Majtényi elvállalja az elnökjelöltséget

Publikálás dátuma
2017.01.04. 17:00
FOTÓ: Népszava
Majtényi László alkotmányjogász, volt ombudsman és az Eötvös Károly Intézet igazgatója a Facebookon tette közzé nyilatkozatát, amely szerint elvállalja az államfői címre való jelölését.

Tisztában vagyok az esélyekkel, de azzal is, hogy az esetleges jelöltség lehetőségeket nyit meg és különös felelősséggel jár közös ügyeink megvitatásában - írta Majtényi, aki hozzátette, azt kéri, hogy a döntési helyzetben lévő szervezetek csak akkor támogassák, ha egyetértenek négy pontjával, amelyek a következők:

1. Alkotmányos hagyományainkhoz visszatérve helyre kell állítani a köztársaságot, amelyben független intézmények biztosítják a közhatalom gyakorlásának alkotmányos korlátait és alapvető jogainkat. Olyan alkotmányra van szükség, amelyet népszavazás erősít meg, kifejezi a társadalom vitában álló csoportjainak közös értékeit és békét teremt.

2. A demokratikus nyilvánosság intézményrendszerének teljes érvényesülésével és a szabad és tisztességes választásokkal biztosítani kell, hogy a választópolgároknak valódi lehetőségük legyen időről időre leváltani a kormányzati hatalom gyakorlóit.

3. A szegénység elviselhetetlen. A Magyar Köztársaságnak gondoskodnia kell arról, hogy minden tagja emberhez méltó életet élhessen.

4. A korrupció maga alá gyűrte az államot. A polgárai által ellenőrzött állam a rendelkezésre álló legszigorúbb eszközökkel küzdjön a korrupció, különösen annak az állami intézményeket használó formái ellen.

Majtényi László közleményében megtisztelőnek nevezte a bizalmat, amit a civilektől kapott. A korábbi ombudsman, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke emlékeztet arra, hogy a magyar közjogi rendszerben "a jelölés nem a polgárok, hanem az országgyűlési képviselők feladata", az elnököt az Országgyűlés választja meg tavasszal. Azt írta, tisztában van az esélyekkel, "de azzal is, hogy az esetleges jelöltség lehetőségeket nyit meg és különös felelősséggel jár közös ügyeink megvitatásában".

A Majtényi Lászlót államfőjelöltként megnevező levelet 38-an írták alá, köztük Bruszt László és Ferge Zsuzsa szociológus, Göncz Kinga korábbi külügyminiszter, Heller Ágnes filozófus, Iványi Gábor lelkész, Kéri László politológus, Parti Nagy Lajos író, valamint Petschnig Mária Zita közgazdász.

Az MSZP hétfőn, a Párbeszéd kedden jelentette be, hogy támogatja az alkotmányjogász, korábbi ombudsman jelölését a köztársasági elnöki posztra. A Liberálisok nevében Szabadai Viktor, a párt budapesti választmányának elnöke kedden azt mondta, várják Majtényi László válaszát, és személy szerint nem zárkózik el attól, hogy őt támogassák.

Szerző
Frissítve: 2017.01.04. 21:11

Bogsch Erik az év embere a Figyelőnél

Publikálás dátuma
2017.01.04. 13:32
MTI Fotó: Marjai János
Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója kapta a Figyelő Év Embere 2016-os díját.

A Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója a szerdai díjátadást követően lapunknak arról beszélt, hogy az 1901-ben alapított kőbányai gyógyszergyár ma már az egyetlen Magyarországon, amely megőrizte az önállóságát, hiszen mind a Chinoin, mind az Egis vagy az egykori debreceni Biogal (ma Teva) külföldi óriás konszernek leányvállalata. Viszont a Richternek sikerült teret nyerni szerte Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban, a FÁK-országokban, Lengyelországban és Romániában is. Bogsch Erik hangsúlyozta: a társaságban a magyar államnak 25 plusz 1 szavazata van, és a privatizáció óta minden kormánnyal kiegyensúlyozott kapcsolatra sikerült szert tenniük, elérték, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított összegeket a nyereségből leírhatják, és beruházásaiknál is adókedvezményt élveznek. Nagy sikernek tartja Bogsch Erik, hogy sikerült egy olyan pszichiátriai gyógyszert a cariprazine-t, 14 év munkájával kifejleszteniük, amelyet az Egyesült Államokban is törzskönyveztek.

Lambert Gábor, a hetilap főszerkesztője a szerdai díjátadáson elmondta, a Richter kiváló példa arra, hogyan lehet kiemelkedő eredményeket elérni magyar erőforrásokra alapozva. Tavaly egy újabb svájci céget sikerült megvásárolnia a Richternek, lényegében saját erőből, és kiemelkedik a pszichológiai betegségek kezelésére alkalmas cariprazine amerikai bevezetése is - tette hozzá. Elmondta, a Figyelőnek a patrióta gazdaságpolitika, minden protekcionista megfontolás nélkül azt jelenti, hogy magyar talajon, külföldi felvásárlásokat kivédve sikerüljön a hazai tudományos, kutatói potenciált jól hasznosítani, továbbvinni, és kilépni a nemzetközi piacra.    

