Orbán Viktor maga Brüsszel

Publikálás dátuma
2016.12.31 06:02
Uniós csúcson, Brüsszelben a magyar kormányfő FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS
Noha az utóbbi hónapokban és években az Orbán-kormány számos politikusa, de legfőképpen maga a miniszterelnök keményen kritizálta az európai uniós döntéshozatali mechanizmust, a kabinet Brüsszel esetleges megreformálását érintő szakmai álláspontjáról máig nem hallhattunk. Miután azonban a tények azt mutatják, bárminemű változtatás csak csorbíthatná a tagállami állam- és kormányfők - ma szinte teljes - döntéshozatali dominanciáját, megkeresésünkre maga Miniszterelnökség is azzal állt elő: "nem nagy integrációs előrelépésekre, vagy reformokra van elsősorban szükség, hanem arra, hogy megvédjük és konszolidáljuk az integráció eddigi eredményeit és megerősítsük a nemzetállamokat." Magyarán a kabinet elégedett azzal, hogy Brüsszel elsősorban maga Orbán Viktor.

Az európai közösség alapjait lerakó 1957-es Római Szerződés 60. évfordulója döntő fontosságúnak ígérkezik egy olyan időszakban, amikor két európai terv néz szembe egymással: a felvilágosodás geopolitikai modellje és az Orbán Viktor magyar kormányfő által képviselt autoriter és idegengyűlölő ellenprojekt - írta pénteki számában a Le Monde. A francia lap cikkében Sylvain Kahn földrajztudós és történész, a párizsi Politikai Tanulmányok Intézetének tanára úgy elemezte a helyzetet: Orbán az Európai Unió "Darth Vadereként", az európai "erő sötét oldalának vezetőjeként" az ellenfelvilágosodás 1945 óta háttérbe szorítottnak hitt európai hagyományához fordul, amit ügyesen elméletbe is foglal, az "illiberális demokráciaként" ismert ellenmodellt kínálva.

Mint írta: az Uniónak az illiberális modellben is van szerepe, de az egység ebben az esetben az etnikailag homogén európai nemzetállamok közötti szolidaritást kell szolgálja, amelyre veszélyt jelent "a multikulturalizmus, a migráció, a világkereskedelem, a szegények, a cigányok, a muszlimok, a zsidók, az individualizmus, a szabadságjogok és a kritikus gondolkodás". Kahn szerint az orbáni felfogásban az Európai Unió (EU) elsősorban egy földrajzi egységből fakadó, területi alapú "közösségi tér", a magyar kormányfő pedig "nem törődik a közös humanista és demokratikus politikai normával a társadalmi tér megszervezésekor, sem a tisztességes és a jog által biztosított versennyel, ehelyett szegregált, oligopolisztikus, plutokratikus és nepotikus felfogást támogat."

Hogy mindezt a magyar kormányfő alaptalan kritikaként, vagy épp tényszerű dicséretként éli-e meg, nem tudni, az mindenesetre biztos, hogy az Orbán-kormány ténykedése és lényegében az EU-nak 2011 óta címzett, gyakran elvi, gyakran kifejezetten elvtelen kritikái feltételezik: a miniszterelnök és környezete nem elégedett a közösség működésével, sőt megújítaná, megreformálná azt. Ezt nem csupán Orbán saját nyilatkozatai, de egyes kormánytagok és más csatlósok évek óta hangoztatott nézetei is alátámasztják, noha azon kívül, hogy az "EU akkor lehet erős, ha erős tagállamok alkotják" - szinte semmiféle elképzelés nem volt ismert arról, konkrétan hogyan hozna uniós döntéseket Orbán. Eddig.

Javítás, nem reform

Miközben itthon a kvótakampány teljes állami költsége 17 milliárd forintra rúgott, s ez azokat a közterületi és médiahirdetéseket jelentette, amelyek az úgynevezett Brüsszelnek szóló üzenetek fontosságát hangsúlyozták, maga Orbán és kormánya egyetlen egyszer sem adott választ arra a kérdésre, hogy a városon kívül vajon mit, illetve kit ért a Brüsszel névvel fémjelzett főbűnösön. Talán mindössze egyszer próbált kielégítő magyarázatot adni a külügyminiszter, de Szijjártó Péter sem tudott jobbal előállni, mint hogy az "uniós intézményrendszer és bürokrácia" értendő Brüsszel alatt, amely "lopakodó jogalkotási tevékenysége révén" sérti a nemzeti szuverenitást, s jogköröket kíván elvonni a nemzetállamoktól. Arra, hogy konkrétan ki, mely brüsszeli lopakodik, gyakran az Európai Bizottság és annak rendre sértegetett elnöke, Jean-Claude Juncker volt a válasz.

