Áder János: érdemes tanulnunk a kiegyezés korából

Publikálás dátuma
2017.01.01 01:24
MTI Fotó: Kovács Tamás
A kiegyezés korára történő méltó emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet újévi köszöntőjében a köztársasági elnök. "Ma is érdemes volna egyet és mást ellesnünk ebből a korból, és útravalóul magunkkal vinni 2017-re" - ezt mondta Áder János az Újév első perceiben a közmédiában sugárzott beszédében.

Az államfő beszéde elején Isten áldását kérte a magyarságra.

"Kívánom, hogy 2017 hozzon több békét, nyugalmat, megértést és egymás iránti tiszteletet világunkban" - mondta, egyúttal azt is kívánva, hogy "mindig legyen elég figyelmünk ahhoz, hogy felismerjük és megbecsüljük a teljesítményt". Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a világraszóló eredményeket elérő magyarok teljesítményét kell értékelni, hanem azokét is, akik a maguk helyén, módján és tehetsége szerint "szebbé, jobbá, örömtelibbé formálják életünket".

 A köztársasági elnök az elmúlt év örömteli eseményei közül kiemelte a magyar olimpikonok sikerét és a futball Európa-bajnokság örömünnepeit, továbbá több magyar tudományos és kulturális sikert, köztük az újabb magyar Oscar-díj megszületését.

Az államfő a 2016-os év fájdalmas veszteségei között említette Kertész Imre, az első magyar irodalmi Nobel-díjas halálát, Esterházy Péter, Csoóri Sándor és Kocsis Zoltán elhunytát. "Ők mindörökké velünk maradnak, mert mindazzal, amit létrehoztak, mindannyiunkat gazdagabbá tettek" - jelentette ki Áder János.  Felidézte, hogy az ország az előző esztendőben emlékezett az 1956-os szabadságharc 60. évfordulójára; "56 nélkül ma más lenne Európa, és mások lennénk mi is". "Az akkori hősök bátorsága adott ihletet 1989-ben és 90-ben, hogy ismét kivívjuk szabadságunkat és függetlenségünket" - tette hozzá.

A köztársasági elnök ezt követően arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2017-es év nem egy forradalom ünnepi éve lesz, hanem egy olyan esemény 150. évfordulója, amely "páratlanul sikeres országépítő időszak előtt nyitotta meg az utat".  Az 1867-es kiegyezést követő évtizedek a magyar felemelkedés csodálatos korszakává váltak - mondta, hozzátéve, hogy nyugatos polgárosodásunk aranykora ez, amelynek eredményeit azóta is csodálja a világ. "Fővárosunk, városaink ekkor nyerték el mai arculatukat, ekkor épült ki út- és vasúthálózatunk, ekkor erősödött meg népiskolai rendszerünk" - sorolta a köztársasági elnök, megemlítve, hogy a magyar ipar, a magyar mezőgazdaság, a magyar tudomány sokak által irigyelt világraszóló eredményei mindenkit ámulatba ejtettek.  "Csak a munka fejti ki, csak az tartja fenn a testnek és léleknek erejét; csak munka tesz hasznossá magunk és polgártársainkra nézve" - idézte Áder János az akkori idők meghatározó alakjának, Deák Ferencnek, a haza bölcsének szavait.

A köztársasági elnök újévi köszöntőjét ezúttal is Weisz Fanni fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők számára.

Szerző

A pécsi havihegyi mandulafa lett az év európai fája

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:34

Fotó: Népszava
A tavaly az év magyarországi fájának választott, a Havas Boldogasszony-templomnál álló mandulafa több mint 45 ezer voksot kapott a nemzetközi online szavazáson.
A pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája - tudatta közleményében a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden. A győztes tavaly az év magyarországi fája versenyének megnyerésével "kvalifikált" a kontinens-szintű megmérettetésre.
A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a pécsi fa 45 132 szavazatot kapott.
Az online szavazáson 14 "vetélytársat" maga mögé utasítva győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket:
A voksoláson, valamivel több mint 5000 szavazattal lemaradva, az oroszországi abramtsevói tölgy végzett második helyen.

Magyarország immár negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája címet.
Frissítve: 2019.03.19 21:51

Hiába a bírósági ítélet, a kormány ragaszkodik az egyentankönyvekhez

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:10
Illusztráció
Fotó: MOLNÁR ÁDÁM
A strasbourgi törvényszék megerősítette: a kormány gyakorlatilag monopolpiacot hozott létre az iskolai tankönyvellátásban. A pert indító kiadók esetleges kártérítésről később döntenek majd.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa kedden elutasította a kormány fellebbezését abban az ügyben, amelyben a törvényszék első fokon elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt - írja az MTI.

A strasbourgi székhelyű törvényszék még októberben adott hely első fokon a felperesek - azaz a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. - panaszának, akik a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt indítottak eljárást.

Az EJEB akkor kimondta: a hatóságok megsértették ezen, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cégek jogait, mivel az átalakítás tisztességtelen terheket rótt rájuk, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől,
a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.
A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén, és annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról.
Végezetül megállapították azt is, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.
Az elsőfokú ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét.

A magyar állam fellebbezést nyújtott be a verdikt ellen, ezt azonban kedden elutasította a fellebbviteli fórumként eljáró bírói tanács. Az elmarasztaló ítélet így jogerőre emelkedett, esetleges kártérítésről azonban csak később fognak dönteni. Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.

Reagált az EMMI: a kormány kitart az új rendszer mellett

A kormány továbbra is kitart a tankönyvellátás megújult rendszere mellett, amelyről az Emberi Jogok Európai Bírósága immár jogerősen is kimondta, hogy gyakorlatilag monopolpiachoz vezetett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében ezt azzal indokolta, hogy a tankönyvek iskolákba, tanulókhoz való eljuttatása átláthatóbb, biztonságosabb, kiszámíthatóbb és ellenőrzöttebb lett, ráadásul a tankönyvellátás megújult rendszere tette lehetővé a ingyenes tankönyvprogramot is.

Frissítve: 2019.03.19 21:26