Államadósság - Beismerték a trükközést

Publikálás dátuma
2016.12.29 06:20
Barcza György és Varga Mihály sem tudott sokat mondani a letelepedési kötvények további szerepéről FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Idén trükkök nélkül sikerülhet a határnapon teljesíteni a tavalyinál alacsonyabb GDP arányos államadósságot. Ma már az állampapírok 20 százaléka a lakosság kezében található. Jövőre 1,2 milliárd euró értékben devizakötvényt is kibocsátunk. A letelepedési kötvény a jövő év első negyedévében még megmarad.

Az ideinél több hitelt kell felvenni a jövő évi költségvetés finanszírozására. 2017-ben 7844 milliárd forintos adósságot kell finanszírozni, amiből 1166 milliárd friss hitelfelvételt jelent, a maradék 6678 milliárd forint pedig a lejáró tartozások megújítását szolgálja - jelentette be szerdán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt.vezérigazgatója. Az idei adósságkezelést a kormány eredményesnek ítéli meg, hetedik éve csökken a GDP arányos államadósság, amely 74 százalék alatt lesz, a 2015-ös esztendőt 74,7 százalékon zártuk.

A Népszava ezzel kapcsolatban arról érdeklődött Barcza Györgytől, hogyha idén nem alkalmaznak különböző számszaki trükköket az adósság mértékének beállítására, mint az a Világgazdaságnak adott minapi interjújából kiderült, akkor ez azt jelenti, hogy a tavalyi évtől eltekintve az ÁKK élt ezzel a módszerrel. A vezérigazgató ugyan nem ismerte el, hogy funkciója betöltése előtti időszakban történt ilyen beavatkozás, de azt nem tagadta, hogy elődei több olyan eszközzel éltek, amelynek révén a számbavétel napján, december 31-én teljesült az a maastricht-i kritérium, mely szerint az adósság mértékének évről évre csökkennie kell.

Idén mind a három hitelminősítő megadta Magyarországnak befektetési ajánlást, mégsem a külföldiek érdeklődése nőtt meg az államkötvények iránt - a kormányzati tervekkel összhangban - hanem a lakosságé. A háztartások már a hazai állampapírok 20 százalékát birtokolják, holott a 2010-es kormányváltáskor még csak 2 százalékos volt ez az arány. Természetesen ebben közrejátszottak az alacsony banki kamatok is.

Az Egyesült Államokban kamatemelési ciklus kezdődött, ezzel szemben az MNB jövőre sem tervez változtatni a forint 0,9 százalékos alapkamatán. Ez felveti, hogy a magyar államkötvények elvesztik korábbi hozamelőnyüket. Barcza György a Népszava felvetésére elismerte, hogy már jelenleg is azzal kell szembesülni, hogy a dollárkötvények hozama meghaladja a forintkötvényekét. A központi költségvetés devizaadóssága 25 százalék körül lesz 2016 végére, amit 2020-ra szeretnének 20 százalékra levinni. Sokat segített az állampapír-piacon - említette meg a miniszter, hogy a mintegy 270 milliárd forintos földértékesítési bevételek egy részéből visszavásároltak devizakötvényeket, amelyeknek a hozama mai körülmények között magasnak bizonyult.

Jövőre az ÁKK 1,2 milliárd eurónyi devizaforrás bevonását tervezi. Idén komolyabb devizaforrás bevonására nem került sor, a kínai jüankötvények kibocsátást tesztelésnek minősítette Barcza. Viszont most jelen kívánunk lenni az euró, a dollár, a japán jen, és a kínai jüan piacán is. Ez annyiban új, hogy a jenben jegyzett kötvényekhez ismét módunkban van visszatárni, ugyanis amíg bóvli volt a besorolásunk, addig kénytelenek voltunk távol maradni erről a piacról. Megnyugtató viszont, hogy Varga Mihály határozottan kijelentette, hogy más területeken nem kívánunk megjelenni, vagyis a korábban felröppentett azeri és egyéb devizákkal nem kívánnak kísérletezni.

A 2017-es kibocsátási tervben az szerepel, hogy Magyarország 62 milliárd forint értékben ad el letelepedési állampapírt és Prémium Euró Magyar Államkötvényeket (PEMÁK) együttesen. A letelepedési kötvény 2017 első negyedévét követően nem fog olyan formában futni, mint most – válaszolta egy ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre Varga Mihály. Az egyik megoldás a hozamok csökkentése, a másik, hogy a kötvény ebben a formában ne működjön, vagyis a konstrukció felülvizsgálata zajlik.

Egy televíziós állomás munkatársa érdeklődött arról, hogy a tegnapi cikkünkben közölt mintegy 1300 milliárd forintos kormány által kezdeményezett költségvetési átcsoportosítás (osztogatás) összege megfelelő-e? Varga Mihály felsorolt néhányat a költségvetési kiadásokból, s bár nem összegzett, de nem járhattunk messze az igazságtól.

Szerző
2016.12.29 06:20

Elkaszálná az EU a Siemens és az Alstom egyesülését

Publikálás dátuma
2019.01.20 11:08

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE, SEBASTIEN BOZON
A jövő hónapban emelhet vétót az ügyben az Európai Bizottság.
Nemet mond a német Siemens AG és a francia Alstom SA vasúti üzletágainak egyesülésére az Európai Bizottság – tudta meg a Reuters. A vétót a cikk szerint februárban fogják bejelenteni. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter ezzel kapcsolatban közölte: szerinte az EU-nak jóvá kell hagynia a megegyezés. A Le Journal du Dimanche francia lapnak úgy fogalmazott: az Alstom és a Siemens összefonódásának elutasítása gazdasági és politikai hiba lenne. A megállapodással egyébként a világ második legnagyobb ágazati cége jönne létre.
2019.01.20 11:08

Több luxusautót vettek tavaly Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.01.20 10:43
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vitték a Mercedeseket és a BMW-ket, az Audi-eladások azonban 19 százalékkal mérséklődtek 2018-ban.
A prémium autók szegmense 9,5 százalékkal bővült 2018-ban az új autók magyarországi piacán, ahol az eladott 136 601 személyautóból 12 949 prémium kategóriás volt. A teljes piacot tavaly 17,5 százalékkal tornászta feljebb az alacsonyabb kategóriák válság után lendületet vett kereslete, a prémium szegmens ugyanakkor évek óta stabilan 10 százalék körül bővül – írja az MTI.       A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) 20 márkát sorol a prémium szegmensbe, amelyek 72,5 százalékát három márka – a Mercedes, a BMW és az Audi – uralja, felváltva osztozkodva az első helyeken. A vezető márkák mögé felzárkózik még a Volvo, a Lexus, mellettük évi 150-200 körüli darabszámot tud elérni Magyarországon az Infinity, a Jaguar és a Porsche.    A prémium kategória élén 2018-ban Magyarországon a Mercedes állt 4018 eladott személyautóval, ami a cég tájékoztatása szerint 25 százalékos bővülés volt.      A prémium kategória második helyezettje, a BMW tavaly 3140 autót értékesített Magyarországon, 16,3 százalékkal bővülve az előző évhez képest. 
2019.01.20 10:43