Csakhogy az uniós döntéseket nem ez a testület hozhatja meg, hiszen arra csak az Európai Parlamentnek (EP) és az Orbán aktív közreműködésével üzemelő Európai Tanácsnak (ET) van jogosultsága. Az ezen alapvető tényt nélkülöző, éveken át hallgatott kritikák és "Brüsszelezések" után a kabinet hivatalos, teljes mértékben szakmai álláspontjára voltunk kíváncsiak az uniós döntéshozatali mechanizmust érintően. Kérdéseink a Miniszterelnökségen kötöttek ki, a kancelláriától - mely ezek szerint ma már teljesen önállóan irányítja az uniós diplomáciát - pedig legnagyobb meglepetésünkre bőséges tájékoztatást kaptunk. Arra például, hogy egyáltalán támogatja, illetve szorgalmazza-e a magyar kormány az uniós döntéshozatali mechanizmus átalakítását, reformját, közölték: "a hosszas egyeztetések és széleskörű kompromisszumok eredményeként kialakított uniós szerződések egyértelműen meghatározzák az uniós intézmények feladat- és hatásköreit.

A magyar kormány álláspontja szerint ehhez kell ragaszkodnunk, hogy hatékonyabban tudjuk kezelni az Európát sújtó válságokat és növeljük polgáraink megfogyatkozott bizalmát az uniós intézményrendszerben, elengedhetetlen a saját szabályainknak való megfelelés". Szerintük "az európai politikai élet fő problémája napjainkban, hogy szakadék tátong az uniós intézmények magatartása és számos tagállam állampolgárainak elvárásai között. Az EU működési és bizalmi válsága nagyrészt épp a szerződéses munkamegosztás és szerepmegosztás figyelmen kívül hagyása, az intézmények lopakodó hatáskörbővítése és egymás közötti pozícióharca nyomán állt elő" - írták.

Kérdés persze, hogy a máskor kissé szókimondóbban kritizált Bizottság valaha képes volt-e "lopakodó hatáskörbővítésre", hiszen egyetlen javaslata és intézkedése sem lehet ennek az intézménynek akkor, ha a döntéshozó testületek, az EP és az ET erről nem határoz, illetve ezt nem támogatja. De azokról a "brüsszeli központosítási törekvésekről" is csupán a kormányzati kommunikációból értesülhetünk, amelyekkel szemben - mint a Miniszterelnökség fogalmazott - "az erős nemzetek Európája koncepciót" támogatják, de azt is hozzátették, "sosem elleneztük azokat az uniós javaslatokat, amelyek véleményünk szerint a kontinens versenyképességét hivatottak megerősíteni. Magyarország a szorosabb közös európai együttműködés híve számos területen" fogalmaztak.

Rákérdeztünk arra is, hogy miként kíván javítani az Unió működésén a kabinet, rendelkezünk-e önálló javaslatokkal a témában, s hogy megismerhetjük-e ezeket. A Miniszterelnökség erre közölte: "az EU-nak több figyelmet kell fordítania saját polgárai véleményére és nem kényszerítheti rá akaratát azokra, akik azt elsöprő többséggel ellenzik. Véget kell vetni a nemzeti szuverenitás visszaszorításának, hiszen számos kérdésben a tagállamok megfelelő válaszokat tudnak nyújtani a kihívásokra. (...) Maradéktalanul érvényesíteni kell a tagállamok egyenlőségét és erősíteni az európai szolidaritást. Ez azonban álláspontunk szerint nem azt jelenti, hogy egy országot a szabad akaratával ellentétes politika elfogadására és végrehajtására kényszerít a többség, hanem annak belátását, hogy nemzeti sajátosságaik alapján az egyes tagállamoknak eltérőek a lehetőségei a közös európai érdekhez való hozzájáruláshoz".

