Orbán Viktor maga Brüsszel

Publikálás dátuma
2016.12.31. 06:02
Uniós csúcson, Brüsszelben a magyar kormányfő FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS
Noha az utóbbi hónapokban és években az Orbán-kormány számos politikusa, de legfőképpen maga a miniszterelnök keményen kritizálta az európai uniós döntéshozatali mechanizmust, a kabinet Brüsszel esetleges megreformálását érintő szakmai álláspontjáról máig nem hallhattunk. Miután azonban a tények azt mutatják, bárminemű változtatás csak csorbíthatná a tagállami állam- és kormányfők - ma szinte teljes - döntéshozatali dominanciáját, megkeresésünkre maga Miniszterelnökség is azzal állt elő: "nem nagy integrációs előrelépésekre, vagy reformokra van elsősorban szükség, hanem arra, hogy megvédjük és konszolidáljuk az integráció eddigi eredményeit és megerősítsük a nemzetállamokat." Magyarán a kabinet elégedett azzal, hogy Brüsszel elsősorban maga Orbán Viktor.

Az európai közösség alapjait lerakó 1957-es Római Szerződés 60. évfordulója döntő fontosságúnak ígérkezik egy olyan időszakban, amikor két európai terv néz szembe egymással: a felvilágosodás geopolitikai modellje és az Orbán Viktor magyar kormányfő által képviselt autoriter és idegengyűlölő ellenprojekt - írta pénteki számában a Le Monde. A francia lap cikkében Sylvain Kahn földrajztudós és történész, a párizsi Politikai Tanulmányok Intézetének tanára úgy elemezte a helyzetet: Orbán az Európai Unió "Darth Vadereként", az európai "erő sötét oldalának vezetőjeként" az ellenfelvilágosodás 1945 óta háttérbe szorítottnak hitt európai hagyományához fordul, amit ügyesen elméletbe is foglal, az "illiberális demokráciaként" ismert ellenmodellt kínálva.

Mint írta: az Uniónak az illiberális modellben is van szerepe, de az egység ebben az esetben az etnikailag homogén európai nemzetállamok közötti szolidaritást kell szolgálja, amelyre veszélyt jelent "a multikulturalizmus, a migráció, a világkereskedelem, a szegények, a cigányok, a muszlimok, a zsidók, az individualizmus, a szabadságjogok és a kritikus gondolkodás". Kahn szerint az orbáni felfogásban az Európai Unió (EU) elsősorban egy földrajzi egységből fakadó, területi alapú "közösségi tér", a magyar kormányfő pedig "nem törődik a közös humanista és demokratikus politikai normával a társadalmi tér megszervezésekor, sem a tisztességes és a jog által biztosított versennyel, ehelyett szegregált, oligopolisztikus, plutokratikus és nepotikus felfogást támogat."

Hogy mindezt a magyar kormányfő alaptalan kritikaként, vagy épp tényszerű dicséretként éli-e meg, nem tudni, az mindenesetre biztos, hogy az Orbán-kormány ténykedése és lényegében az EU-nak 2011 óta címzett, gyakran elvi, gyakran kifejezetten elvtelen kritikái feltételezik: a miniszterelnök és környezete nem elégedett a közösség működésével, sőt megújítaná, megreformálná azt. Ezt nem csupán Orbán saját nyilatkozatai, de egyes kormánytagok és más csatlósok évek óta hangoztatott nézetei is alátámasztják, noha azon kívül, hogy az "EU akkor lehet erős, ha erős tagállamok alkotják" - szinte semmiféle elképzelés nem volt ismert arról, konkrétan hogyan hozna uniós döntéseket Orbán. Eddig.

Javítás, nem reform

Miközben itthon a kvótakampány teljes állami költsége 17 milliárd forintra rúgott, s ez azokat a közterületi és médiahirdetéseket jelentette, amelyek az úgynevezett Brüsszelnek szóló üzenetek fontosságát hangsúlyozták, maga Orbán és kormánya egyetlen egyszer sem adott választ arra a kérdésre, hogy a városon kívül vajon mit, illetve kit ért a Brüsszel névvel fémjelzett főbűnösön. Talán mindössze egyszer próbált kielégítő magyarázatot adni a külügyminiszter, de Szijjártó Péter sem tudott jobbal előállni, mint hogy az "uniós intézményrendszer és bürokrácia" értendő Brüsszel alatt, amely "lopakodó jogalkotási tevékenysége révén" sérti a nemzeti szuverenitást, s jogköröket kíván elvonni a nemzetállamoktól. Arra, hogy konkrétan ki, mely brüsszeli lopakodik, gyakran az Európai Bizottság és annak rendre sértegetett elnöke, Jean-Claude Juncker volt a válasz.

