én teljesült az a maastricht-i kritérium, mely szerint az adósság mértékének évről évre csökkennie kell.
Idén mind a három hitelminősítő megadta Magyarországnak befektetési ajánlást, mégsem a külföldiek érdeklődése nőtt meg az államkötvények iránt - a kormányzati tervekkel összhangban - hanem a lakosságé. A háztartások már a hazai állampapírok 20 százalékát birtokolják, holott a 2010-es kormányváltáskor még csak 2 százalékos volt ez az arány. Természetesen ebben közrejátszottak az alacsony banki kamatok is.
Az Egyesült Államokban kamatemelési ciklus kezdődött, ezzel szemben az MNB jövőre sem tervez változtatni a forint 0,9 százalékos alapkamatán. Ez felveti, hogy a magyar államkötvények elvesztik korábbi hozamelőnyüket. Barcza György a Népszava felvetésére elismerte, hogy már jelenleg is azzal kell szembesülni, hogy a dollárkötvények hozama meghaladja a forintkötvényekét. A központi költségvetés devizaadóssága 25 százalék körül lesz 2016 végére, amit 2020-ra szeretnének 20 százalékra levinni. Sokat segített az állampapír-piacon - említette meg a miniszter, hogy a mintegy 270 milliárd forintos földértékesítési bevételek egy részéből visszavásároltak devizakötvényeket, amelyeknek a hozama mai körülmények között magasnak bizonyult.
Jövőre az ÁKK 1,2 milliárd eurónyi devizaforrás bevonását tervezi. Idén komolyabb devizaforrás bevonására nem került sor, a kínai jüankötvények kibocsátást tesztelésnek minősítette Barcza. Viszont most jelen kívánunk lenni az euró, a dollár, a japán jen, és a kínai jüan piacán is. Ez annyiban új, hogy a jenben jegyzett kötvényekhez ismét módunkban van visszatárni, ugyanis amíg bóvli volt a besorolásunk, addig kénytelenek voltunk távol maradni erről a piacról. Megnyugtató viszont, hogy Varga Mihály határozottan kijelentette, hogy más területeken nem kívánunk megjelenni, vagyis a korábban felröppentett azeri és egyéb devizákkal nem kívánnak kísérletezni.
A 2017-es kibocsátási tervben az szerepel, hogy Magyarország 62 milliárd forint értékben ad el letelepedési állampapírt és Prémium Euró Magyar Államkötvényeket (PEMÁK) együttesen. A letelepedési kötvény 2017 első negyedévét követően nem fog olyan formában futni, mint most – válaszolta egy ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre Varga Mihály. Az egyik megoldás a hozamok csökkentése, a másik, hogy a kötvény ebben a formában ne működjön, vagyis a konstrukció felülvizsgálata zajlik.
Egy televíziós állomás munkatársa érdeklődött arról, hogy a tegnapi cikkünkben közölt mintegy 1300 milliárd forintos kormány által kezdeményezett költségvetési átcsoportosítás (osztogatás) összege megfelelő-e? Varga Mihály felsorolt néhányat a költségvetési kiadásokból, s bár nem összegzett, de nem járhattunk messze az igazságtól.
