Esznek vagy fűtenek

Publikálás dátuma
2016.12.30. 06:15

A fagyhalál továbbra is tömeges méreteket ölt Magyarországon. A kihűlés miatti halálozások számának növekedése mögött az áll, hogy az utóbbi két évben a kilakoltatások száma is ugrásszerűen emelkedett.

Félszáznál is többen haltak meg az elmúlt hónapokban kihűlés következtében Magyarországon, a fagyhalál miatt emberéletben bekövetkezett veszteség évről évre növekvő tendenciát mutat - tájékoztatta a Népszavát Simó Endre. A Magyar Szociális Fórum (MSZF) elnöke emlékeztetett: december közepi adataik szerint szeptember vége és december 10. között 45 ember életét oltotta ki a fagy, 18-an a szabad ég alatt, 15-en fűtetlen lakásukban, 12-en pedig kórházba szállításuk közben, vagy odaérkezésük után haltak meg. (Tavaly december végéig 40-en haltak meg fagyhalál következtében, 2013-ban pedig 25-en, ugyanebben az időszakban).

- A kihűlés miatt elhalálozott emberek száma azóta jócskán növekedett, ám mivel minden egyes esetet le kell ellenőriznünk, pontos számokat majd csak januárban tudunk mondani. A tendencia azonban aggasztó, a fagyhalál továbbra is tömeges méreteket ölt Magyarországon - mutatott rá Simó.

Az MSZF korábbi összesítései szerint, 2013-2014 telén összesen 119-en, 2014-2015 telén 137-en fagytak halálra az országban, 2015-2016-ban pedig már 183 eset történt. A tavalyi tél legfiatalabb áldozata egy 16 éves kamaszfiú volt, aki a szabad ég alatt fagyott meg. Az elmúlt egy évtizedben először ekkor fordult elő, hogy egy fiatalkorú fagyhalált haljon. Simó Endre szerint a kihűlés miatti halálozások számának növekedése mögött az áll, hogy az utóbbi két évben a kilakoltatások száma is ugrásszerűen emelkedett. - Idén márciustól a téli moratórium kezdetéig több mint négyezer embert lakoltattak ki. Többségük azoknak a táborát gyarapítja, akikre télen fagyhalál várhat - mondta az elnök.

De egyre több az otthoni kihűlések száma is, sőt az elmúlt éveket tekintve összességében ezek az esetek kerültek túlsúlyba, arányuk 52-54 százalék az MSZF adatai szerint. Akik így halnak meg, többségében olyan idős, beteg, magukra hagyott emberek, akiknek már arra sincs erejük, hogy egy kis tűzifát aprítsanak. Ha van egyáltalán pénzük tűzifára. - Sokuknak arról kell dönteniük, hogy esznek vagy fűtenek. Gyógyszert vásárolnak vagy fűtenek. Minden nem fér bele. Azt hiszik, ha jól betakaróznak, majd megússzák. De a szegénység, a nyomor, az elmagányosodás, és persze a nemtörődömség tragédiákhoz vezet - fogalmazott Simó. Az MSZF több javaslatot is tett a kormánynak a helyzet javítása érdekében. Válaszra sem méltatták őket.

Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár érdemi lépések helyett inkább úgy nyilatkozott még októberben, hogy „azok élnek az utcán, akik ott akarnak élni". Igaz, idén mintegy 1500-zal megemelték a hajléktalanszállók férőhelyeinek számát, ám ez sem bizonyul elegendőnek, a Menhely Alapítvány tájékoztatása szerint a szállók szinte maximális kihasználtsággal működnek. Mindeközben a hajléktalan emberek száma is évről évre emelkedik. Bár pontos számok nincsenek (a KSH is csak a szállókon regisztrált ellátottakat tartja nyilván), a legóvatosabb becslések szerint is 20-25 ezerre tehető az otthontalan emberek száma. Férőhelyből pedig mintegy 11 ezer áll rendelkezésre országszerte.

- Ráadásul előfordul, hogy valakit évekre kitiltanak a szállókból. Bármi is volt az indok, őket is kiteszik a fagyhalálnak - tette hozzá Simó Endre.