Csakhogy az uniós döntéseket nem ez a testület hozhatja meg, hiszen arra csak az Európai Parlamentnek (EP) és az Orbán aktív közreműködésével üzemelő Európai Tanácsnak (ET) van jogosultsága. Az ezen alapvető tényt nélkülöző, éveken át hallgatott kritikák és "Brüsszelezések" után a kabinet hivatalos, teljes mértékben szakmai álláspontjára voltunk kíváncsiak az uniós döntéshozatali mechanizmust érintően. Kérdéseink a Miniszterelnökségen kötöttek ki, a kancelláriától - mely ezek szerint ma már teljesen önállóan irányítja az uniós diplomáciát - pedig legnagyobb meglepetésünkre bőséges tájékoztatást kaptunk. Arra például, hogy egyáltalán támogatja, illetve szorgalmazza-e a magyar kormány az uniós döntéshozatali mechanizmus átalakítását, reformját, közölték: "a hosszas egyeztetések és széleskörű kompromisszumok eredményeként kialakított uniós szerződések egyértelműen meghatározzák az uniós intézmények feladat- és hatásköreit.

A magyar kormány álláspontja szerint ehhez kell ragaszkodnunk, hogy hatékonyabban tudjuk kezelni az Európát sújtó válságokat és növeljük polgáraink megfogyatkozott bizalmát az uniós intézményrendszerben, elengedhetetlen a saját szabályainknak való megfelelés". Szerintük "az európai politikai élet fő problémája napjainkban, hogy szakadék tátong az uniós intézmények magatartása és számos tagállam állampolgárainak elvárásai között. Az EU működési és bizalmi válsága nagyrészt épp a szerződéses munkamegosztás és szerepmegosztás figyelmen kívül hagyása, az intézmények lopakodó hatáskörbővítése és egymás közötti pozícióharca nyomán állt elő" - írták.

Kérdés persze, hogy a máskor kissé szókimondóbban kritizált Bizottság valaha képes volt-e "lopakodó hatáskörbővítésre", hiszen egyetlen javaslata és intézkedése sem lehet ennek az intézménynek akkor, ha a döntéshozó testületek, az EP és az ET erről nem határoz, illetve ezt nem támogatja. De azokról a "brüsszeli központosítási törekvésekről" is csupán a kormányzati kommunikációból értesülhetünk, amelyekkel szemben - mint a Miniszterelnökség fogalmazott - "az erős nemzetek Európája koncepciót" támogatják, de azt is hozzátették, "sosem elleneztük azokat az uniós javaslatokat, amelyek véleményünk szerint a kontinens versenyképességét hivatottak megerősíteni. Magyarország a szorosabb közös európai együttműködés híve számos területen" fogalmaztak.

Rákérdeztünk arra is, hogy miként kíván javítani az Unió működésén a kabinet, rendelkezünk-e önálló javaslatokkal a témában, s hogy megismerhetjük-e ezeket. A Miniszterelnökség erre közölte: "az EU-nak több figyelmet kell fordítania saját polgárai véleményére és nem kényszerítheti rá akaratát azokra, akik azt elsöprő többséggel ellenzik. Véget kell vetni a nemzeti szuverenitás visszaszorításának, hiszen számos kérdésben a tagállamok megfelelő válaszokat tudnak nyújtani a kihívásokra. (...) Maradéktalanul érvényesíteni kell a tagállamok egyenlőségét és erősíteni az európai szolidaritást. Ez azonban álláspontunk szerint nem azt jelenti, hogy egy országot a szabad akaratával ellentétes politika elfogadására és végrehajtására kényszerít a többség, hanem annak belátását, hogy nemzeti sajátosságaik alapján az egyes tagállamoknak eltérőek a lehetőségei a közös európai érdekhez való hozzájáruláshoz".

Noha mindezt aligha nevezhetnénk kielégítő válasznak, a kancellária azért hozzátette: "az idő szerintünk meghaladta a <több Európáról> folytatott vitát, az EU működését a társadalmi és gazdasági realitásokhoz kell hozzáigazítani". Rákérdeztünk ugyanakkor arra is, konkrét, szövegszerű javaslatot előterjesztett-e a kormány ebben a témában valamilyen fórumon, s ha igen, mi volt ez. Erre a Miniszterelnökség azt írta: "a magyar kormány minden lehetséges fórumon, így tanácsi következtetések, közös nyilatkozatok szövegezése során is hangsúlyosan képviseli álláspontját. Ez számos konkrét javaslatban ölt testet a legkülönbözőbb szakpolitikai területeken" - írták, egyes példákat kiemelve.

