Quaestor-botrány - Áron alul adják el a Duna-parti ingatlant?

A Quaestor-károsultak képviselője attól tart, hogy elkótyavetyélik a legértékesebb Quaestor-vagyont, a Dunacity Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonában lévő Duna-parti földterületet, pedig becslésünk szerint a befolyó összegből kártalanítani lehetne az egykori befektetőket. Kálmán-Pikó István a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy a terület sokkal értékesebb, mint az a 28 milliárd forint, amennyiért meghirdették.

"Ha figyelembe vesszük, hogy a Duna túlpartján, a Kopaszi-gáton a Garancsi István által tervezett BudaPart beruházás értéke több százmilliárd forint, akkor bátran kijelenthetjük, hogy a Ráckevei-Duna – Kvassay Jenő út – Soroksári út által körbezárt terület ha nem is ennyit, de ennél nem sokkal kevesebbet ér" - fogalmazott a képviselő, hozzátéve: ennél is nagyobb lehet az értéke, ha figyelembe vesszük, hogy ezen a területen épülhet fel a magyar olimpiai falu, illetve több olimpiai létesítmény, amennyiben jövőre elnyerjük a világverseny rendezésének jogát. Ezért is érthetetlen, miért nem zárolták a vagyonrészt. Így előfordulhat, hogy jelentősen kevesebbért adják el, mint amennyit kaphatnának érte, vagyis a kárt szenvedetteknek kevés esélyük marad a teljes kártalanításra.

Kálmán-Pikó István megjegyezte, hogy úgy tudja, hogy a nemzetközi körözés alatt álló szaúdi milliárdos üzletember, Ghaith Pharaon 80 milliárd forintot ajánlott a területért Tarsolyéknak, de ők még a bukás előtt sem adták oda ennyiért. A károsultak képviselője szerint már csak azért is értékesebb a földterület a 28 milliárd forintos eladási árnál, mert jók a közlekedési adottságai, két hévvonalról is könnyen megközelíthető, a közelben van a gyors budai kapcsolatot biztosító Rákóczi híd, a 2-es villamossal pedig akár tizenöt perc alatt el lehet jutni a Parlamenthez is.

Bár többen is kezdeményezték a bíróságnál a terület zár alá vételét, az ügyészség azt mégsem tartotta indokoltnak. A vádhatóság arra hivatkozik, hogy nincs a birtokában olyan információ, amely arra utalna, hogy a végelszámolás nem a jogszabályoknak megfelelően folyna, és „olyan adat sem vetődött fel, amelynek alapján megalapozottan lehetne tartani attól, hogy a végelszámoló csalárd módon törekedne bármilyen jogos, törvényes igény meghiúsítására”. S miután az október 5-ei ajánlattételi határidőig nem vitték el a területet 28 milliárd forintért, jogilag nincs semmi akadálya, hogy az ügyészség által reálisnak tartott, mindössze 6,5 milliárd forintos áron cseréljen gazdát az ingatlancsomag - írja a Magyar Nemzet, emlékeztetve, hogy egy hónappal ezelőtt az Átlátszó arról írt: nem véletlen, hogy a Quaestor-vagyon értékesebb elemeit nem helyezik zár alá, mert a "Fidesz-közeli hiénák rámozdultak a maradék Quaestor-vagyonra”.