Fizethet az állam a PTI-nek

Publikálás dátuma
2017.01.03 14:51
Fotó: Tóth Gergő
Fizessen az állam a Politikatörténeti Intézetnek a 2012-ben törvényben rekvirált iratok őrzéséért – mondta ki kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A végzést Földes György, az intézet ügyvezetője újabb győzelemnek tartja. 

Jogosan követel kártérítést a magyar államtól a 2012-ben államosított levéltári iratok őrzéséért a Politikatörténeti Intézet (PTI). Első fokon kedden erről döntött a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A végzés szerint a rekvirált anyag őrzéséért 2012 július 1-től jár a pénz egészen addig a napig, amikor a PTI átadja az iratokat. A PTI az Alkotmánybíróságnál, majd a Kúrián  megtámadta az államosítást, amit a két testület jóvá is hagyott, viszont a pénzbeli kártérítésről csak most született döntés első fokon. 

Ez újabb győzelem – kommentálta a Népszavának a határozatot Földes György, az intézet ügyvezetője. Szavai szerint a PTI fájó szívvel ugyan, de átadja az anyagot, ha fizet az állam. Emlékeztetett, a kétharmados kormánytöbbség négy éve rekvirálta a PTI-ben, az 1944-89 közötti időszakból őrzött iratokat. Kimondták, hogy az MDP és az MSZMP, illetve ezen szervezetek jogelődei, továbbá az ezekhez kapcsolódó szervezetek összes iratai „állami tulajdont képeznek”. A PTI levéltári anyagának így mintegy kétharmadát rekvirálták. 

Az akkor módosított levéltári törvény értelmében az intézetnek a birtokában lévő említett iratokat át kellett volna adnia a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának. Ám, mert Földes nem nyugodott bele, hogy a magyar állam - példa nélküli módon - kártalanítás nélkül sajátította ki az anyagot, az intézet keresetet adott be annak érdekében, hogy térítsék meg az iratok őrzésével tárolásával kapcsolatos költségeit. A bíróság által kirendelt szakértő a dokumentumok őrzésének költségeit ősszel több, mint 28 millió forintra becsülte - ezt akkor mind a Magyar Állam, mind a PTI képviselői elfogadták. 

Földes azért is tartja fontosnak a végzést, mert az államosított iratok ügyében korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. A Strasbourgban indított perben részben az iratok őrzésének költségeit követelik az államtól, illetve azt, hogy a PTI-nek térítsék meg azok eszmei és valóságos értékét. Egyebek mellett azt, hogy kutathatóvá tették az anyagot. A Pesti Központi Kerületi Bíróság döntése azt jelenti számukra, hogy jogos követeléseket fogalmaztak meg a strasbourgi keresetükben.  

Fellebbezhet a döntés ellen az állam, bár Földes szerint ennek nincs értelme, hiszen a bíróság jogosnak tekinti a PTI álláspontját. Az ügyvezető arra is emlékeztetett, holnap jár le a határideje annak, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és az állam fellebbezzen Fővárosi Törvényszék december 6-i határozata ellen, amelyben első fokon kimondták, az intézet jogszerűen használja saját irodáit, így nem lehet utcára tenni. Földes az akkori ítélet kapcsán lapunknak arról beszélt, elhárult az akadály az elől, hogy a Kossuth téri épület használatáról megállapodjon a PTI és a kormány. Használati joguk ellenértékéért cserébe készek másik épületet, illetve értékkülönbözetet elfogadni, vagy megelégszenek a használati jog, mint vagyonértéki jog kifizetésével és akkor magunk gondoskodnak saját elhelyezésükről – fogalmazott december elején az intézet ügyvezetője, aki szerint a történtek világosan mutatják, hogy politikai nyomásra cselekszik az államigazgatás, ahelyett, hogy keresné a békés megoldást. Az épület használati jogáért is politikai nyomásra indították a pert.  

Megírtuk, miután eldőlt, melyik terv alapján épülhet fel a Ligetben a Néprajzi Múzeum, az állam számára sürgőssé vált, hogy a Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft.-t évtizedek óta használt Kossuth téri székházából kitegye. A múzeum ugyanis a Városligetbe költözik, az épületet pedig a kormány a Kúriának ígérte. A levéltárként is funkcionáló PTI-nek 4000 négyzetméterre van használati joga a székházban. Az állami tulajdonban lévő műemléképületre az MSZP még 1989-ben jegyeztette be ezt a jogot a Párttörténeti Intézet számára, amely a PTI jogelődje. A Politikatörténeti Intézet tulajdonosa jelenleg az MSZP által alapított Politikatörténeti Alapítvány.

A perek azt mutatták, hogy a kormány el akarja pusztítani ezt a baloldali szellemi műhelyt – figyelmeztetett hónapokkal ezelőtt Földes. Közölte, jogaikért, érdekeikért, létükért harcolnak. 