Főbűnös

Mivel persze mindezeknek aligha van köze ahhoz, hogyan hozna közös európai döntéseket a gyakorlatban az Orbán által vezetett, korábban uniós soros elnökséget is betöltő kormány, konkrétan rákérdeztünk arra is, hogy milyen uniós intézményi hatáskör-változtatásokat támogatnának, vagy épp elleneznének. Elsősorban természetesen a sokat kritizált Európai Bizottság szerepkörének megváltoztatására voltunk kíváncsiak , konkrétabban arra, hogy ezt miként látja elképzelhetőnek a kabinet. Azt a választ kaptuk: a "Bizottság 2014 óta vallott szerepfelfogása és politikai szereplőként való viselkedése maga is hozzájárult a válságok nem megfelelő kezeléséhez.

A Bizottságnak ezért a magyar kormány szerint vissza kell térnie a "Szerződések őre" szerepkörhöz, és nem a tagállamokat megosztó javaslatokat előterjesztenie (...). A Bizottságnak tartózkodnia kell a kettős mérce alkalmazásától és tiszteletben kell tartania a tagállamok egyenlőségét és hatásköreit". Hozzátették: "felfogásunk szerint az uniós intézmények hatásköreinek módosítása helyett a kormányköziséget kellene erősítenünk. A Bizottság hatásköreinek bővítését semmilyen formában (lopakodó, nyílt) nem támogatjuk." De, mint a válaszokból kiderült, az Orbán-kormány nem támogatná a közvetlenül az uniós állampolgárok által választott EP szerepének növelését sem, szerintük ugyanis: "noha az európai vezetők a Parlament szerepének növekedésében és hatásköreinek bővítésében az európai demokratikus deficit csökkenését és a legitimáció erősödését vetítették előre, ez a hatáskör-bővülési folyamat nem vezetett hatékonyabb döntéshozatalhoz (2009 után sem) és a testület mindinkább ideológiai küzdelmek és értékviták rabjává/színterévé vált, ahelyett, hogy pragmatikus megoldásokat keresne korunk kihívásaira, a tagállamokkal is együttműködve.

Az Európai Parlament hatásköreinek bővítése helyett a magyar kormány szerint a nemzeti parlamentek részvételét lenne szükséges tovább erősíteni az uniós politikai/döntéshozatali folyamatokban, egyebek közt a brit kilépés okán elvetett piros lapos eljáráshoz hasonló jogkört adva a kezükbe. A tagállami törvényhozások fokozottabb bevonása a döntéshozatali mechanizmusba erősítené az Unió demokratikus legitimációját és csökkentené a demokratikus deficitet" - írták.

Egy a vidéken

Rákérdeztünk persze az Orbán Viktor, illetve más illetékes kormánytagok részvételével működő ET jelenlegi hatásköreire is, hiszen azok lényegében megkerülhetetlenné teszik ezt az intézményt az uniós döntéshozatalban. Ennek ellenére a Miniszterelnökség válasza úgy szólt: "többször is kifejtettük már azt az álláspontunkat, hogy az Európai Tanácsnak - nem pedig a Bizottságnak - kell stratégiai irányító/politikai vezető szerepet játszania az Unió működésében, összhangban az Európai Unióról szóló Szerződésben is rögzített alapelvvel.

Az Európai Tanácsban főszabály szerint egyhangúsággal születnek a döntések a tagállamok demokratikusan választott vezetőinek részvételével, amelyeket a Tanács különböző formációi nem írhatnak felül. Az Európai Tanács például a tavalyi évben többször is kimondta a migránsok betelepítésének önkéntességét, azonban ezt az elvet a Bizottság, majd a Tanács sem tartotta tiszteletben, minősített többséggel megkerülték az Európai Tanács iránymutatását, ami az Európai Unió súlyos demokratikus és vezetési válságtünete volt. Vissza kell térnünk ahhoz az eszméhez, amely szerint az Európai Uniót a tagállamok alkotják és nem az uniós intézmények. Olyan Európai Unióban hiszünk, amelyben az uniós politikák támogatják a továbbra is érvényesülő nemzeti célkitűzéseket, különös tekintettel a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre."

