Előfizetés

Fizethet az állam a PTI-nek

Publikálás dátuma
2017.01.03. 14:51
Fotó: Tóth Gergő
Fizessen az állam a Politikatörténeti Intézetnek a 2012-ben törvényben rekvirált iratok őrzéséért – mondta ki kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A végzést Földes György, az intézet ügyvezetője újabb győzelemnek tartja. 

Jogosan követel kártérítést a magyar államtól a 2012-ben államosított levéltári iratok őrzéséért a Politikatörténeti Intézet (PTI). Első fokon kedden erről döntött a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A végzés szerint a rekvirált anyag őrzéséért 2012 július 1-től jár a pénz egészen addig a napig, amikor a PTI átadja az iratokat. A PTI az Alkotmánybíróságnál, majd a Kúrián  megtámadta az államosítást, amit a két testület jóvá is hagyott, viszont a pénzbeli kártérítésről csak most született döntés első fokon. 

Ez újabb győzelem – kommentálta a Népszavának a határozatot Földes György, az intézet ügyvezetője. Szavai szerint a PTI fájó szívvel ugyan, de átadja az anyagot, ha fizet az állam. Emlékeztetett, a kétharmados kormánytöbbség négy éve rekvirálta a PTI-ben, az 1944-89 közötti időszakból őrzött iratokat. Kimondták, hogy az MDP és az MSZMP, illetve ezen szervezetek jogelődei, továbbá az ezekhez kapcsolódó szervezetek összes iratai „állami tulajdont képeznek”. A PTI levéltári anyagának így mintegy kétharmadát rekvirálták. 

Az akkor módosított levéltári törvény értelmében az intézetnek a birtokában lévő említett iratokat át kellett volna adnia a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának. Ám, mert Földes nem nyugodott bele, hogy a magyar állam - példa nélküli módon - kártalanítás nélkül sajátította ki az anyagot, az intézet keresetet adott be annak érdekében, hogy térítsék meg az iratok őrzésével tárolásával kapcsolatos költségeit. A bíróság által kirendelt szakértő a dokumentumok őrzésének költségeit ősszel több, mint 28 millió forintra becsülte - ezt akkor mind a Magyar Állam, mind a PTI képviselői elfogadták. 

Földes azért is tartja fontosnak a végzést, mert az államosított iratok ügyében korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. A Strasbourgban indított perben részben az iratok őrzésének költségeit követelik az államtól, illetve azt, hogy a PTI-nek térítsék meg azok eszmei és valóságos értékét. Egyebek mellett azt, hogy kutathatóvá tették az anyagot. A Pesti Központi Kerületi Bíróság döntése azt jelenti számukra, hogy jogos követeléseket fogalmaztak meg a strasbourgi keresetükben.  

Fellebbezhet a döntés ellen az állam, bár Földes szerint ennek nincs értelme, hiszen a bíróság jogosnak tekinti a PTI álláspontját. Az ügyvezető arra is emlékeztetett, holnap jár le a határideje annak, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és az állam fellebbezzen Fővárosi Törvényszék december 6-i határozata ellen, amelyben első fokon kimondták, az intézet jogszerűen használja saját irodáit, így nem lehet utcára tenni. Földes az akkori ítélet kapcsán lapunknak arról beszélt, elhárult az akadály az elől, hogy a Kossuth téri épület használatáról megállapodjon a PTI és a kormány. Használati joguk ellenértékéért cserébe készek másik épületet, illetve értékkülönbözetet elfogadni, vagy megelégszenek a használati jog, mint vagyonértéki jog kifizetésével és akkor magunk gondoskodnak saját elhelyezésükről – fogalmazott december elején az intézet ügyvezetője, aki szerint a történtek világosan mutatják, hogy politikai nyomásra cselekszik az államigazgatás, ahelyett, hogy keresné a békés megoldást. Az épület használati jogáért is politikai nyomásra indították a pert.  

Megírtuk, miután eldőlt, melyik terv alapján épülhet fel a Ligetben a Néprajzi Múzeum, az állam számára sürgőssé vált, hogy a Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft.-t évtizedek óta használt Kossuth téri székházából kitegye. A múzeum ugyanis a Városligetbe költözik, az épületet pedig a kormány a Kúriának ígérte. A levéltárként is funkcionáló PTI-nek 4000 négyzetméterre van használati joga a székházban. Az állami tulajdonban lévő műemléképületre az MSZP még 1989-ben jegyeztette be ezt a jogot a Párttörténeti Intézet számára, amely a PTI jogelődje. A Politikatörténeti Intézet tulajdonosa jelenleg az MSZP által alapított Politikatörténeti Alapítvány.

