Orbán Viktor maga Brüsszel

Publikálás dátuma
2016.12.31 06:02
Uniós csúcson, Brüsszelben a magyar kormányfő FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS
Fotó: /
Noha az utóbbi hónapokban és években az Orbán-kormány számos politikusa, de legfőképpen maga a miniszterelnök keményen kritizálta az európai uniós döntéshozatali mechanizmust, a kabinet Brüsszel esetleges megreformálását érintő szakmai álláspontjáról máig nem hallhattunk. Miután azonban a tények azt mutatják, bárminemű változtatás csak csorbíthatná a tagállami állam- és kormányfők - ma szinte teljes - döntéshozatali dominanciáját, megkeresésünkre maga Miniszterelnökség is azzal állt elő: "nem nagy integrációs előrelépésekre, vagy reformokra van elsősorban szükség, hanem arra, hogy megvédjük és konszolidáljuk az integráció eddigi eredményeit és megerősítsük a nemzetállamokat." Magyarán a kabinet elégedett azzal, hogy Brüsszel elsősorban maga Orbán Viktor.

Az európai közösség alapjait lerakó 1957-es Római Szerződés 60. évfordulója döntő fontosságúnak ígérkezik egy olyan időszakban, amikor két európai terv néz szembe egymással: a felvilágosodás geopolitikai modellje és az Orbán Viktor magyar kormányfő által képviselt autoriter és idegengyűlölő ellenprojekt - írta pénteki számában a Le Monde. A francia lap cikkében Sylvain Kahn földrajztudós és történész, a párizsi Politikai Tanulmányok Intézetének tanára úgy elemezte a helyzetet: Orbán az Európai Unió "Darth Vadereként", az európai "erő sötét oldalának vezetőjeként" az ellenfelvilágosodás 1945 óta háttérbe szorítottnak hitt európai hagyományához fordul, amit ügyesen elméletbe is foglal, az "illiberális demokráciaként" ismert ellenmodellt kínálva.

Mint írta: az Uniónak az illiberális modellben is van szerepe, de az egység ebben az esetben az etnikailag homogén európai nemzetállamok közötti szolidaritást kell szolgálja, amelyre veszélyt jelent "a multikulturalizmus, a migráció, a világkereskedelem, a szegények, a cigányok, a muszlimok, a zsidók, az individualizmus, a szabadságjogok és a kritikus gondolkodás". Kahn szerint az orbáni felfogásban az Európai Unió (EU) elsősorban egy földrajzi egységből fakadó, területi alapú "közösségi tér", a magyar kormányfő pedig "nem törődik a közös humanista és demokratikus politikai normával a társadalmi tér megszervezésekor, sem a tisztességes és a jog által biztosított versennyel, ehelyett szegregált, oligopolisztikus, plutokratikus és nepotikus felfogást támogat."

Hogy mindezt a magyar kormányfő alaptalan kritikaként, vagy épp tényszerű dicséretként éli-e meg, nem tudni, az mindenesetre biztos, hogy az Orbán-kormány ténykedése és lényegében az EU-nak 2011 óta címzett, gyakran elvi, gyakran kifejezetten elvtelen kritikái feltételezik: a miniszterelnök és környezete nem elégedett a közösség működésével, sőt megújítaná, megreformálná azt. Ezt nem csupán Orbán saját nyilatkozatai, de egyes kormánytagok és más csatlósok évek óta hangoztatott nézetei is alátámasztják, noha azon kívül, hogy az "EU akkor lehet erős, ha erős tagállamok alkotják" - szinte semmiféle elképzelés nem volt ismert arról, konkrétan hogyan hozna uniós döntéseket Orbán. Eddig.

