A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a pénteki sajtótájékoztatóján azzal indokolta az önerőre támaszkodásuk filozófiáját, hogy jelenleg 55-59 ezer betöltetlen állást tartanak nyilván Magyarországon, és bíznak abban, hogy a kormányzatnak a belső munkaerő-mobilitást elősegítő intézkedései, a béremelések és az adócsökkentések eredményesek lesznek, így nem lesz szükség külföldi munkavállalókra.
Egyébként az unión kívüli országokból származó munkavállalók magyarországi foglalkoztatását szabályozó jogszabály szerint 50 ezer fős keretszám terhére eddig csak 7 ezren érkeztek hozzánk - érvelt az államtitkár. Így abban reménykednek, hogy egyrészt a közfoglalkoztatottakból és az inaktívakból képesek - ahogy fogalmazott - az elsődleges munkaerőpiacra átterelni munkavállalókat, akiket külső és vállalatokon belső képzésekkel oldhatják a helyi munkaerőhiány okozta feszültségeket.
Sokkal kevésbé optimista az MGYOSZ, amelynek alelnöke, Rolek Ferenc a héten a Figyelőnek adott interjújában arról beszélt, hogy lasszóval fogják a cégek az új munkavállalókat, majd hozzátette: a munkaerőhiány alapvetően demográfiai okokra vezethető vissza, erre az elvándorlás rátett egy lapáttal. S még ha ez a folyamat valamilyen csoda folytán megállna, 2017-ben akkor is 40 ezerrel kevesebb dolgozó lenne a szükségesnél. Ezért az MGYOSZ szerint a környező országokból, főleg az európai kultúrkörből, a tőlünk keletre és délre fekvő államokból érkezhetnének hozzánk munkavállalók.
Ugyancsak a Népszava érdeklődésére Cseresnyés Péter azt is elmondta, hogy az állami tulajdonban lévő vállalatoknál még folynak a 2017. évre vonatkozó bértárgyalások.
A bérek, a béren kívüli juttatások - amelyek a foglalkoztatáspolitika alappillérei -, éles szóváltáshoz vezettek Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője és az MSZP között. A honatya ugyanis tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: "A baloldal kormányzásának nyolc éve alatt nem becsülték meg az embereket, nem fizették meg a munkájukat, és ha újra kormányra kerülhetnének, újra emelnék az adókat, így csökkenne az emberek fizetése." Erre az ellenzéki párt közleményében úgy reagált, hogy a szocialisták 2002-ben 50 százalékos béremelést adtak a közszférában dolgozóknak. Ezen felül a baloldali kormányzás alatt 2010-ig adómentes volt a minimálbér. Felhívták a figyelmet ugyanakkor arra, hogy ezzel szemben egy december 29-én megjelent miniszteri rendeletből kiderült, hogy számos kormányhivatalnoknak jövőre eltörlik a cafeteriáját – vagyis a dolgozók kevesebb juttatást fognak kapni. Azok a kormányhivatalnokok pedig, akik az átalakítások következtében a járásokba kerülnek át, átlagosan mintegy 10 ezer forintos fizetéscsökkentéssel számolhatnak.
A szocialisták kormányra kerülésük esetén 2018-tól legalább nettó 100 ezer forintos minimálbért, csökkenő munkaadókat terhelő járulékokat ígérnek. Visszaállítanák a régi nyugdíjszámítást, amely szerint a nyugdíjasoknak legalább dupla nyugdíjemelés járna. Senki nem fizetne többet az energiáért, mint amennyibe az kerül, és minden alapvető élelmiszernek csökkentenék az áfáját.