Szerző

Jó iramban az anarchia felé

Publikálás dátuma
2016.12.30. 06:14

Szakmai körökben nagy vihart kavart cikkünk, mely szerint akár évi 6–10 milliárd is megtakarítható lenne a szabálysértési szankciórendszer részleges átalakításával. A területen érintett szakemberek szerint viszont a közterület-felügyeletek kivéreztetése a cél, ami anarchiához vezethet. A káosz a bliccelni szándékozóknak jön jól, az önkormányzatokat viszont kifosztja a törvény. Kiderül, mi a különbség a szabálysértés és a szabályszegés között.

Évente mintegy 700–900 ezer szabálysértési szankciót szabnak ki a hazai hatóságok, de ez nem vezetett a szabálykövetés látványos javulásához – derítette ki a Magyar Helsinki Bizottság kutatása, amint arról lapunk is beszámolt. Az új szabálysértési törvény 2012 áprilisi hatályba lépése óta megháromszorozódott az olyanok száma, akik – mivel nem képesek befizetni a sokszor irreálisan magas bírságokat – szabálysértések miatt kerülnek börtönbe.

Írásunk nagy vihart kavart a kérdést közelebbről ismerő közterület-felügyeletek körében.

Az általunk megszólaltatott – státuszuk miatt névtelenséget kérő - szakemberek szerint ezúttal is olyan véleményformálók szólaltak meg a kérdésben, akiket a tények ismeretének hiánya nem akadályoz az állásfoglalásban.

Szabálysértés avagy szabályszegés

A törvény három szervezetet jogosít fel szabálysértési hatósági kompetenciák gyakorlására: a rendőrséget, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, és a kormányhivatalokat. A közterület-felügyeleteket nem. Márpedig a szabálysértési/szabályszegési bírságok jelentős részét a fővárosi kerületekben és számos városban a helyi önkormányzatok rendészeti szerveként létrehozott, hatósági jogkörrel nem rendelkező közterület-felügyeletek vetik ki. A szakemberek – ellentétben a Helsinki Bizottság munkacsoportjával - mégis a közterület-felügyeletek kompetenciájába sorolt szabálysértések és szabályszegések kezelésének néhány anomáliájára szeretnék felhívni a jogalkotók figyelmét. Évi több százezer intézkedésről, bírságolásról, és ezek következményeiről van szó.

A Helsinki Bizottság által támogatott munkacsoport azon szörnyülködik, hogy a „sokszor irreálisan magas bírságok miatt” napjainkban átlagosan naponta négyszáz szabálysértő kerül börtönbe fizetésképtelensége miatt, de éppen a lényeget hagyja figyelmen kívül.

A közlekedési jogsértésekre - szabálysértések és szabályszegések - miatt kivetett bírságok pontos összegét két kormányrendelet határozza meg. Ezek nem ,,tól-ig" jellegű előírást tartalmaznak, hanem pontosan meghatározzák a bírság összegét, tehát nem mérlegelhetők a körülmények. A jogsértések nagyobbik részét a jogalkotó szabálysértésnek, kisebbik hányadát szabályszegésnek minősítette. Hogy mi volt a szelekció alapja, arra az általunk megkérdezett jogászok és közlekedési szakemberek közül senki sem tudja a választ. Pedig nem mindegy.

Ha valaki véletlenül nem veszi észre a mozgássérültek parkolóhelyére figyelmeztető megkopott útburkolati jelet, szabálysértést követ el, amelynek büntetési tétele 50 000 forint. Ha harminc napon belül nem fizeti be, a közterület-felügyelet feljelentést tesz az ügyben, ami a helyszíni bírságot pénzbírsággá változtatja: ennek összege éppen kétszerese az ötvenezernek. Az ügy hat hónapig nem évül el.

Más a szabályszegés. Ha egy vezető figyelmen kívül hagyja a balra kanyarodás tilalmára figyelmeztető jelzőtáblát, a bírság ebben az esetben is 50 000 forint. De vigyázat! A szabályszegés esetében, amelynek elévülési ideje két év, nincs jelentősége annak, hogy a szabályszegő mikor fizeti be, az összeg akkor sem változik, ha a jogsértő megvárja, amíg a felügyelet közigazgatási eljárást kezdeményez vele szemben vagy adók módjára behajtják.