Javítás, nem reform

Miközben itthon a kvótakampány teljes állami költsége 17 milliárd forintra rúgott, s ez azokat a közterületi és médiahirdetéseket jelentette, amelyek az úgynevezett Brüsszelnek szóló üzenetek fontosságát hangsúlyozták, maga Orbán és kormánya egyetlen egyszer sem adott választ arra a kérdésre, hogy a városon kívül vajon mit, illetve kit ért a Brüsszel névvel fémjelzett főbűnösön. Talán mindössze egyszer próbált kielégítő magyarázatot adni a külügyminiszter, de Szijjártó Péter sem tudott jobbal előállni, mint hogy az "uniós intézményrendszer és bürokrácia" értendő Brüsszel alatt, amely "lopakodó jogalkotási tevékenysége révén" sérti a nemzeti szuverenitást, s jogköröket kíván elvonni a nemzetállamoktól. Arra, hogy konkrétan ki, mely brüsszeli lopakodik, gyakran az Európai Bizottság és annak rendre sértegetett elnöke, Jean-Claude Juncker volt a válasz.

Csakhogy az uniós döntéseket nem ez a testület hozhatja meg, hiszen arra csak az Európai Parlamentnek (EP) és az Orbán aktív közreműködésével üzemelő Európai Tanácsnak (ET) van jogosultsága. Az ezen alapvető tényt nélkülöző, éveken át hallgatott kritikák és "Brüsszelezések" után a kabinet hivatalos, teljes mértékben szakmai álláspontjára voltunk kíváncsiak az uniós döntéshozatali mechanizmust érintően. Kérdéseink a Miniszterelnökségen kötöttek ki, a kancelláriától - mely ezek szerint ma már teljesen önállóan irányítja az uniós diplomáciát - pedig legnagyobb meglepetésünkre bőséges tájékoztatást kaptunk. Arra például, hogy egyáltalán támogatja, illetve szorgalmazza-e a magyar kormány az uniós döntéshozatali mechanizmus átalakítását, reformját, közölték: "a hosszas egyeztetések és széleskörű kompromisszumok eredményeként kialakított uniós szerződések egyértelműen meghatározzák az uniós intézmények feladat- és hatásköreit.

A magyar kormány álláspontja szerint ehhez kell ragaszkodnunk, hogy hatékonyabban tudjuk kezelni az Európát sújtó válságokat és növeljük polgáraink megfogyatkozott bizalmát az uniós intézményrendszerben, elengedhetetlen a saját szabályainknak való megfelelés". Szerintük "az európai politikai élet fő problémája napjainkban, hogy szakadék tátong az uniós intézmények magatartása és számos tagállam állampolgárainak elvárásai között. Az EU működési és bizalmi válsága nagyrészt épp a szerződéses munkamegosztás és szerepmegosztás figyelmen kívül hagyása, az intézmények lopakodó hatáskörbővítése és egymás közötti pozícióharca nyomán állt elő" - írták.

Kérdés persze, hogy a máskor kissé szókimondóbban kritizált Bizottság valaha képes volt-e "lopakodó hatáskörbővítésre", hiszen egyetlen javaslata és intézkedése sem lehet ennek az intézménynek akkor, ha a döntéshozó testületek, az EP és az ET erről nem határoz, illetve ezt nem támogatja. De azokról a "brüsszeli központosítási törekvésekről" is csupán a kormányzati kommunikációból értesülhetünk, amelyekkel szemben - mint a Miniszterelnökség fogalmazott - "az erős nemzetek Európája koncepciót" támogatják, de azt is hozzátették, "sosem elleneztük azokat az uniós javaslatokat, amelyek véleményünk szerint a kontinens versenyképességét hivatottak megerősíteni. Magyarország a szorosabb közös európai együttműködés híve számos területen" fogalmaztak.