A perek azt mutatták, hogy a kormány el akarja pusztítani ezt a baloldali szellemi műhelyt – figyelmeztetett hónapokkal ezelőtt Földes. Közölte, jogaikért, érdekeikért, létükért harcolnak. 

A törvényszék közleménye
A Fővárosi Törvényszék Sajtó Osztálya tájékoztatja, hogy a Magyar Állam és Társa felperesek valamint a Politikatörténeti Intézet Nonprofit Társaság alperes között levéltári iratok kiadása iránt folyamatban volt polgári perben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2017. január 3-án megtartott tárgyaláson nem hozott ítéletet, hanem a pert - a kereset idő előttiségére hivatkozással – végzéssel megszüntette.
Az eljárás során a felek között nem volt vitatott, hogy a Politikatörténeti Intézet felelős őrzésében vannak az iratok, és az sem, hogy a felelős őrzéssel felmerült költségek szükségesek voltak. A felelős őrzőt a Polgári Törvénykönyv értelmében a költségek megtérítéséig megilleti az iratok visszatartásának joga, az alperesnek azonban a költségek megtérítésére irányuló viszontkeresetet ebben a perben nem terjesztettek elő.
Kapcsolódó
Földes György: el akarják pusztítani a PTI-tMégsem tehetik utcára a PTI-t

A vadalmát választották a 2017-es Év fájává

Az egykoron gyümölcséért és faanyagáért egyaránt közkedvelt vadalma lett a 2017-es Év fája az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) online szavazásán - közölte a szervezet. A közlemény szerint a vadalmafára, a magyar erdők ritka különlegességére, leginkább rövid ideig, mindössze egy hétig tartó virágzásakor, esetleg termésérésekor lehet felfigyelni. Magyarországon a síkvidékektől a középhegységekig egyaránt megtalálja létfeltételeit, azonban a faj mindenütt ritka, kis számú, sokszor csak egyetlen egyedet számláló populációi vannak jelen, emiatt veszélyeztetett fajnak számít.

A vadalma általában 6-10 méter magasra növő fa, törzsátmérője életkorának végén 20-25 centimétert tesz ki. A 80-100 éves példányok már matuzsálemnek számítanak. Virágzatát április második felében, esős és hűvös időjárás esetén később hozza. Virágszíne sohasem tiszta fehér, hanem a rózsaszín különböző árnyalatai fedezhetőek fel rajta. Erős illatú virágait napközben méhek, reggel, este és hűvös napokon darazsak, éjszaka éjjeli lepkék porozzák be. A termése szeptember-októberben érik, 2-4 centiméter átmérőjű, éretten zöldessárga színű, esetleg pirossal árnyalt, íze nagyon fanyar, húsa kemény.

Gyümölcséből régebben zselé, almabor, pálinka és ecet készült, valamint magas C-vitamin tartalma miatt teát főztek belőle, amit láz, megfázás és hasmenés ellen javallottak. Termése a vadgazdálkodónak kitűnő takarmányt szolgáltat, különösen a szarvas és a vaddisznó kedveli, de a madarak és a kisemlősök is szívesen fogyasztják. Korábban fáját szívóssága miatt órafogaskerekek fogaihoz és meghajtóművekhez, valamint a kocsigyártók a legtartósabb szántalpak alapanyagául használták. Ezenkívül a legjobb vonalzók és rajztáblák is vadalmafából készültek.

Napjainkban a vadalmának az erdei biodiverzitás fenntartásában van fontos szerepe, mivel számos élőlény kötődik hozzá. A fajra sokféle veszély leselkedik: magoncait és sarjait a vad előszeretettel károsítja, a termőkorú fák pedig gyakran olyan nagy távolságra találhatók egymástól, hogy a kölcsönös beporzásnak nincs esélye, és emiatt beltenyésztettség lép fel.

Gazdasági jelentőségéhez hozzájárul, hogy virágai méhlegelőként szolgálnak, valamint nagy szerepe lehet a nemes almafajok rezisztencia-nemesítésében, mivel a vadalma a lisztharmattal, az alma mozaikvírussal, a varasodással és a faggyal szemben is teljesen ellenálló. A 20 éve elindított Év fája kezdeményezés célja a figyelemfelkeltés és a megóvás, olyan fafajok előtérbe helyezése, amelyeknek komoly erdészeti jelentőségük van, ám a figyelem mégis elterelődött róluk. A szervezők célja, hogy minden évben az adott győztesről ismeretterjesztő és tudományos cikkek, népszerűsítő kiadványok jelenhessenek meg.