De van még egy nagyon fontos különbség a szabálysértés és a szabályszegés között. Az előbbit ugyanis minden különösebb nehézség nélkül meg lehet úszni büntetés nélkül is – ellentétben az utóbbival.

Ha egy kisnyugdíjas véletlenül elkövet egy közlekedési szabálysértést, rosszabb esetben százezer forintos tartozással kell szembenéznie. De a közterület-felügyeletek tapasztalatai szerint a nyugdíjasok inkább nem esznek, de befizetik a bírságot. Pedig el is kerülhetnék azt, mindössze arra a jogosultságra kellene hivatkozniuk, mely lehetővé teszi a tanúvallomás megtagadását abban az esetben, ha közeli hozzátartozóval kapcsolatban kellene terhelő nyilatkozatot tennie. Így a tisztességes emberek kilátástalan helyzetbe kerülhetnek egy banális tévedés miatt, és útjuk akár a fogházba is vezethet. Miközben rutinos, gyakorló szabálysértők egy magabiztos nyilatkozattal rendre megúsznak mindenféle szankciót.

Tovább lazul a fegyelem

2012-ig a költségvetési törvény úgy rendelkezett, hogy az önkormányzat területén kivetett és befizetett szabálysértési bírság teljes egészében a település bevétele. Ez tette lehetővé a közterület-felügyelet létrehozását, amely számos más feladatot is elláthat.

2012-ben a szabályt megváltoztatták: a szabálysértési bevételeket át kellett utalniuk a Magyar Államkincstár számlájára. Hogy ne kelljen szélnek ereszteni a közterület-felügyelőket, a szabályszegésekért kivetett bírságokat az önkormányzatok megtarthatták.

A jogszabály a józan ésszel előre látható eredményre vezetett. Azok a néhány fős vidéki közterület-felügyeletek, melyek korábban is csak hetenként alig néhány bírságolással éltek, „jobb a békesség” alapon szinte teljesen felhagytak a szabálysértések szankcionálásával. A nagyvárosi, és kerületi felügyeletek pedig, amelyek korábban a helyi rendőrséget meghaladó nagyságrendben büntették a közlekedési és más, a hatáskörükbe utalt szabálysértéseket, lassan, de határozottan „átálltak” a szabályszegések, és a helyi önkormányzati rendeletek megsértését jelentő magatartásformák szankcionálására - melyek bevétele az önkormányzatnál maradva még éppen lehetővé tette ezeknek a szervezeteknek a fenntartását.

Nem kétséges, hogy a helyzet a közlekedési fegyelem további lazulásához, romlásához vezethet.

Kincstári számlaszám a sárga csekken

Jelenleg minden egyes, közlekedési és más szabálysértés miatt kezdeményezett közterület-felügyeleti intézkedés valamennyi költségét a helyi adófizetők finanszírozzák. Az ő forintjaikból tartják fenn a közterület-felügyeletet is. A kivetett szabálysértési bírság viszont teljes egészében az államkincstárt gyarapítja. Igaz, rohamosan csökkenő mértékben. Kinek jó ez? – teszik fel a kérdést az érintettek.

A jövő év első napjától viszont ismét módosították a költségvetési törvényt, jelentős fejtörést okozva a felügyeleteknél dolgozó szakembereknek, jogászoknak. A szabálysértési bírságok ugyanis már csak az államkincstár számlájára fizethetők be. Ez azt jelenti, hogy a „sárga csekken” már eleve a kincstári számlaszám szerepel majd.

A rendelkezés viszont a „központi költségvetési szervekre” vonatkozik, a közterület-felügyeletek pedig nem azok. Jelenleg tehát senki sem tudja, hogy pontosan hogyan kell értelmezni a jogalkotói szándékot.

Ami viszont biztos: a településeknek a jövőben maguknak kell fizetniük a közterület-felügyeletek minden költségét, viszont azok bevételeinek többségét elviszi az állam.