Rákérdeztünk arra is, hogy miként kíván javítani az Unió működésén a kabinet, rendelkezünk-e önálló javaslatokkal a témában, s hogy megismerhetjük-e ezeket. A Miniszterelnökség erre közölte: "az EU-nak több figyelmet kell fordítania saját polgárai véleményére és nem kényszerítheti rá akaratát azokra, akik azt elsöprő többséggel ellenzik. Véget kell vetni a nemzeti szuverenitás visszaszorításának, hiszen számos kérdésben a tagállamok megfelelő válaszokat tudnak nyújtani a kihívásokra. (...) Maradéktalanul érvényesíteni kell a tagállamok egyenlőségét és erősíteni az európai szolidaritást. Ez azonban álláspontunk szerint nem azt jelenti, hogy egy országot a szabad akaratával ellentétes politika elfogadására és végrehajtására kényszerít a többség, hanem annak belátását, hogy nemzeti sajátosságaik alapján az egyes tagállamoknak eltérőek a lehetőségei a közös európai érdekhez való hozzájáruláshoz".

Noha mindezt aligha nevezhetnénk kielégítő válasznak, a kancellária azért hozzátette: "az idő szerintünk meghaladta a <több Európáról> folytatott vitát, az EU működését a társadalmi és gazdasági realitásokhoz kell hozzáigazítani". Rákérdeztünk ugyanakkor arra is, konkrét, szövegszerű javaslatot előterjesztett-e a kormány ebben a témában valamilyen fórumon, s ha igen, mi volt ez. Erre a Miniszterelnökség azt írta: "a magyar kormány minden lehetséges fórumon, így tanácsi következtetések, közös nyilatkozatok szövegezése során is hangsúlyosan képviseli álláspontját. Ez számos konkrét javaslatban ölt testet a legkülönbözőbb szakpolitikai területeken" - írták, egyes példákat kiemelve.

Főbűnös

Mivel persze mindezeknek aligha van köze ahhoz, hogyan hozna közös európai döntéseket a gyakorlatban az Orbán által vezetett, korábban uniós soros elnökséget is betöltő kormány, konkrétan rákérdeztünk arra is, hogy milyen uniós intézményi hatáskör-változtatásokat támogatnának, vagy épp elleneznének. Elsősorban természetesen a sokat kritizált Európai Bizottság szerepkörének megváltoztatására voltunk kíváncsiak , konkrétabban arra, hogy ezt miként látja elképzelhetőnek a kabinet. Azt a választ kaptuk: a "Bizottság 2014 óta vallott szerepfelfogása és politikai szereplőként való viselkedése maga is hozzájárult a válságok nem megfelelő kezeléséhez.

A Bizottságnak ezért a magyar kormány szerint vissza kell térnie a "Szerződések őre" szerepkörhöz, és nem a tagállamokat megosztó javaslatokat előterjesztenie (...). A Bizottságnak tartózkodnia kell a kettős mérce alkalmazásától és tiszteletben kell tartania a tagállamok egyenlőségét és hatásköreit". Hozzátették: "felfogásunk szerint az uniós intézmények hatásköreinek módosítása helyett a kormányköziséget kellene erősítenünk. A Bizottság hatásköreinek bővítését semmilyen formában (lopakodó, nyílt) nem támogatjuk." De, mint a válaszokból kiderült, az Orbán-kormány nem támogatná a közvetlenül az uniós állampolgárok által választott EP szerepének növelését sem, szerintük ugyanis: "noha az európai vezetők a Parlament szerepének növekedésében és hatásköreinek bővítésében az európai demokratikus deficit csökkenését és a legitimáció erősödését vetítették előre, ez a hatáskör-bővülési folyamat nem vezetett hatékonyabb döntéshozatalhoz (2009 után sem) és a testület mindinkább ideológiai küzdelmek és értékviták rabjává/színterévé vált, ahelyett, hogy pragmatikus megoldásokat keresne korunk kihívásaira, a tagállamokkal is együttműködve.

Az Európai Parlament hatásköreinek bővítése helyett a magyar kormány szerint a nemzeti parlamentek részvételét lenne szükséges tovább erősíteni az uniós politikai/döntéshozatali folyamatokban, egyebek közt a brit kilépés okán elvetett piros lapos eljáráshoz hasonló jogkört adva a kezükbe. A tagállami törvényhozások fokozottabb bevonása a döntéshozatali mechanizmusba erősítené az Unió demokratikus legitimációját és csökkentené a demokratikus deficitet" - írták.