Noha mindezt aligha nevezhetnénk kielégítő válasznak, a kancellária azért hozzátette: "az idő szerintünk meghaladta a <több Európáról> folytatott vitát, az EU működését a társadalmi és gazdasági realitásokhoz kell hozzáigazítani". Rákérdeztünk ugyanakkor arra is, konkrét, szövegszerű javaslatot előterjesztett-e a kormány ebben a témában valamilyen fórumon, s ha igen, mi volt ez. Erre a Miniszterelnökség azt írta: "a magyar kormány minden lehetséges fórumon, így tanácsi következtetések, közös nyilatkozatok szövegezése során is hangsúlyosan képviseli álláspontját. Ez számos konkrét javaslatban ölt testet a legkülönbözőbb szakpolitikai területeken" - írták, egyes példákat kiemelve.

Főbűnös

Mivel persze mindezeknek aligha van köze ahhoz, hogyan hozna közös európai döntéseket a gyakorlatban az Orbán által vezetett, korábban uniós soros elnökséget is betöltő kormány, konkrétan rákérdeztünk arra is, hogy milyen uniós intézményi hatáskör-változtatásokat támogatnának, vagy épp elleneznének. Elsősorban természetesen a sokat kritizált Európai Bizottság szerepkörének megváltoztatására voltunk kíváncsiak , konkrétabban arra, hogy ezt miként látja elképzelhetőnek a kabinet. Azt a választ kaptuk: a "Bizottság 2014 óta vallott szerepfelfogása és politikai szereplőként való viselkedése maga is hozzájárult a válságok nem megfelelő kezeléséhez.

A Bizottságnak ezért a magyar kormány szerint vissza kell térnie a "Szerződések őre" szerepkörhöz, és nem a tagállamokat megosztó javaslatokat előterjesztenie (...). A Bizottságnak tartózkodnia kell a kettős mérce alkalmazásától és tiszteletben kell tartania a tagállamok egyenlőségét és hatásköreit". Hozzátették: "felfogásunk szerint az uniós intézmények hatásköreinek módosítása helyett a kormányköziséget kellene erősítenünk. A Bizottság hatásköreinek bővítését semmilyen formában (lopakodó, nyílt) nem támogatjuk." De, mint a válaszokból kiderült, az Orbán-kormány nem támogatná a közvetlenül az uniós állampolgárok által választott EP szerepének növelését sem, szerintük ugyanis: "noha az európai vezetők a Parlament szerepének növekedésében és hatásköreinek bővítésében az európai demokratikus deficit csökkenését és a legitimáció erősödését vetítették előre, ez a hatáskör-bővülési folyamat nem vezetett hatékonyabb döntéshozatalhoz (2009 után sem) és a testület mindinkább ideológiai küzdelmek és értékviták rabjává/színterévé vált, ahelyett, hogy pragmatikus megoldásokat keresne korunk kihívásaira, a tagállamokkal is együttműködve.

Az Európai Parlament hatásköreinek bővítése helyett a magyar kormány szerint a nemzeti parlamentek részvételét lenne szükséges tovább erősíteni az uniós politikai/döntéshozatali folyamatokban, egyebek közt a brit kilépés okán elvetett piros lapos eljáráshoz hasonló jogkört adva a kezükbe. A tagállami törvényhozások fokozottabb bevonása a döntéshozatali mechanizmusba erősítené az Unió demokratikus legitimációját és csökkentené a demokratikus deficitet" - írták.

Egy a vidéken

Rákérdeztünk persze az Orbán Viktor, illetve más illetékes kormánytagok részvételével működő ET jelenlegi hatásköreire is, hiszen azok lényegében megkerülhetetlenné teszik ezt az intézményt az uniós döntéshozatalban. Ennek ellenére a Miniszterelnökség válasza úgy szólt: "többször is kifejtettük már azt az álláspontunkat, hogy az Európai Tanácsnak - nem pedig a Bizottságnak - kell stratégiai irányító/politikai vezető szerepet játszania az Unió működésében, összhangban az Európai Unióról szóló Szerződésben is rögzített alapelvvel.