Végezetül a kancellária arra is kitért "véleményünk szerint nem nagy integrációs előrelépésekre, vagy reformokra van elsősorban szükség, hanem arra, hogy megvédjük és konszolidáljuk az integráció eddigi eredményeit és megerősítsük a nemzetállamokat. A legfontosabb feladat az, hogy a versenyképességünk helyreállítására törekedjünk, tiszteletben tartva a nemzeti hatásköröket és biztosítva az Európai Tanács politikai vezető szerepét az uniós döntéshozatalban". Lefordítva az Orbán-kormány megőrizné Orbán Viktor, valamint kormány- és államfőtársainak megkerülhetetlenségét a döntéshozatalban.

Valójában így dönt az EU
Az Unió döntéshozatali folyamatában három fő intézmény vesz részt: az Európai Bizottság, amely az EU egészének érdekeit képviseli, az Európai Unió Tanácsa, amely az egyes tagállamokat képviseli, valamint az Európai Parlament, amely az Unió polgárait képviseli, hiszen tagjait a polgárok közvetlenül választják meg. Új jogszabályokra a Bizottság tesz javaslatot, és rendszerint a Tanács és a Parlament közösen fogadja el azokat. Magyarán a Bizottság nem döntéshozó testület, az EU szokásos döntéshozatali eljárásában a Parlament és a Tanács egyenrangú félként, közösen - egyazon szöveget jóváhagyva - határoz. Persze különleges jogalkotási eljárás is létezik, amelynek során bizonyos esetekben a javasolt jogszabály elfogadásáról a Tanács (a Parlamenttel folytatott konzultációt követően), vagy ritkább esetben az EP (a Tanáccsal folytatott konzultációt követően) egymaga dönthet. A Tanács és a Parlament felhatalmazhatja a Bizottságot is arra, hogy elfogadjon nem jogalkotási aktusokat, de ezek leginkább bizonyos joganyagok aktualizálására terjednek ki, s minden bizottsági lépést felülvizsgál a Parlament és a Tanács, valamint a tagállami kormányok.

Szerző

Zupkó Gábor: "Magyarország az EB egyik kedvence"

Publikálás dátuma
2016.12.31. 06:00
Ez egy közösség, amelyből származnak előnyök és kötelezettségek is Fotó: Molnár Ádám
Az Európai Bizottságnak javaslattevő és végrehajtó szerepe van, az uniós döntéshozók pedig a választói akaratnyilvánítás útján megválasztott politikusok, úgyhogy: amiként az EU sem valamiféle távoli, brüsszeli, vagy luxemburgi intézményrendszer, hanem mi magunk vagyunk, úgy az európai döntéshozatal sem valamiféle távoli dolog - teszi egyértelművé Zupkó Gábor. A Bizottság magyarországi képviseletének vezetője szerint az EU igenis egy értékközösség, ha pedig valaki minden találkozón csupán egyéni érdekeiért küzd, s nem képes a közös értékekhez hozzátenni, akkor hosszútávon nem lesz sikeres.

- Milyen éve volt Brüsszel budapesti postaládájaként?

- Mindenképpen szép feladat az Európai Unió (EU) ügyét szolgálni egy tagországban, amely minden vita ellenére elkötelezett tagja az európai közösségnek. A közvélemény-kutatások szerint a magyar társadalom véleménye az EU-ról az uniós átlagnál jobb, a lakosság 79 százaléka támogatja valamennyire az Unióhoz tartozást. És ez nem egyszeri mérés, a magyar társadalom szerintem Szent István óta úgy érzi, hogy Európához tartozik. De a meghatározó politikai erők értékalapú gondolkodása, vagy épp a puszta gazdasági racionalitás is az Unióhoz kötik az országot. És ezt az ügyet én szívesen szolgálom az Európai Bizottság budapesti képviselet-vezetőjeként, hiszen nagyon szeretem ezt az országot, és ezt a várost.

- Ebben az országban és városban is sok táblával találkozhatott idén, amely Brüsszelnek címzett üzenetet hirdetett. Átadta?