Egy a vidéken

Rákérdeztünk persze az Orbán Viktor, illetve más illetékes kormánytagok részvételével működő ET jelenlegi hatásköreire is, hiszen azok lényegében megkerülhetetlenné teszik ezt az intézményt az uniós döntéshozatalban. Ennek ellenére a Miniszterelnökség válasza úgy szólt: "többször is kifejtettük már azt az álláspontunkat, hogy az Európai Tanácsnak - nem pedig a Bizottságnak - kell stratégiai irányító/politikai vezető szerepet játszania az Unió működésében, összhangban az Európai Unióról szóló Szerződésben is rögzített alapelvvel.

Az Európai Tanácsban főszabály szerint egyhangúsággal születnek a döntések a tagállamok demokratikusan választott vezetőinek részvételével, amelyeket a Tanács különböző formációi nem írhatnak felül. Az Európai Tanács például a tavalyi évben többször is kimondta a migránsok betelepítésének önkéntességét, azonban ezt az elvet a Bizottság, majd a Tanács sem tartotta tiszteletben, minősített többséggel megkerülték az Európai Tanács iránymutatását, ami az Európai Unió súlyos demokratikus és vezetési válságtünete volt. Vissza kell térnünk ahhoz az eszméhez, amely szerint az Európai Uniót a tagállamok alkotják és nem az uniós intézmények. Olyan Európai Unióban hiszünk, amelyben az uniós politikák támogatják a továbbra is érvényesülő nemzeti célkitűzéseket, különös tekintettel a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre."

Végezetül a kancellária arra is kitért "véleményünk szerint nem nagy integrációs előrelépésekre, vagy reformokra van elsősorban szükség, hanem arra, hogy megvédjük és konszolidáljuk az integráció eddigi eredményeit és megerősítsük a nemzetállamokat. A legfontosabb feladat az, hogy a versenyképességünk helyreállítására törekedjünk, tiszteletben tartva a nemzeti hatásköröket és biztosítva az Európai Tanács politikai vezető szerepét az uniós döntéshozatalban". Lefordítva az Orbán-kormány megőrizné Orbán Viktor, valamint kormány- és államfőtársainak megkerülhetetlenségét a döntéshozatalban.

Valójában így dönt az EU
Az Unió döntéshozatali folyamatában három fő intézmény vesz részt: az Európai Bizottság, amely az EU egészének érdekeit képviseli, az Európai Unió Tanácsa, amely az egyes tagállamokat képviseli, valamint az Európai Parlament, amely az Unió polgárait képviseli, hiszen tagjait a polgárok közvetlenül választják meg. Új jogszabályokra a Bizottság tesz javaslatot, és rendszerint a Tanács és a Parlament közösen fogadja el azokat. Magyarán a Bizottság nem döntéshozó testület, az EU szokásos döntéshozatali eljárásában a Parlament és a Tanács egyenrangú félként, közösen - egyazon szöveget jóváhagyva - határoz. Persze különleges jogalkotási eljárás is létezik, amelynek során bizonyos esetekben a javasolt jogszabály elfogadásáról a Tanács (a Parlamenttel folytatott konzultációt követően), vagy ritkább esetben az EP (a Tanáccsal folytatott konzultációt követően) egymaga dönthet. A Tanács és a Parlament felhatalmazhatja a Bizottságot is arra, hogy elfogadjon nem jogalkotási aktusokat, de ezek leginkább bizonyos joganyagok aktualizálására terjednek ki, s minden bizottsági lépést felülvizsgál a Parlament és a Tanács, valamint a tagállami kormányok.