A törvényszék közleménye
A Fővárosi Törvényszék Sajtó Osztálya tájékoztatja, hogy a Magyar Állam és Társa felperesek valamint a Politikatörténeti Intézet Nonprofit Társaság alperes között levéltári iratok kiadása iránt folyamatban volt polgári perben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2017. január 3-án megtartott tárgyaláson nem hozott ítéletet, hanem a pert - a kereset idő előttiségére hivatkozással – végzéssel megszüntette.
Az eljárás során a felek között nem volt vitatott, hogy a Politikatörténeti Intézet felelős őrzésében vannak az iratok, és az sem, hogy a felelős őrzéssel felmerült költségek szükségesek voltak. A felelős őrzőt a Polgári Törvénykönyv értelmében a költségek megtérítéséig megilleti az iratok visszatartásának joga, az alperesnek azonban a költségek megtérítésére irányuló viszontkeresetet ebben a perben nem terjesztettek elő.
Szerző
Frissítve: 2017.01.03 18:26

Karácsony Gergely sem könnyen döntötte el: j vagy ly a jó megoldás

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:44

Draskovics Ádám
Úgy tűnik, az ellenzéki politikusoknak nehezen megy a helyesírás: a szocialisták emlékezetes hétfői durva hibája után most Karácsony Gergelynek gyűlt meg a baja a "j vagy ly"-dilemmával.
Karácsony Gergely reggel arról írt a Facebook-oldalán, semmi haszna nincs Budapestnek abból, hogy fideszes a vezetése, mert 67 milliárdos hitelt vesz fel. A Párbeszéd társelnökének bejegyzése úgy folytatódik:
"Miközben Mészáros Lőrinc dupla áron építi csilivili stadionokat városszerte, a budapestieknek fontos dolgokra még hitelből se nagyon van pénz. Persze Orbán Viktor dolgozószobájából ez már nem látszik."
Az eredeti posztban azonban a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje a "dolgozószobájából" szóban lévő j-t ly-nek írta. A szerkesztési előzményekből kiderül, Karácsony Gergelynek ezt a bejegyzés másodszori módosításakor sikerült javítania - írta a hvg.hu a Pesti Srácok alapján.
Hétfőn az MSZP két képviselője, Kunhalmi Ágnes és Bangóné Borbély Ildikó vitt az Országgyűlés mentelmi bizottságának tárgyalószobája elé olyan papírlapokat, amelyekre a fojtani szó helytelenül, ly-vel írták.

Lélegezzen óvatosan 2030-ig, a kormány nem siet a légszennyezettség csökkentésével

Publikálás dátuma
2019.02.20 14:44

Népszava
Naponta jelentik be az újabb és újabb szmogriadókat az országban - most éppen Szolnokon -, a Fidesz-KDNP mégis évek óta tétlen.
Reggel inkább ne tartózkodjanak a szabadban a szolnokiak, használják a tömegközlekedést autóik helyett, és reméljék a legjobbakat: szerdán elrendelték a szomgriadó tájékoztatási fokozatát a városban - közölte a polgármesteri hivatal az MTI-vel. A szálló por koncentrációja egy belvárosi mérőállomás adatai szerint haladta meg a küszöbértéket kedden és szerdán a megyei kormányhivatal tájékoztatása alapján, és
nem várható lényeges változás az időjárásban, így a szálló por küszöbérték feletti koncentrációjában sem a következő napokon.
Veszélyes a levegő öt városban, Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Putnokon és Szegeden, és egészségtelen még 12 településen (Budapest, Dunaújváros, Eger, Kazincbarcika, Kecskemét, Sajószentpéter, Salgótarján, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác, Várpalota) - ezt szintén szerdán jelentette be a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

A szegénység megfojtja a vidéket

A magyar vidéken rendkívül súlyos problémát jelent a téli időszakban a szmog: az embereknek nincs pénze jó minőségű tüzelőre, sem korszerű fűtési rendszerekre. Így sokszor, különösen a tél végéhez közeledve már egyenesen hulladékot kényszerülnek elégetni, rengeteg szennyezőanyagot juttatva a levegőbe. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. Az ezzel összefüggő megbetegedések száma az évi egymilliót is meghaladja. Évek óta túllépi Magyarország az unió légszennyezési határértékeit, ezért kötelezettségszegési eljárás is indult.
"Mit tesz a kormány, hogy minél hamarabb és hatékonyan visszaszorítsa a helytelen fűtési módok alkalmazását?"
- tette fel parlamenti írásbeli kérdését Nagy István, agrárminiszternek az LMP-s Ungár Péter. A miniszter válaszából kiderül, hogy a 2014-es "Fűts okosan" tájékoztató kampány óta gyakorlatilag semmit sem tett az Orbán-kormány a légszennyezés csökkentéért. Magyarország számára ugyanakkor már csak az EU-s, légszennyezettség csökkentéséről szóló irányelv is jelentős kötelezettségeket ír elő 2030-ra. Mint Nagy írta, a megfelelés érdekében ugyanakkor már elkezdték kidolgozni az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot. A program részletesen tartalmazni fogja azokat az intézkedéseket, amik ütemezett megvalósításával elérhetőek a 10 éves célok. Arról az agrárminiszter nem nyilatkozott, hogy legkorábban mikor léphetnek életbe ezek az intézkedések.