A 2014-es év teljesítménye alapján az első Figyelő Év Embere Hosszú Katinka lett, 2015-ben Demján Sándor.

Szerző
Frissítve: 2017.01.04. 18:10

A nőkre hajtanak a reklámozók

Publikálás dátuma
2017.01.04. 12:31
FOTÓ: Thinkstock
Az egy televízióra jutó új reklámfilmek száma 91-ről 78-ra csökkent 2016 első felében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint, a legtöbb új reklámot márciusban mutatták be, túlnyomó többségük továbbra is a nőket célozza meg.

Az NMHH szerdai tájékoztatása szerint 34 tévécsatorna első alkalommal közzétett reklámjait elemezték. A televíziók műsorkínálatában 2645 új reklámszpot jelent meg tavaly az első félévben, amelyek összesen 1 millió 214 ezer alkalommal kerültek képernyőre.

Jelentősen, 58 353-ról 69 725-re nőtt az egy csatornára jutó összes reklám száma 2015 azonos időszakához képest, a médiaszolgáltatónkénti összes új hirdetés pedig 29 336-ról 35 705-re emelkedett. Az egy televízióra jutó új reklámfilmek száma azonban csökkent az egy évvel korábbihoz képest, 91-ről 78-ra.

A félév legerősebb hónapjának a március számított, ahogy 2015 első felében is. A hétfői napokon tették közzé a legtöbb új hirdetést, ennek aránya a hét többi napjához képest 39,1 százalék. A hirdetők továbbra is előnyben részesítették a hónapok első napjait, az összes új reklámfilm 15 százalékát ilyenkor szerkesztették adásba. Egy átlagos hirdetés 24,2 másodpercet tett ki, míg 2015 első félévében 24 másodperc volt.

A szektorok szerinti megoszlásban a kereskedelem és a szabadidő dominanciája továbbra is fennáll, 29,9 és 14,3 százalékkal. Folytatódik a gyógyhatású készítmények részesedésének lassú emelkedése is, a 2014 első felében 8,3, 2015-ben ugyanebben az időszakban 9,9, 2016-ban pedig 10,9 százalék volt ez az arány. Élelmiszerek 9,5, szolgáltatások 4,9, szépségápolási cikkek pedig 6 százalékban jelentek meg az új reklámokban.

A hazai származású termékeket, szolgáltatásokat népszerűsítő reklámok ugyanakkor rendkívül alacsony arányban, 3,8 százalékban képviseltették magukat - közölte az NMHH.

A hirdetések túlnyomó többsége továbbra is a nőket szólította meg, 78,2 százalékos arányban. Az ide sorolható hirdetések csaknem fele, 47 százaléka a szépségápolási szektorhoz kötődött, de a férfiaknak szóló reklámok között is ez a kategória fordult elő a legmagasabb arányban, 29 százalékban.

Jelentősen, 30,9-ről 39,1 százalékra nőtt az élő szereplős hirdetések aránya, az önálló animációt alkalmazó reklámoké viszont 14,6-ról 10 százalékra csökkent.

A szolgáltatók termékmegjelenítési gyakorlatát az országos kereskedelmi televíziók - RTL Klub, TV2 - műsoraiban vizsgálta a hatóság.

A tévénézőt a műsorszámok elején és végén tájékoztatni kell a műsorban szereplő kereskedelmi üzenetről. Az adatok alapján 3462 adásból 3100 esetben hívták fel a tévénézők figyelmét a termékmegjelenítésre, holott az csak 2163 műsorban fordult elő, vagyis a készítők sok esetben túlbiztosították magukat.

A hatóság munkatársai összesen 10 987 termékmegjelenést azonosítottak a félévben, az RTL Klubnál 6378-at, a TV2-nél pedig 4609-et. Napi szinten szombatonként szerepelt a legtöbb, 2199 termékmegjelenítés, a leggyengébb napnak pedig a péntek bizonyult, 1356 esettel.

Műfaj szerinti bontásban vizsgálva a különböző tematikus magazinműsorokban fordult elő legnagyobb arányban, 62 százalékban termékmegjelenítés, a napi műsorokban és realitykben együttesen csupán 3,5 százalékos volt az ilyen típusú reklámok aránya.

A legtöbb kereskedelmi üzenetet feliratos formában jelenítették meg a műsorok, ez 1998 esetben, 18 százalékban fordult elő, de jelentős számban, 914 esetben, 8 százalékban voltak verbális megjelenítések is. A szereplők ruháján 854 esetben, 7,7 százalékban volt beazonosítható a márkanév, különböző termékek csomagolásán pedig 811 alkalommal, 7 százalékban.
Összesen 5093-szor fordult elő olyan termékmegjelenítés, amely a műsor története, cselekménye szempontjából nem volt lényeges. Tényleges, dramaturgiai szempontból is fontos termékmegjelenítést 54 százalékkal, 5894 alkalommal regisztráltak az NMHH közleménye szerint.

A teljes elemzések az NMHH honlapján olvashatók.

Szerző