Nem fizetnek majd, de kit érdekel…?
Érdekes helyzetet teremt majd, hogy a szigorúan vett központi költségvetési szervezetek (mint például a rendőrség, vagy a kormányhivatalok) sem kérhetnek le adatokat az államkincstár számlájával kapcsolatosan, nemhogy a közterület-felügyelők. A településeknek a kivetett szabálysértési bírságok „életciklusának” figyelemmel kísérésére tehát nem lesz módjuk.
Nem tudható, hogy a bírságot kivető szervezet honnan értesül majd arról, hogy a szabálysértő befizette-e határidőn belül a pénzt, továbbá a megfelelő összeget fizette-e be, vagy annál kevesebbet – esetleg véletlenül többet, ami visszajár. Minden egyes helyzet újabb, más és más intézkedést igényelne, más és más jogkövetkezménnyel. De vajon érdekel ez egyáltalán valakit?

Szerző

Hiteltelen Vona jókívánsága

Publikálás dátuma
2016.12.30. 06:07
Hanuka-gyertya a budapesti Nyugati téren FOTÓ: MTI/DEMECS ZSOLT
Rajzasztalon tervezték meg Vona Gábor programját, ennek része a hanukai jókívánság – állította lapunknak Szentpéteri Nagy Richard. Az elemző elismeri, kockázatokat rejt a Jobbik néppártosodása, ám erről az útról már nem lehet visszafordulni. A zsidó ünnep alakalmából küldött levél, illetve Vona Facebook-bejegyzése viszont véleménye szerint nem volt kitalálva.

Bízhattok bennünk. Szentpéteri Nagy Richard szerint a hanukai üdvözlettel ezt akarta üzenni a Jobbik elnöke a magyar zsidóságnak. Az ünnep alkalmából a különböző szervezeteknek küldött levél egy rajzasztalon megtervezett program része, a néppártosodást hirdető Vona Gábor nem magától érezte úgy, hogy gesztusokat kell tennie a zsidóságnak. Az elemző szerint a pártelnök, illetve a tanácsadói azt várták, hogy a jókívánság sokak számára pozitív üzenet lesz, amivel részben feledtetni tudják a korábbi antiszemita kijelentéseket. A középre húzódni akaró pártvezetés számára ez nagyon fontos, így akarnak ugyanis középről, vagy akár baloldalról újabb szavazókat szerezni.

Óriási kockázat a váltás, amit Vona már több alkalommal felnőtté válásnak nevezett, azt ugyanis pontosan még nem tudni, mit hoz ez a pártnak 2018-ban. A hanukai üdvözlet, a hangnemváltás a szélsőjobbos tábort elriaszthatja, és nem biztos, hogy máshonnan hoz szavazókat. Az elemző azonban figyelmeztet, még csak 2016 vége van, 2018 tavaszáig sok minden történhet. Véleménye szerint Vona már ért el eredményeket, akkor is, ha a közvélemény-kutatásokban ez még kevésbé látszik. A Jobbik elnökéről ma a baloldali szavazók közül is többen Orbán Viktor egyetlen lehetséges kihívójaként beszélnek.

A néppártosodás hozhat sikert, de teljes bukást is. Annyi viszont az elemző szerint biztos, hogy a jobbikosok felkavarták a politika állóvizét. Vona nyilván látja a veszélyeket, ám már elindult ezen az úton és nem tud, de nem is akar visszafordulni. Szentpéteri ugyan nem gondolja, hogy a demokratikus ellenzék hajlandó lesz összefogni a Jobbikkal, hiszen „egymás szagát sem bírják”, ennek ellenére Vonáék behúzhatnak középre. Emlékeztetett, hogy egykori vezető SZDSZ-politikusok korábban Orbán leváltására olyan ellenzéki összefogást sürgettek, aminek a Jobbik is a része. Tavasszal Gyurcsány Ferenc sem zárta ki, hogy a szavazók nyomására majd összefogjanak a mostani kormányzaton kívüli erők, bár ezért a DK elnöke saját bevallása szerint nem lelkesedne.

A hanukai üdvözlet, a lehetséges reakciókkal együtt azonban nem volt kitalálva – fogalmazott a Népszavának az elemző. A Jobbik elnökétől hiteltelen az ilyesmi és sejthető, hogy a párt tagjai közül sokaknak nincs ínyére a zsidó szervezeteknek küldött jókívánság.

