Orbán Viktor Münchenbe megy

Orbán Viktor miniszterelnök és Boris Johnson brit külügyminiszter is részt vesz Münchenben február 17. és 19. között az 53. biztonságpolitikai konferencián – írja az osztrák Die Pressére hivatkozva a hvg.hu. 

Ugyancsak jelen lesz az új olasz miniszterelnök, Paolo Gentiloni, aki tavaly még külügyminiszterként már megfordult a konferencián és Petro Porosenko ukrán elnök is. Korábban Horst Seehofer bajor miniszterelnök meghívta Donald Trump leendő amerikai elnököt is, de a Münchner Merkur című lap szerint egyelőre nem tudni, amerikai részről ki vesz majd részt a tanácskozáson. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban lemondta a részvételét, így Moszkvát Szergej Lavrov külügyminiszter képviselheti. Az Egyesült Államokból Bill Gates, a Microsoft alapítója is jelezte, hogy részt kíván venni az eseményen.

A főszervező Wolfgang Ischinger a Merkur szerint úgy fogalmazott, évtizedek óta nem zajlott egyszerre ennyi katonai konfliktus, humanitárius katasztrófa és nemzetközi jogsértés egyszerre a világon. "Ugyanakkor Európa az illiberális korszak kezdetén áll, ami rendkívüli kihívásokat rejt a nyugati demokráciák, különösen pedig az Európai Unió számára. Ischinger szerint a konferencia lehet az első alkalom, hogy a Trump-adminisztrációból valaki Európába érkezzen egy jelentős biztonságpolitikai témájú rendezvényre, aminek jelentős hatása lesz a globális biztonságpolitikai együttműködés alakulására.

Szerző

Majtényit támogatják

Elérhetetlenné vált az „Elnököt a köztársaságnak” Facebook-csoport oldala, a peticiok.com viszont nem törölte a civilek felhívását, amelyben Majtényi László alkotmányjogászt, az Eötvös Károly Intézet elnökét arra kérik, vállalja el az államfőjelöltséget, hogy ne „pártkatona elnöke legyen az országnak”.

Amennyiben Majtényi László vállalja a jelölést, fontos, hogy a parlamenti képviselettel rendelkező demokratikus ellenzéki pártok egységesen felsorakozzanak mögötte. Az MSZP ebben az esetben a lehető legrövidebb időn belül, a szükséges egyeztetések után kialakítja végső álláspontját – üzenték a szocialisták a civileknek a petíció közzététele után. Az MSZP szerint a korábbi ombudsman államfőként nemcsak egyetlen párt szavazóit tudná képviselni, hanem az egész országot, ezért megfelel a párt feltételeinek.

Kiváló szakember, akinek alkotmányvédő munkáját mindenki elismeri – reagált lapunknak a kezdeményezésre Szigetvári Viktor. Az Együtt elnöke világossá tette, ha Majtényi elfogadja a felkérést, a jelölését készek támogatni. Tudják, Áder János marad a köztársasági elnök, Majtényi jelölése szimbolikus, ám Szigetvári szerint fontos, mert a civilek erősödését jelzi.

A DK és az LMP elnöksége még nem tárgyalt a kezdeményezésről, így egyik pártban sem tudták megmondani, ha az érintett igent mond a felkérésre, beállnak-e mellé. A Párbeszéd viszont támogatja Majtényit, mert a volt ombudsman többször bizonyította, hogy a köztársaság eszméjét képviseli a pártérdekek helyett. A köztársaságnak pedig olyan elnökre van szüksége, aki az emberek képviseletében gátat szab a hatalom túlkapásainak és önkényének.

Meghallgatják Botkát
Január 18-án hallgatja meg Botka László terveit az MSZP elnöksége – értesült a Népszava. Szeged szocialista polgármestere karácsony előtt a 168 Órának beszélt arról, hogy három feltétel teljesítése esetén vállalja az ellenzéki miniszterelnök-jelöltséget: közös ellenzéki listát akar, azt, hogy az egyéni jelöltek kiválasztásánál ne a párthoz tartozás, hanem a szavazatszerzési képesség számítson, és szerinte megállapodást kell kötni az új baloldali politikáról is.

Szerző

Mindenkit akar magának a Jobbik

Publikálás dátuma
2017.01.04. 06:05
A médiát érdekli Vona mondandója FOTÓ: Molnár Ádám
Nem a baloldali szavazók az elsődleges célcsoport a Jobbik számára, hanem mindenki. A bizonytalanok, a Fideszből kiábrándultak, a zöldek és az ideológia nélküliek is – fogalmazott lapunknak Róna Dániel. 