Az Év fája az elmúlt években állandó elemként szerepel az iskolai tanulmányi versenyeken, erdei iskolák oktatásában, természetvédelmi témájú rendezvényeken és vetélkedőkön - olvasható a közleményben, amely kitér arra is: 2016-ban a mezei szil, 2015-ben a kocsányos tölgy lett az Év fája, a korábbi években pedig a zselnicemeggy, a házi berkenye és a mezei juhar is büszkélkedhetett a címmel.

A vadalmát választották a 2017-es Év fájává

Az egykoron gyümölcséért és faanyagáért egyaránt közkedvelt vadalma lett a 2017-es Év fája az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) online szavazásán - közölte a szervezet. A közlemény szerint a vadalmafára, a magyar erdők ritka különlegességére, leginkább rövid ideig, mindössze egy hétig tartó virágzásakor, esetleg termésérésekor lehet felfigyelni. Magyarországon a síkvidékektől a középhegységekig egyaránt megtalálja létfeltételeit, azonban a faj mindenütt ritka, kis számú, sokszor csak egyetlen egyedet számláló populációi vannak jelen, emiatt veszélyeztetett fajnak számít.

A vadalma általában 6-10 méter magasra növő fa, törzsátmérője életkorának végén 20-25 centimétert tesz ki. A 80-100 éves példányok már matuzsálemnek számítanak. Virágzatát április második felében, esős és hűvös időjárás esetén később hozza. Virágszíne sohasem tiszta fehér, hanem a rózsaszín különböző árnyalatai fedezhetőek fel rajta. Erős illatú virágait napközben méhek, reggel, este és hűvös napokon darazsak, éjszaka éjjeli lepkék porozzák be. A termése szeptember-októberben érik, 2-4 centiméter átmérőjű, éretten zöldessárga színű, esetleg pirossal árnyalt, íze nagyon fanyar, húsa kemény.

Gyümölcséből régebben zselé, almabor, pálinka és ecet készült, valamint magas C-vitamin tartalma miatt teát főztek belőle, amit láz, megfázás és hasmenés ellen javallottak. Termése a vadgazdálkodónak kitűnő takarmányt szolgáltat, különösen a szarvas és a vaddisznó kedveli, de a madarak és a kisemlősök is szívesen fogyasztják. Korábban fáját szívóssága miatt órafogaskerekek fogaihoz és meghajtóművekhez, valamint a kocsigyártók a legtartósabb szántalpak alapanyagául használták. Ezenkívül a legjobb vonalzók és rajztáblák is vadalmafából készültek.

Napjainkban a vadalmának az erdei biodiverzitás fenntartásában van fontos szerepe, mivel számos élőlény kötődik hozzá. A fajra sokféle veszély leselkedik: magoncait és sarjait a vad előszeretettel károsítja, a termőkorú fák pedig gyakran olyan nagy távolságra találhatók egymástól, hogy a kölcsönös beporzásnak nincs esélye, és emiatt beltenyésztettség lép fel.

Gazdasági jelentőségéhez hozzájárul, hogy virágai méhlegelőként szolgálnak, valamint nagy szerepe lehet a nemes almafajok rezisztencia-nemesítésében, mivel a vadalma a lisztharmattal, az alma mozaikvírussal, a varasodással és a faggyal szemben is teljesen ellenálló. A 20 éve elindított Év fája kezdeményezés célja a figyelemfelkeltés és a megóvás, olyan fafajok előtérbe helyezése, amelyeknek komoly erdészeti jelentőségük van, ám a figyelem mégis elterelődött róluk. A szervezők célja, hogy minden évben az adott győztesről ismeretterjesztő és tudományos cikkek, népszerűsítő kiadványok jelenhessenek meg.

Az Év fája az elmúlt években állandó elemként szerepel az iskolai tanulmányi versenyeken, erdei iskolák oktatásában, természetvédelmi témájú rendezvényeken és vetélkedőkön - olvasható a közleményben, amely kitér arra is: 2016-ban a mezei szil, 2015-ben a kocsányos tölgy lett az Év fája, a korábbi években pedig a zselnicemeggy, a házi berkenye és a mezei juhar is büszkélkedhetett a címmel.