- Egyfelől megtisztelő, ha minket valaki postaládának, vagy üzenetrögzítőnek tekint, hiszen bizottsági képviseletként valóban van olyan szerepünk, hogy közvetítsünk az európai állampolgárok és intézmények között. Az uniós intézményrendszer talán kicsit bonyolultabbnak, nehézkesebbnek tűnik Budapestről, mint amilyen, és a budapesti kormány is nehézkesebbnek és bonyolultabbnak tűnik Brüsszelből, mint amilyen. Így ha van olyan szerepünk képviseletként, hogy ezt az együttműködést olajozzuk, akkor azt mi szívesen tesszük, és ebben voltak is sikereink idén. Másik kérdés azonban a politikai kommunikáció, amely elment egy bizonyos irányba a Brüsszelnek szóló üzenetekkel. Itt fontos hangsúlyoznom, hogy a Bizottság nem belpolitikai szereplő, ráadásul még csak nem is nevezhetjük ezt a testületet Brüsszelnek. Ha Brüsszel alatt az európai döntéshozatalt értjük, akkor a magyar és más európai választópolgárok akaratát kell értenünk ezalatt, az intézményrendszer működését ugyanis a választópolgárok határozták és határozzák meg. A brüsszeli döntéshozók, és az uniós jogszabályalkotók elsősorban a tagországok vezetői, köztük a magyar kormányfő, illetve a magyar kormány illetékes tagjai, valamint a választópolgárok által megválasztott európai parlamenti (EP-) képviselők. A Bizottságnak javaslattevő és végrehajtó szerepe van, az uniós döntéshozók pedig a választói akaratnyilvánítás útján megválasztott politikusok. Úgyhogy: amiként az EU sem valamiféle távoli, brüsszeli, vagy luxemburgi intézményrendszer, hanem mi magunk vagyunk, úgy az európai döntéshozatal sem valamiféle távoli dolog.

- Tehát Brüsszel éppenséggel Budapesten van?

- Hogyne, hiszen a magyar kormány részt vesz a döntéshozatalban, sőt a legtöbbször együtt, egy irányban szavaznak a többi tagállam képviselőivel, így hozzájárulnak a konszenzusos döntéshozatali mechanizmusokhoz. Az európai közösségben ugyanis a legtöbb jogszabályt konszenzussal fogadják el annak ellenére, hogy van lehetőség minősített többséggel történő szavazásokra is. Márpedig a különböző miniszteri tanácsi formációkban a statisztikák szerint több mint 95 százalékban konszenzusos döntés születik.

- Orbán Viktor miniszterelnök, vagy épp Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is többször beszélt az Európai Bizottság, szerintük "lopakodó" jogalkotói szándékairól, amely megkerüli az Európai Tanács döntéseit, túlterjeszkedik a bizottsági hatáskörökön, s végső soron sérti a nemzeti szuverenitást. Tényleg lopakodnak?

- Az EU-nak vannak szabályai, az intézményrendszer meghatározott elvek és feladatkörök mentén működik, amelyeket Magyarország is elfogadott, amikor csatlakozott a közösséghez, e szándékát érvényes népszavazással erősítve meg. Azóta Magyarország és a mindenkori magyar kormány aktív részese az európai jogszabályalkotásnak. Márpedig az egyezmények szerint az uniós jogszabályokat a Bizottság javasolja. Tehát nincs hova lopakodni; a Bizottság joga és kötelezettsége javaslatokat tenni, ám ezekről nem ő dönt. Azt, hogy ki és milyen döntéseket hozhat az EU-ban, az egyezmények szintén rögzítik. Ráadásul: ha és amennyiben a Bizottság valaha túllépne a hatáskörén, arra is van intézmény, hiszen az Európai Unió Bírósága felülvizsgálhatná ezt a gyanút. Nem tudok ugyanakkor arról, hogy az elmúlt időben Magyarországot érintő fajsúlyos kérdésekben ez történt volna. Vannak természetesen viták a közösségben, van hogy a tagországok nem értenek egymással egyet, s van hogy a Bizottsággal van nézetkülönbsége egy-egy tagállamnak. Tudom, értem, hogy a politikai kommunikációban vagy a sajtóban nyilván érdekesebbek azok az ügyek, amelyekben nincs egyetértés, de Magyarország részéről legtöbbször teljes az egyetértés. A magyar gazdaság az ország uniós tagsága révén fejlődik, többek között azért, mert exportjának 80 százaléka az EU országaiba kerül, s eközben például az európai strukturális alapok aktívan segítik, hogy Magyarországnak azok a térségei, amelyek még nem olyan fejlettek, mint az uniós átlag, fel tudjanak zárkózni.

- Nyilván minden munkakapcsolatban befolyásoló tényező, hogy hogyan beszélnek velem, illetve rólam. Van egy külön brüsszeli üzenetrögzítő a politikai kommunikációnak, s egy másik a szakmai munkának?

