államfő;Fidesz-KDNP;elnökjelölés;Áder János;

Kormányfői „vendégség” a köztársasági elnöknél, a Sándor-palotában FOTÓ: NÉPSZAVA

- Áder hallgatott a főnökre

"A felkérést elfogadom. Az alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően vállalom a jövő tavasszal esedékes demokratikus megmérettetést" - áll abban a nyilatkozatban, amelyben Áder János köztársasági elnök bejelentette: elfogadja a következő államfői ciklusra szóló felkérést a Fidesz elnökségétől, pontosabban egyenesen a kormányfőtől. Orbán Viktor és a Fidesz vezetősége az utóbbi napokban kezdett médiakampányt Áder újbóli államfővé választásáról, noha korábban arról lehetett tudni, a miniszterelnök semmiképpen sem szeretné régi barátját egy újabb ciklusra a köztársasági elnöki székben látni, sőt, "nem engedi" Ádert újraválasztani. Egyelőre nem tudni, mi az oka annak, hogy Orbán mégis meggondolta magát, ám a Fidesznek vélhetően még Áder újrajelölésével sem lesz meg a szükséges parlamenti kétharmada ahhoz, hogy önállóan - a KDNP voksaival - első körben államfőt válasszon. A köztársasági elnök ennek ellenére sem mondott nemet Orbánnak.

"Köszönetem fejezem ki mindazoknak, akik lélekben most is velem voltak, és mindazoknak, akik az elmúlt években támogatták államfői tevékenységemet" - fogalmazott Áder János abban a nyílt levélben, amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) az MTI-nek küldött, de valójában, mint az közismert, csak Orbán Viktornak szólhat. A miniszterelnök jelöli ugyanis újra a jelenlegi államfőt, akinek mandátuma jövő májusban jár le. A Fidesz vezetőségének bizonyos tagjai - így például Kövér László, vagy épp Kósa Lajos - régóta lobbizott Áder újraválasztása mellett, főként azután, hogy bizonyos pletykák arról szóltak, Orbán csupán valamiféle személyes okból nem támogatná őt. Jobb jelölt azonban nem akadt, s maga a kormányfő a két héttel ezelőtti brüsszeli sajtótájékoztatóján maga is belengette Áder újrajelölésének lehetőségét, amelyet a múlt héten hivatalosan is bejelentettek.

Noha maga Orbán személyesen is felkereste és tájékoztatta a köztársasági elnököt arról, hogy mégiscsak támogatják, Áder erre nem válaszolt azonnal, csaknem egy hétig húzta, mire közölte: megtiszteltetésnek tekinti az újabb köztársasági elnöki megbízatásra szóló felkérést. Az államfő azt is írta, elnöki tevékenysége elismeréseként tekint a Fidesz elnökségének egyhangú felkérésére. Igaz, ami igaz, Áder államfősége minden lényegi kérdésben "kedvezett" a kormányoldalnak, hiszen lényegi ügyekben sosem akadályozta. Erről persze Áder hallgatott, ám a jelölésért hálálkodó - még saját honlapján sem közzétett - levele úgy szólt: az államfői megbízatásra eddig is olyan alkotmányos szolgálatként tekintett, amelynek ellátása során a köztársaság elnöke a magyar nemzetnek tartozik felelősséggel és számadással.

Állította, hogy a köztársasági elnöki hivatal újabb vállalására szóló felkérést követően sokan biztatták a megkezdett munka folytatására. Úgy fogalmazott: "az első felkérés alkalmával a húsvéti elcsendesedés, most pedig karácsony békéje segített a körültekintő mérlegelésben és döntése meghozatalában". Kitért arra is, hogy újbóli megválasztása esetén céljai és személyes vállalásai a jövőben is változatlanok maradnak. "Vallom, hogy a teljesítmény méltó megbecsülésével és az egymásnak megadott kölcsönös tisztelettel jobbá és sikeresebbé tehetjük közös és személyes életünket. Ebben a munkában szövetségesemnek tekintek mindenkit, aki számára fontos, hogy ezen elvek és célok szerint rendezzük közös dolgainkat" - áll a köztársasági elnök nyilatkozatában.

A kissé elbizakodott ömlengést némileg beárnyékolhatja, hogy Áderből - az ellenzéki pártok korábbi nyilatkozatai nyomán - nem lesz első körben újraválasztott államfő. Orbán maga "az ország első polgárának" nevezte a mindenkori köztársasági elnököt, s hosszasan ígérgette, hogy miként fognak egyeztetni az államfőjelölés ügyében az ellenzéki pártokkal, mielőtt megnevezné jelöltjét. Ehhez képest két héttel később már el is fogadta a "megtiszteltetést" a hűséges Áder. Csakhogy köztársasági elnököt az országgyűlési képviselők ötödének támogatásával lehet jelölni, a titkos választás első fordulója pedig csak akkor eredményes, ha az országgyűlési képviselők kétharmada (66,67 százaléka) támogatja valamelyik jelöltet. Amennyiben nincs ilyen jelölt, a második szavazás alapján megválasztott elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a legtöbb érvényes voksot kapta. Egyértelmű ugyanakkor, hogy "az ország első számú polgárát" csak kétharmados támogatással lehet megválasztani, magyarán Orbán számára komoly kudarca volna minden egyéb forgatókönyv.