Esznek vagy fűtenek

A fagyhalál továbbra is tömeges méreteket ölt Magyarországon. A kihűlés miatti halálozások számának növekedése mögött az áll, hogy az utóbbi két évben a kilakoltatások száma is ugrásszerűen emelkedett.

Félszáznál is többen haltak meg az elmúlt hónapokban kihűlés következtében Magyarországon, a fagyhalál miatt emberéletben bekövetkezett veszteség évről évre növekvő tendenciát mutat - tájékoztatta a Népszavát Simó Endre. A Magyar Szociális Fórum (MSZF) elnöke emlékeztetett: december közepi adataik szerint szeptember vége és december 10. között 45 ember életét oltotta ki a fagy, 18-an a szabad ég alatt, 15-en fűtetlen lakásukban, 12-en pedig kórházba szállításuk közben, vagy odaérkezésük után haltak meg. (Tavaly december végéig 40-en haltak meg fagyhalál következtében, 2013-ban pedig 25-en, ugyanebben az időszakban).

- A kihűlés miatt elhalálozott emberek száma azóta jócskán növekedett, ám mivel minden egyes esetet le kell ellenőriznünk, pontos számokat majd csak januárban tudunk mondani. A tendencia azonban aggasztó, a fagyhalál továbbra is tömeges méreteket ölt Magyarországon - mutatott rá Simó.

Az MSZF korábbi összesítései szerint, 2013-2014 telén összesen 119-en, 2014-2015 telén 137-en fagytak halálra az országban, 2015-2016-ban pedig már 183 eset történt. A tavalyi tél legfiatalabb áldozata egy 16 éves kamaszfiú volt, aki a szabad ég alatt fagyott meg. Az elmúlt egy évtizedben először ekkor fordult elő, hogy egy fiatalkorú fagyhalált haljon. Simó Endre szerint a kihűlés miatti halálozások számának növekedése mögött az áll, hogy az utóbbi két évben a kilakoltatások száma is ugrásszerűen emelkedett. - Idén márciustól a téli moratórium kezdetéig több mint négyezer embert lakoltattak ki. Többségük azoknak a táborát gyarapítja, akikre télen fagyhalál várhat - mondta az elnök.

De egyre több az otthoni kihűlések száma is, sőt az elmúlt éveket tekintve összességében ezek az esetek kerültek túlsúlyba, arányuk 52-54 százalék az MSZF adatai szerint. Akik így halnak meg, többségében olyan idős, beteg, magukra hagyott emberek, akiknek már arra sincs erejük, hogy egy kis tűzifát aprítsanak. Ha van egyáltalán pénzük tűzifára. - Sokuknak arról kell dönteniük, hogy esznek vagy fűtenek. Gyógyszert vásárolnak vagy fűtenek. Minden nem fér bele. Azt hiszik, ha jól betakaróznak, majd megússzák. De a szegénység, a nyomor, az elmagányosodás, és persze a nemtörődömség tragédiákhoz vezet - fogalmazott Simó. Az MSZF több javaslatot is tett a kormánynak a helyzet javítása érdekében. Válaszra sem méltatták őket.

Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár érdemi lépések helyett inkább úgy nyilatkozott még októberben, hogy „azok élnek az utcán, akik ott akarnak élni". Igaz, idén mintegy 1500-zal megemelték a hajléktalanszállók férőhelyeinek számát, ám ez sem bizonyul elegendőnek, a Menhely Alapítvány tájékoztatása szerint a szállók szinte maximális kihasználtsággal működnek. Mindeközben a hajléktalan emberek száma is évről évre emelkedik. Bár pontos számok nincsenek (a KSH is csak a szállókon regisztrált ellátottakat tartja nyilván), a legóvatosabb becslések szerint is 20-25 ezerre tehető az otthontalan emberek száma. Férőhelyből pedig mintegy 11 ezer áll rendelkezésre országszerte.

- Ráadásul előfordul, hogy valakit évekre kitiltanak a szállókból. Bármi is volt az indok, őket is kiteszik a fagyhalálnak - tette hozzá Simó Endre.