- Az európai döntéshozatal éppen azért izgalmas, mert különböző politikai kultúrák találkoznak benne. Nyilvánvalóan teljesen más politikai kommunikációs stílushoz szoktak egyes politikusok a saját nemzeti környezetükben, mint a brüsszeli találkozóikon, ám akik már régóta részt vesznek a különböző nemzetek e találkozásában, hozzászoktak ahhoz, hogy van, aki diplomatikusan fogalmaz, s van, aki azt gondolja, hogy a nyílt viták hamarabb előreviszik a döntéshozatalt. Ugyanakkor ez nem baj, hiszen Európának éppen e sokfélesége, a különböző nemzetek közössége az egyik legfontosabb értéke. Ez egy közösség, amelyből származnak előnyök és kötelezettségek is, minden egyes szereplőnek. A közösség érdekeit fel kell ismerni, s abba az irányba kell megteremteni a konszenzust. Ha valaki minden találkozón csupán egyéni érdekeiért küzd, s nem képes a közös értékekhez hozzátenni, akkor hosszútávon nem lesz sikeres.

- Lázár János kancelláriaminiszter viszont azt mondta korábban, hogy a magyar kormány nem politikai értékközösségként, kizárólag gazdasági szövetségként tekint az EU-ra.

- Értékek nélkül nem működne az Unió. Senkinek nem kívánom kommentálni az egyéni véleményét, de arra emlékeztetnék, a magyar alkotmány elég egyértelmű abban, hogy Magyarország az európai népek szabadságának, biztonságának és jólétének kiteljesedése érdekében részt vesz az európai egység megteremtésében. Ez egy alkotmányos értékvállalás, amely túlmegy a mindennapi gazdasági érdekeken, amelyek persze szintén fontosak. Ugyanakkor akár az emberi jogok, a demokrácia felfogás, vagy akár más alkotmányos alapelvek, amelyekre - lehetséges - sokan "adottságként" tekinthetnek, valójában épp a közös európai értékek.

- Nincsenek válságban ezek az értékek manapság Európában?

- Azok a kihívások, amelyek nehezítik az EU életét az elmúlt időszakban; gondolok itt akár a gazdasági válságra, akár a tagállami problémákra, akár a migrációs válságra az elmúlt években, inkább a praktikus ügyekben kényszerítenek közös megoldáskeresésre. De én meg vagyok győződve arról, hogy e döntések mögött látszanak a közös értékek is.

- Nem mindig tűnik ez így az elmúlt év; a brit népszavazás, a migrációs nyomás, a biztonságpolitikai kihívások nyomán. Bomlik az Unió?