Az Európai Tanácsban főszabály szerint egyhangúsággal születnek a döntések a tagállamok demokratikusan választott vezetőinek részvételével, amelyeket a Tanács különböző formációi nem írhatnak felül. Az Európai Tanács például a tavalyi évben többször is kimondta a migránsok betelepítésének önkéntességét, azonban ezt az elvet a Bizottság, majd a Tanács sem tartotta tiszteletben, minősített többséggel megkerülték az Európai Tanács iránymutatását, ami az Európai Unió súlyos demokratikus és vezetési válságtünete volt. Vissza kell térnünk ahhoz az eszméhez, amely szerint az Európai Uniót a tagállamok alkotják és nem az uniós intézmények. Olyan Európai Unióban hiszünk, amelyben az uniós politikák támogatják a továbbra is érvényesülő nemzeti célkitűzéseket, különös tekintettel a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre."

Végezetül a kancellária arra is kitért "véleményünk szerint nem nagy integrációs előrelépésekre, vagy reformokra van elsősorban szükség, hanem arra, hogy megvédjük és konszolidáljuk az integráció eddigi eredményeit és megerősítsük a nemzetállamokat. A legfontosabb feladat az, hogy a versenyképességünk helyreállítására törekedjünk, tiszteletben tartva a nemzeti hatásköröket és biztosítva az Európai Tanács politikai vezető szerepét az uniós döntéshozatalban". Lefordítva az Orbán-kormány megőrizné Orbán Viktor, valamint kormány- és államfőtársainak megkerülhetetlenségét a döntéshozatalban.

Valójában így dönt az EU
Az Unió döntéshozatali folyamatában három fő intézmény vesz részt: az Európai Bizottság, amely az EU egészének érdekeit képviseli, az Európai Unió Tanácsa, amely az egyes tagállamokat képviseli, valamint az Európai Parlament, amely az Unió polgárait képviseli, hiszen tagjait a polgárok közvetlenül választják meg. Új jogszabályokra a Bizottság tesz javaslatot, és rendszerint a Tanács és a Parlament közösen fogadja el azokat. Magyarán a Bizottság nem döntéshozó testület, az EU szokásos döntéshozatali eljárásában a Parlament és a Tanács egyenrangú félként, közösen - egyazon szöveget jóváhagyva - határoz. Persze különleges jogalkotási eljárás is létezik, amelynek során bizonyos esetekben a javasolt jogszabály elfogadásáról a Tanács (a Parlamenttel folytatott konzultációt követően), vagy ritkább esetben az EP (a Tanáccsal folytatott konzultációt követően) egymaga dönthet. A Tanács és a Parlament felhatalmazhatja a Bizottságot is arra, hogy elfogadjon nem jogalkotási aktusokat, de ezek leginkább bizonyos joganyagok aktualizálására terjednek ki, s minden bizottsági lépést felülvizsgál a Parlament és a Tanács, valamint a tagállami kormányok.

Szerző

Önálló élet helyett elszigeteltség vár a fogyatékkal élőkre a kormány tervei szerint

