hulladék;szélsőjobb;menekültek;

- Támadások sora menekültek ellen

Jóllehet 2016-ban jóval kevesebb menedékkérő érkezett német területre, mint egy évvel korábban, alig csökkent a külföldiekkel szembeni támadások száma. 2016-ban eddig majdnem ezer ilyen támadást regisztráltak. A német bűnügy eddig pontosan 921 ilyen támadást jegyzett fel – közölte a Die Welt. 

Ennek túlnyomó többsége szélsőjobboldali motívumra vezethető vissza: 857 esetben jobboldali radikális személy támadt a menedékkérőre. 2015-ben 1031 ilyen  bűncselekményt jegyeztek fel, amelyből 923-at hajtottak végre szélsőjobboldaliak.

A 2016-os esetek közül 152 erőszakos bűncselekmény volt, amelynek során valaki meghalt vagy megsérült. 66 gyújtogatás történt, köztük Haldenslebenben. 371 esetben rongálást regisztráltak a német bűnüldöző szervek. A Die Welt azonban kiemeli, hogy a számok nem véglegesek, csak jövő év elején összesítik a végleges adatokat, ami akár azt is jelenti, hogy a végleges számok az előző évieket is meghaladják. 2015-ben összesen 890 ezer menedékkérő ért német területre, ebben az évben november végéig 305 ezer.

Hogy az utóbbi két évben mennyire megnőtt a menedékkérők elleni támadások száma, azt a német bűnüldöző hivatal egy másik adata is bizonyítja: 2014-ben, a menekültválság előtt még csak 199 ilyen támadást hajtottak végre, ebből 177-nek volt szélsőjobboldali háttere.

A szociáldemokraták és a környezetvédők megdöbbenésüket fejezték ki a magas számok láttán. Óva intettek attól, hogy a szélsőségesek visszaéljenek a merényletekkel, s a menedékkérők ellen hangolják a közvéleményt. „Az emberek azért jönnek ide, hogy menedéket találjanak. Nem követhetjük el azt a hibát, hogy a menekültpolitikát egybemossuk a terrorral” – közölte az SPD frakcióvezető-helyettese, Eva Högl. Hasonlóképpen nyilatkozott a Zöldek frakciójának belpolitikai szakértője, Irene Mihalic, aki megdöbbentőnek nevezte a menekültek elleni erőszakos cselekmények igen magas számát. Utalt arra, hogy a berlinihez hasonló merényletek után különösen nagy jelentősége van annak, mit mondanak a politikusok. Említést tett arról is, hogy Horst Seehofer, a CSU elnöke azonnal a menekültekre mutogatott ujjal. Holger Münch, a bűnügyi hatóság vezetője szerint a politikusoknak fel kell lépniük a jelenség ellen, cselekedniük kell, hiszen nekik is látniuk kell, hogy a menedékkérők elleni támadások nem nevezhetőek elszigetelt eseteknek. Münch a német rendőrszakszervezet lapjában azt is közölte, hogy a hivatalos személyek elleni támadások száma is megnőtt, már 2016 nyaráig 800 ilyen esetet jegyeztek fel, illetve több mint 120 bűncselekményt követtek el segélyszervezetek, önkéntesek ellen.

 Kételyek Franciaországban
Franciaországban Thierry Solere, a Republikánusok elnökjelöltje, Francois Fillon szóvivője napokkal ezelőtt kérdést intézett a párizsi belügyminisztériumhoz azt tudakolva, hogyan fordulhatott elő az, hogy a berlini merénylő, Anis Amri fegyveresen léphette át az ország határát úgy, hogy Franciaországban a 2015. novemberi terrortámadások óta rendkívüli állapot van érvényben.
Marine Le Pen, a jobboldali radikális Nemzeti Front elnöke szerint a tanulság az, hogy le kell számolni a schengeni vívmányokkal s vissza kell állítani a határellenőrzést. Luc Poignant, a francia rendőrszakszervezet munkatársa utalt arra, hogy egy határt nem lehet hermetikusan lezárni.
Pervenche Beres szocialista európai parlamenti képviselő szerint az jelenthetne nagyobb biztonságot, ha javulna az európai államok közötti adatcsere.