- Ez valóban egy, minimum különleges év volt az EU számára. Ha csak a brit népszavazásra tekintünk, azt én személy szerint rettentően sajnálatosnak tartom, s azt gondolom, hogy hosszabb távon sem a brit, sem más európai polgárok javát nem szolgálja. De ez a magánvéleményem, mert a népszavazás eredményét az európai intézmények, így a Bizottság is tiszteletben tartja. Az is igaz, hogy továbbra is szembesülni kellett idén a migrációs válsággal, illetve a gazdasági válságból való kilábalás után továbbra is az egyik legfontosabb feladat a megbízható, fenntartható gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése. De a tagországok rengeteg ügyben tudtak együttműködni ebben az évben, s noha vannak viták, és sok olyan ország van, amely azt is gondolja, hogy nem szeretne szuverenitásából további elemeket átadni a közösségnek, mert erős tagországok szoros szövetsége kell, hogy legyen az Unió, de például a biztonsági, belbiztonsági és védelmi együttműködésben egyet tud érteni a közös intézkedések szükségességében. Ez azt mutatja, hogy a tagországok politikai vezetésében egyes területeken igenis van szándék az integráció mélyítésére. Ahogyan a közvéleményben is ezt tapasztalhatjuk: látható volt például, hogy a Brexit-döntés után sok tagországban megnőtt az Unióhoz tartozás támogatottsága. Érdekesség egyébként, hogy ez rendre Magyarországon és Lengyelországban a legmagasabb mindamellett, hogy határozottan megfogalmazódnak kritikák az uniós intézmények, így a Bizottság munkájával kapcsolatosan is. Ezeket mi természetesen meghallgatjuk, és igyekszünk orvosolni, épp ezért próbáljuk szorosabbra fűzni például az együttműködést és a kommunikációt a nemzeti parlamentekkel. Csak idén 9 uniós biztos, tehát a Bizottság harmada járt Magyarországon, közülük többen is elmentek országgyűlési bizottságokhoz, de a képviselet is igyekszik mind jobban elmagyarázni a bizottsági tevékenységet - így a jogszabály-alkotási munkánkat - rendezvényeinken, amelyeken összesen majdnem százezren vettek részt az elmúlt évben. Erre büszkék vagyunk, ahogyan arra is, hogy a közösségi média használatával egyre többeket érünk el, megnégyszereződött a követőink száma, hiszen például ezeken a felületeken is próbáltuk elmagyarázni, hogy ki az a Brüsszel, és hogy miként hozzák meg az uniós döntéseket a magyar polgárok által is megválasztott politikusok. Azt is megpróbáltuk elmagyarázni, hogy ugyan a magyar közbeszéd hangos volt a menekültekkel kapcsolatos kvótáktól, ám - miközben jogosnak és természetesnek tartjuk, hogy az állampolgárok megvitathatják és értékelhetik az uniós döntéseket - ez a vita sokszor nélkülözte a tényeket, az pedig gyakran kimaradt belőle, hogy az uniós intézmények milyen sokat tettek annak érdekében, hogy a migrációs válságot enyhítsék. Így például a határőrizet, az ezt szolgáló uniós ügynökség megerősítésével, vagy az Európa és Törökország közötti nyilatkozat elfogadásával, amelynek eredményeként abból az irányból megszűnt a migrációs nyomás. De ez volt a célunk annak a több millió menekültnek a segítésével is, aki a Szíria környéki országokban van jelenleg táborokban. A számukra biztosított források célja az, hogy ezeknek az embereknek ne kelljen tovább indulnia, méltó megélhetést és oktatást nyújtsunk számukra helyben. De az úgynevezett kibocsátó országok segítése is azt a célt szolgálja, hogy megelőzzük a migrációt, hogy ne induljanak el életüket veszélyeztetve a menekültek. Tehát az EU - Magyarország aktív közreműködésével - idén is hozott olyan döntéseket, amelyek a további migrációs nyomást próbálják megelőzni.

- Már a 2015-ös válságtetőzés idején született döntés például a kibocsátó országokat segítő pénzügyi alapokról, ám most Orbán Viktor mégis magyar javaslatként emlegette ezt, s a hozzáállás legutóbbi időben tapasztalt változásáról beszélt. Volt, vagy lehet a hazai, eredménytelen kvótanépszavazásnak bárminemű hatása az uniós menekültpolitikára?

- Én jó dolognak tartom, ha magyar javaslatok is elfogadásra kerülhetnek és kerülnek az uniós döntéshozatalban. Menekültpolitikában valóban volt a magyar miniszterelnöknek egy tízpontos javaslatcsomagja, és volt olyan tanácsi következtetés is, amely említette ezt, tehát nyilván tárgyaltak róla az uniós döntéshozók. Ebből is látszik, hogy ez egy közös munka, és örüljünk neki, ha az uniós döntéshozatalban a magyar kormány aktívan részt vesz. A népszavazásra nem szeretnék hosszasan kitérni, hiszen a magyar kormány álláspontja szerint is ez elsősorban a nemzeti parlament döntési szerepének növelésére vonatkozott.

- De lehetett hatása az uniós menekültpolitikára?

- Ha a miniszterelnök úr úgy értékeli, hogy a népszavazás hatására jobban értékelik a brüsszeli döntéshozók a magyar kormány álláspontját az üléseiken, azt el kell fogadjam, hiszen ő az egyetlen magyar állampolgár, aki ezt tudhatja. Azokon a vitákon, ahol érvként elhangozhat az októberi referendum, az állam- és kormányfők vesznek részt.

- És ugye ezek a csúcstalálkozók zárt ajtók mögött zajlanak, amit sokan kritizálnak is.

- Az uniós döntéshozatallal kapcsolatban állandóak a viták, hiszen 28 tagállam van - a létszám középtávon sajnos úgy tűnik  eggyel csökkenhet, de hosszútávon akár növekedhet is. Egyértelmű, hogy egy ekkora szövetségben nem könnyű feladat a közös álláspont kialakítása. Noha az intézményrendszer már eddig is többször ment át reformon, ehhez is minden tagállam egyetértése szükséges, a közös politikai akarat megteremtése nélkül pedig nincs lehetőség a változtatásra.

- Ettől függetlenül egy létező vitáról van szó, amely a Brexit-döntés nyomán újra fellángolt.