Publikálás dátuma
2019.03.19 06:45
Magyarországon 20 ezer ember él valamilyen zárt intézményben
Fotó: Népszava/ Vajda József
A kabinet felszámolná a nagy szociális intézményeket, ám szakmai szervezetek szerint az erről szóló koncepció továbbra is ellentétes a fogyatékkal élő emberek érdekeivel.
Mindössze egyetlen szót emelt át az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) 17 oldalas szakmai javaslatából abba a hamarosan a kormány elé kerülő koncepcióba, ami a nagylétszámú, bentlakásos szociális intézmények felszámolását (hivatalos nevén: kitagolását) célozza. A MEOSZ szerint elfogadhatatlan a kormány hozzáállása a szakmai együttműködéshez, ahogy az is, hogy a kitagolási stratégiát úgy fogadhatják el, hogy az hemzseg a szakmai hibáktól. Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer ember él valamilyen zárt, a társadalomtól elszigetelt intézményben, összezárva akár több száz másik, speciális szükségletű emberrel. Nekik nagyon kevés vagy szinte semmilyen döntési szabadságuk nincs arról, hogyan éljék életüket – holott a fogyatékkal élő emberek jelentős része kisebb-nagyobb segítséggel ugyan, de képes lenne az önállóbb életre. A kitagolás elvben ezt segítené elő: az elzárt intézmények helyett az önálló életvitelt biztosító lakhatási formák (mint például a támogatott lakhatás) kialakítása a cél. A kormány tervei azonban továbbra is abba az irányba mutatnak, hogy a nagy zárt intézmények helyett kisebb, de továbbra is a társadalomtól inkább elszigetelt otthonokat hoznak létre. – A kormány elé kerülő előterjesztésnek nem célja a fogyatékos emberek valódi társadalmi befogadása, ráadásul további feszültségeket generál – fogalmazott a MEOSZ elnöke abban a levélben, amelyben Fülöp Attila szociális államtitkárnak foglalta össze aggodalmait. Kovács Ágnes szerint a koncepció ellentétes a MEOSZ mindazon törekvéseivel, amelyekkel biztosítani lehetne a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes, önrendelkező életét, ezért annak elfogadását ebben a formában nem tudják támogatni. A tervezet szerinte nem tartalmaz garanciákat arra vonatkozóan, hogy az uniós források bevonásával ne jöhessenek létre újabb, a fogyatékos emberek érdekeivel szembemenő körülmények (a kormány mintegy 77 milliárd uniós forrást biztosít a kitagolási projektre). Hasonló aggályokat fogalmazott meg korábban az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) is. Mint írták, az eddig ismertté vált programok a nagylétszámú intézményrendszer és a nagytömegű ellátási formák további fenntartására és nem a lebontására irányulnak.
Kovács Ágnes sérelmezte továbbá, hogy a MEOSZ-nak, mint a mozgáskorlátozott emberek legnagyobb érdekvédelmi szervezetének csak arra adott lehetőséget a kormány, hogy „esetleges észrevételeit megküldhesse”, miközben tavaly novemberben azért kötöttek partnerségi megállapodást az Emmivel, hogy valóban szembenézzenek a problémákkal. Mindezzel kapcsolatban kerestük a minisztériumot és a szociális államtitkárságot, ám hétfő estig nem kaptunk tájékoztatást.

Máshol is csak papíron elkötelezettek

Az Európai Unióban mintegy 1,2 millió ember él szegregáltan, bentlakásos szociális intézményekben. Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének aláírásával az EU, valamint mind a 28 tagállam külön-külön is kötelezettséget vállalt arra, hogy a nagylétszámú bentlakásos szociális intézményeket kitagolja. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2014-2018 között átfogó kutatást végzett a folyamatról. Az eredmények szerint az EU országainak kétharmada papíron elköteleződött a kitagolás mellett, ám a gyakorlati megvalósulás számos problémába ütközött. A kitagolás anyagi támogatása akadozik, sokszor a nagy intézmények felújítására költenek. Nem történik meg a társadalom érzékenyítése, a civil és szakmai szervezetek bevonása a folyamatba. Előfordul szelektív kitagolás: elsősorban a fiatalabb és enyhébb fogyatékossággal élőket vonják be, a „problémásabb” érintetteket háttérbe szorítva.

Frissítve: 2019.03.19 06:45

Orbán elmegy a Néppárt ülésére

Publikálás dátuma
2019.03.19 06:00
Manfred Weber (jobbra) engedékeny lenne, Joseph Daul viszont ragaszkodik ahhoz, hogy voksolás is legyen szerdán a magyar kormány
Fotó: EPP
Manfred Weber hajlott volna arra, hogy elhagyják a Fideszről szóló szavazást, ha Orbán Viktor ígéretet tesz a hárompontos ultimátum teljesítésére. A CDU és az EPP elnöke viszont elvetette ezt az ötletet.
Orbán Viktor részt vesz az Európai Néppárt szerdai politikai gyűlésén, amelyen a küldöttek szavazni fognak a Fidesz tagságáról. Az EPP szabályzata szerint a kizárási vagy felfüggesztési javaslatot tárgyaló tanácskozáson az érintett tagpárt képviselője mindig felszólalhat, hogy megvédje az álláspontját. Manfred Weber frakcióvezető és bizottsági elnökjelölt hajlott volna rá, hogy elhagyják a szavazást, ha Orbán Viktor ígéretet tesz rá, hogy teljesíti az EPP három pontból álló ultimátumát, Annegret Kramp-Karrenbauer, a német CDU elnöke és Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke azonban elvetette ezt az eshetőséget.