Szerző
2016.12.31 06:02

Bevásárlóközpontban látták Nikola Gruevszkit (videó)

Publikálás dátuma
2019.01.21 08:55
Nikola Gruevszki
Fotó: AFP/
Egy budapesti üzletközpontban sétálgatott szombaton a korrupcióért elítélt volt macedón miniszterelnök, aki menekültként lehet Magyarországon.
Teljes nyugalommal sétálgatott egy budapesti bevásárlóközpontban szombat este a hazájában elítélt, bukott macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki - írja a 444.hu. Gruevszki tavaly ősszel érkezett titokzatos körülmények között az országba, miután egy korrupciós ügy miatt börtönbe kellett volbna vonulnia Macedóniában. A volt elnöknek - aki hatalma teljében Orbán Viktorral is összebarátkozott - végül a magyar kormány nyújtott segítséget, hogy elmenekülhessen az általa elkövetett törvénytelenségek számonkérése elől. Magyar diplomaták segítségével átjutott több határon is, majd bonyolult ügyéhez képest példátlan gyorsasággal megkapta a menekültstátuszt.
Gruevszkit legutóbb december közepén látták nyilvánosan megjelenni Budapesten, egy rózsadombi étteremben, ahol egy macedón vámhivatalnokkal ebédelt. Korábban az Erzsébet téri karácsonyi vásárban is többször feltűnt, luxusboltok környékén, majd az Anker közben is lefényképezték, ahol szórakozóhelyek sokasága van.
2019.01.21 08:55

Bayer bocsánatot kért Hadházytól, csendben és magában

Publikálás dátuma
2019.01.21 07:40

Fotó: Népszava/ Vajda József
Addig nem hajlandó nyilvánosságra hozni bocsánatkérő levelét, amíg nem kér elnézést Orbántól Hadházy az O1G miatt. Ám nagyon sokba kerülhet ez Bayernek.
Bayer Zsolt megírta azt a bocsánatkérést, amire a bíróság kötelezte azért, mert megsértette Hadházy Ákos emberi méltóságát. Ám a bocsánatkérést - továbbra sem teljesítve az ítéletet, mely szerint 30 napig Bayer blogján kell annak elérhetőnek lennie - a lovagkeresztes publicista közjegyzői letétbe helyezi. Mint a fideszes véleményvezér az Echo TV-nek elárulta, ezt ő polgári engedetlenségnek gondolja, mint hogy
addig nem hozza nyilvánosságra a bocsánatkérést, ameddig Hadházy nem kér bocsánatot Orbán Viktortól, és nem határolódik el az O1G logótól.
Azt is hozzátette, ameddig az ellenzék az O1G alatt "menetel", ő nem kér bocsánatot.
Hadházy Ákos korábban blogbejegyzései miatt perelte Bayer Zsoltot, aki ezek egyikében azt írta: ha Simicska így bedobta a gecizést, akkor „át lehet vonulni a városon egy transzparenssel, amire az van írva: Hadházy geci, Szél Detti nyeli". Az októberi poszttal kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy Bayer megsértette Hadházy emberi méltóságát, a képviselőtársával való ilyen módon történő párhuzamba állítás pedig különösen lealázó kontextus.
A publicistának 300 ezer forintot kell fizetnie, és nyilvánosan bocsánatot kérnie. Bayer aki úgy kommentálta az ítéletet, hogy bocsánatot nem kér, a pénzt ötforintosokban gyűjti össze. Hadházy viszont végrehajtást indít ellene, ha így tesz:
előbb 50 ezer, majd 100 ezer, a későbbiekben pedig 3-4 havonta félmillió forintot kellhet fizetnie, amíg nem kér bocsánatot.
Az ötösöket sem fogja átvenni a képviselő, mivel a jogszabály szerint csak ötven darab pénzérmét köteles bárkitől elfogadni, ha pedig Bayer Zsolt ezt nem veszi figyelembe, külön végrehajtást indít ellene, hogy normálisan törlessze a bánatpénzt.
2019.01.21 07:40
Frissítve: 2019.01.21 07:42