Vona és Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője december 24-én küldött üdvözlő levelet az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), illetve a Mazsihisz vezetésének a zsidó ünnep alkalmából. Nincs még párbeszéd a Jobbikkal, a hanukai jókívánság ugyanis nem tudja feledtetni a súlyos előzményeket. Heisler András, a Mazsihisz elnöke így reagált a Népszavának a levélre. Közölte, tudomásul vették, hogy a radikális párt vezetése próbál elmozdulni, korábbi önmagához képest konszolidáltan viselkedni, ám a Jobbik története, jelenlegi tagsága nem bátorítja a Mazsihiszt arra, hogy Vonáékkal bármiről beszélgessenek.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija sem volt elragadtatva a gesztustól, és nyílt levélben utasította vissza az üdvözletet. Mint írta, meglepte, talán zavarba is hozta a jobbikos üzenet. Válaszlevelében felidézett több korábbi zsidóellenes jobbikos nyilatkozatot, amiket nem vontak vissza, vagy nem mondták, hogy tévedtek. Az ünnepi üdvözlettel kapcsolatban azt írta: "azokon a fórumokon kellene hangot adni az ilyen gesztusaiknak (ha és amennyiben ezek őszinték), ahol eddig a gyalázat, a gyűlölet és nem utolsó sorban a sötétség nyert teret, nem a fény".

A Jobbik elnöke Facebook-oldalán reagált minderre és kihasználta az alkalmat, hogy nyilvánosan kiálljon a Jobbik néppártosodása mellett. Kiderült, ő inkább Köves válaszát tartja meglepőnek, "amelyből mintha az érződne, talán jobban örült volna, ha nem is kap ilyen üdvözletet". Vona szerint a főrabbi az utóbbi néhány évből már nem tudna zsidókkal kapcsolatos, "vitatható" jobbikos megnyilatkozást idézni. Ugyanis a Jobbik politikai közössége "kilépett a felelőtlen és sokszor tékozló kamaszkorból, és átlépett a felelős és építkező felnőttkorba". A pártelnök szerint "nem ahhoz kell az igazi bátorság, hogy az ember egy lelki lövészárokból tüzeljen a másikra, hanem ahhoz, hogy kijöjjön onnan". Kiderült, "elkeserítőnek tartja" Köves levelét, mert abból az derül ki, hogy a keresztény-zsidó kapcsolatokat még mindig kísérti a XX. század. Ha valaki egy gesztusra úgy reagál, hogy "ez nem elég, ez nem hiteles", azzal a másik fél megalázására törekszik – üzente Köves Slomónak. Azt is írta, ha ő kapott volna karácsonyi üdvözletet a rabbitól, a válasz az lenne: ”Köszönöm kedves gesztusát! Én is áldott ünnepeket kívánok, és bízom benne, hogy jövőre hazánkban nem a falak és a lövészárkok, hanem a hidak építésére tudunk koncentrálni".

Eközben megszólalt a jobbikos „nép”. A Facebookon azt üzenték: "A vecsési JOBBIK NEM üdvözli a zsidóságot a hanuka (vagy mi a f.sz) alkalmából! Ha valakinek mégis ilyen eszement ötlete támadna, attól szervezetünk elhatárolódik!"

Vona a Magyar Nemzet kérdésére azt mondta, hogy a Vecsésen történtek miatt etikai vizsgálatot kezdeményezett a pártelnökségnél. 

Medgyessy nem finnyáskodna
Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök úgy véli, csak akkor győzhető le a Fidesz a 2018-as választáson, ha az MSZP és a DK összefog a Jobbikkal. A szocialisták egykori kormányfője az ATV Magánszféra című műsorában állította, a baloldali ellenzéknek és a nemzeti radikális pártnak el kell döntenie, mi a fontosabb: a parlamenti helyük biztosítása vagy a szekértáborok feletti összefogás. Ennek hiányában ugyanis elmarad a kormányváltás, és aki ezt nem veszi tudomásul, az csak magát okolhatja, illetve el kell számolnia a nép előtt – mondta Medgyessy, aki szerint egyik oldal sem finnyáskodhat.

Szerző