Több tagpárt is jelezte, hogy nem tartja elégnek a magyar kormányfő bocsánatkérését, ezért ragaszkodik a szavazás megtartásához. Névtelenséget kérő informátoraink azt valószínűsítik, hogy a Fidesz felfüggesztését, illetve kizárását kezdeményező pártok számára “nagyon bonyolult helyzet” állna elő, ha a szavazás eredményeként a magyarok a néppárt tagjai maradnának. Többen ennek ellenére sem távoznának a pártcsaládból. Sok ingadozó tagszervezet a német kereszténydemokraták döntésére vár, mielőtt elhatározza, támogatja-e a magyarok szankcionálását. - Stratégia? Milyen stratégia? - kérdezett vissza nevetve a kormány külkapcsolataival foglalkozó kormánypárti képviselő lapunk felvetésére, miszerint léteznek-e forgatókönyvek arra az esetre, ha szerdán az Európai Néppárt politikai gyűlése kizárja a Fideszt. Hétfőn több politikus is arról beszélt lapunknak a Parlamentben, hogy a párt jövőjét illető egyik legfontosabb témáról még csak szó sem volt a Fidesz belső fórumain, így például a parlamenti frakció ülésein sem. Mások ugyanakkor azt mondták, hogy tárcaközi egyeztetések folynak az ügyben. A már idézett informátorunk egyébként valószínűbbnek tartja a kizárást, mint a bent maradást.  Információink szerint már a CDU-ban is egyre több a kritikus hang az Orbán-kormány EU-ellenes magatartása miatt, egy Fidesz-képviselő pedig egyenesen arról beszélt lapunknak: mára olyan lett a hangulat a Néppártban, hogy sokan egyszerűen nem szeretnek egy légtérben tartózkodni a Fidesz EP-képviselőivel, noha személyesen többeket kedvelnek közülük. Van, aki mégis abban reménykedik, hogy Manfred Weber arra tesz indítványt szerdán: mivel az ultimátumából két pont már teljesült, és a CEU ügye is elmozdulni látszik a holtpontról, szavazzanak a hárompontos követelésekre adott fideszes válaszról, és hagyják meg a Fidesz tagságát. A Fidesz kizárása vagy tagságának felfüggesztése pedig csak akkor kerülne napirendre, ha leszavazzák Manfred Weber javaslatát.

Nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat

Az Európai Néppártban is megjelenő kritikák és a nyugati sajtóban eltúlzott támadások hatására nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat – jelentette ki Navracsics Tibor magyar uniós biztos az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezésében rendezett hétfői beszélgetésen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében hazánk brüsszeli megítéléséről. A májusi EP-választásokon Navracsics a korábbiaknál minden tagországban magasabb részvételi arányt vár, mint az öt évvel ezelőtti szavazáson, amikor például a szlovákoknak mindössze 13 százaléka ment el voksolni. Ugyanakkor – hangsúlyozta a magyar biztos – éles belpolitikai vita egyelőre csakis Magyarországon kíséri az EP-választás előkészületeit. - G.E.

Cseh Katalin a liberálisok vezető jelöltjei között

Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti listavezetője is szerepel az Európai Liberálisok és Demokraták Pártja (ALDE) vezető jelöltjeinek listáján — tudta meg a Népszava. Az ALDE március 21-ikén indítja el európai parlamenti kampányát és ennek keretében teszi közzé annak a hét személynek nevét, akiket alkalmasnak tart rá, hogy a választások után betöltsék az EU valamely vezető tisztségét. A liberálisok úgy döntöttek, hogy szakítanak a hagyománnyal, és nem egyetlen vezető jelöltet, úgynevezett Spitzenkandidatot neveznek meg, hanem egy csapattal vágnak neki az EP választási kampánynak. Úgy tudjuk, hogy a listán szerepel a belga Guy Verhofstadt frakcióvezető és a dán Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja, akit Jean-Claude Juncker elnök legesélyesebb liberális kihívójának tartanak. Közben az Azonnali.hu arról írt, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította, hogy nyilvántartásba vegye a Momentumot az európai parlamenti választáson. A párt EP-listavezetője, Cseh Katalin azt nyilatkozta, hogy adminisztrációs okok miatt történt ez, a Momentum sajtóosztálya szerint viszont Fekete-Győr András pártelnök képviseleti jogosultságával volt a gond. A párt a Kúriánál fellebbezett. - H. K.

Frissítve: 2019.03.19 06:00