- Ez valójában egy állandó vita. Jelen pillanatban az európai országok arra koncentrálnak, hogy az EU előtt álló kihívásokat orvosolják, intézményi változtatások pedig az euró zóna kormányzásában vannak leginkább terítéken, nem az általános döntéshozatali mechanizmusban. De nincs válságban a jelenlegi rendszer, ha hosszú viták után is, lényeges kérdésekben döntések születnek és látjuk azt is, legtöbbször a brüsszeli uniós csúcstalálkozók jó hangulatú, kollegiális tanácskozások.

- Az egyes tagállamok és az Unió közötti ügyek, például a Bizottság és Magyarország közötti jogviták mennyisége és minősége hogyan alakult idén?

- Ha a kötelezettségszegési eljárások száma fokmérőként szolgálhat arra, hogy a Bizottság és egy-egy tagállam viszonya milyen, akkor Magyarország az Európai Bizottság "kedvencei" közé tartozik. Ugyanakkor a Bizottságnak kötelessége, hogy ellenőrizze és betartassa az uniós joganyagot, szóval valójában ez nem lehet fokmérő az ország és az uniós intézmény viszonyában. Ez a normál működés része. Így tett idén is, de nemcsak jogi konzultációt folytattunk, hanem - hogy egy másik ilyen feladatunkat említsem - szakpolitikait is. A Bizottság a nagy gazdasági válságot követően a tagállamok döntése nyomán az úgynevezett európai szemeszter keretein belül egy afféle tanácsadói szerepkört kapott, s évente országjelentést készít a tagállamok gazdasági kormányzásáról, illetve ajánlásokat fogalmaz meg. Ez egy olyan folyamat, amelyben a Bizottság és a magyar minisztériumok képviselői szorosan együttműködnek, sőt, 2016 volt az első év, amikor a hivatalos kormányzati álláspont is az volt, hogy konstruktív folyamatként tekintenek erre, olyan szakmai együttműködésként, amely hozzájárulhat a magyar gazdaság sikeréhez.

- Mik a tervek 2017-re?

- Nagy történelmi számokról beszélhetünk: a római szerződés 60. évfordulóját ünnepli az Unió, továbbá az Erasmus program elindításának 30. évfordulóját. Ugyanakkor az ünnepen kívül történelmi kihívások is előttünk állnak, így a migrációból fakadó előtt, amelyben egyre nagyobb egyetértést tapasztalhatunk a tagállamok között. Az elmúlt hetek tragikus eseményei is sajnos különös aktualitást adnak annak, hogy az európai biztonság megteremtése érdekében együtt kell működni. Nyilvánvaló, hogy nem tudja, de nem is akarja átvenni a különböző nemzeti belbiztonsági szervek szerepét az Európai Unió, vagy annak bármely intézménye, arra viszont van szándék, hogy a tagállami szervek együttműködjenek, és hogy megfelelően használjuk azokat az információs rendszereket, amelyek rendelkezésre állnak. De nagyon fontos szakmai együttműködés van a radikalizáció megfékezése ügyében is, vagy nemrég fogadott el intézkedéscsomagot az EU a terrorizmus finanszírozásának megállítása érdekében. Továbbra is prioritása a Bizottságnak a munkahelyteremtés és gazdaságerősítés, amelyben a Beruházási Terv sikeresnek bizonyul, hiszen a december 15-ig jóváhagyott projektek már összesen több mint 164 milliárd eurós beruházást jelentenek, és a pénzügyi közvetítőkkel kötött megállapodásokból több mint 380 ezer kisvállalkozó fog részesülni. Hasonlóképp folytatódik az energiaunió és a digitális egységes piac megteremtése is 2017-ben, tehát feladatunk van bőven.

 

Szerző

Figyelmeztetés: tartós, sűrű köd lesz

 A tartós, sűrű köd veszélye miatt tizenegy megyére és a fővárosra is figyelmeztetést adott ki szombatra az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Veszélyjelzésükben azt írták: szombat reggelre főként az északkeleti területeken, de foltokban a Dunántúl egyes részein, és az Északi-középhegység nyugati völgyeiben is kialakulhat foltokban zúzmarás köd. A legtöbb helyen délelőtt várhatóan javulnak majd a látási viszonyok, de az északkeleti megyékben tartósan ködös, párás területek is maradhatnak.
A ködös területeken ónos szitálás, hószállingózás nem zárható ki - tették hozzá.

A sűrű köd veszélye miatt Budapestre és Pest megyére, továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas, Veszprém és Zala megyére adták ki a figyelmeztetést.

Szerző
Témák
időjárás köd