A radikális párttal foglalkozó politológus szerint ugyanis Vona Gábor, a párt elnöke az utóbbi hónapokban több olyan lépést tett, amely nem csak a baloldali szavazóknak lehet szimpatikus. Ilyen például az, amikor a politikus egyenlő munkáért, egyenlő európai bért sürget, vagy, amikor az ATV-ben mesél a magánéletéről. A középre húzást a radikális párt esetében úgy kell elképzelni, hogy olyan rétegeket is el akar érni, amelyek eddig nem szavaztak rájuk. A legérdekesebb fejlemény ugyanakkor valóban az, hogy ebben a csoportban már a baloldal is benne van – vélekedett Róna.

Nagy elutasítottsága volt a párttagság körében Vona Gábor hanukai levelének, amit Köves Slomó rabbinak írt. Tulajdonképpen az a meglepő, hogy egyelőre csak kevesen kritizálták nyilvánosan a pártelnököt – mutatott rá a szakértő, hozzátéve: nem nyilvánosan biztosan sokkal többen bírálták.

(Mint arról beszámoltunk, a Jobbik vezetése etikai vizsgálatot indított a párt vecsési szervezete ellen, mert az a közösségi oldalán, trágár kifejezéssel kísérve, azt írta, hogy elhatárolódik attól, akinek olyan „eszement ötlete" támadna, hogy üdvözli a zsidóságot hanuka alkalmából. Tegnap pedig Orbán Imre, a Jobbik volt Veszprém megyei elnöke is nekiment Vona Gábornak a hanuka alkalmából írt levele miatt. A megyei képviselő arra is emlékeztette a Jobbik elnökét, hogy korábban milyen kijelentéseket tett a zsidósággal kapcsolatban.)

A "borzalmas tagság" – Szabó Iván néhai MDF-es politikus szavaival élve – bizonyos szempontból fennáll a Jobbiknál is, és ez megnehezíti a párt újrapozicionálását. Róna szerint biztos, hogy lesznek olyanok, akik emiatt kiábrándulnak a pártból és távol maradnak a szavazástól, a kérdés, hogy mennyien lesznek ők és mennyien az új szavazók.

Mi várható 2017-ben? A tavalyi tisztújítás két évre szólt, a választásokig a mostani elnökség marad. Nem valószínű, hogy nagy cserék lesznek, de ha valaki nem áll be a sorba és olyat mond, ami nagyon szembe megy Vonával az ellen lehetséges, hogy fel fog lépni – válaszolta meg kérdésünket a politológus. Róna, Novák Elődékhez hasonló leszámolásra nem számít, hiszen azok maradtak a vezetőségben, akik megértették, mi a koncepció. A szakértő szerint egyedül Toroczkai László alelnökben van „kockázat”, tőle már el is határolódott nyilvánosan a pártelnök. Minél népszerűbb lesz a Jobbik és minél közelebb kerül a Fideszhez, annál nagyobb támadásokra lehet számítani a kormánypárttól. Ugyanakkor, a Fidesz mindig azt „veszi elő”, akiben az első számú kihívóját látja. Ez alapján a Jobbik várhatóan az idén is azt kapja, amit 2016 végén már megtapasztalhatott: folytatódni fognak a támadások ellenük még jó darabig.

Elég egyértelmű a Jobbik álláspontja a baloldallal kapcsolatban: részükről nincs hajlandóság semmiféle közeledésre – kommentálta az utóbbi napok felkapott témáját a szakértő. Az, hogy ez a baloldali értelmiség részéről egyáltalán felmerül, leginkább a baloldalnak ártalmas – fogalmazott Róna, hozzátéve: ez azt sugallja, hogy ez az oldal nem elég erős, szövetkeznie kell valakivel, hogy az ő erejével felkapaszkodva érje el a célját. A politikában azonban ez nem így működik – szögezte le. Ha egy párt egy nála erősebbel összefog, akkor semmiképp sem lehet vele egyenlő fél, mindenképp alárendelt szerepet fog játszani. Ez a gondolkodás nagyon káros a baloldalnak – vélekedett Róna, aki szerint a baloldali politikusoknak kategorikusan ki kellene jelenteniük, hogy nem, ahogy ezt a Jobbik is megtette.

MSZP: hibás koncepció
"A Jobbikkal összefogni leváltani a Fideszt, az egy hibás koncepció" - fogalmazott Molnár Gyula a Kossuth Rádióban kedden. Az MSZP elnöke szerint teljesen világos, hogy ez az ország és a szavazók szempontjából is zsákutca, "ilyen típusú gondolkodás" nincs, és nem is lesz a következő időszakban. Szerinte a Fidesz és a Jobbik ugyanazt akarja, csak az egyik hangosabban. Molnár nagyon nem örül annak, hogy Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnök - aki a Jobbik és az MSZP összefogását felvetette - úgy érezte, hogy mostantól kezdve tanácsadói szerepet is kell vállalnia a pártban.

Szerző