Örömünnep vaddisznóéknál - Malacuk lett, mindjárt öt (fotók)

Publikálás dátuma
2017.01.05. 13:01
Fotók: Budakeszi Vadaspark
A Budakeszi Vadasparkban sikerült a lehető legstílusosabban köszönteni az újévet, mondhatni, nagy malacuk van azoknak, akik mostanában gondolkoznak látogatáson, vagy történetesen elolvadnának a kisállatok látványától - írja szerkesztőségünkbe is eljottatott közleményében az intézmény. 

2017 ugyanis élénk röfögéssel indult, január 4-én pedig öt apró, csíkos vadmalac szaladgál a népes konda környékén.

A konnektororrú csöppségek lassan már kéthetesek, és a gondozóik szerint – az állatvédelmi célból történő megfigyelést és elkülönítést követően – most erejük teljében, kicsattanó egészséggel láthatnak neki a vaddisznó kifutó alapos feltúrásának. A Budakeszi Vadasparkban tehát mostantól mindenki kövesse a víg röfögés lármáját, ha jó kedvre akar derülni - invitálnak a dokumentumban. 

Szerző

Kína betiltja az elefántcsontpiacokat

Publikálás dátuma
2017.01.05. 06:17
Kína az összforgalom 70 százalékát bonyolítja le FOTÓ: THINKSTOCK
Évtizedek óta tartó küzdelem után a kínai kormány végre bejelentette, hogy teljesen betiltják az elefántcsont-kereskedelmet az egész ország területén – adja hírül a greenfo.hu. A bejelentés szerint szakaszosan vonják vissza az engedélyeket, és március végére teljesen betiltják az elefántcsont faragványok feldolgozását és forgalmazását. 

„Ahhoz, hogy végleg megállítsuk az elefántok elleni orvvadászatot, meg kell törni a kereskedelmi láncban minden kapcsolatot, az orvvadászok és a felvevőpiac kereskedői között” – nyilatkozta Grace Ge az IFAW ázsiai igazgatója. Kína a világ legnagyobb elefántcsont-importőrének számít, egyes becslések szerint az összforgalom több mint 70 százalékát bonyolítja.

Az állatok maradványaiból főként ékszerek és bútorok készülnek, de a kínai gyógyászat is hasznosítja az ormányosok testrészeit. Mára az afrikai elefántok több milliós száma 415 ezer példányra csökkent, így felmerült a kérdés, vajon meg lehet-e menteni az óriási termetű emlőst a kihalástól.

A WWF adatai alapján évente több mint 20 ezer elefántot ölnek le, az állatok csontjait főleg Kína, Hongkong és az Egyesült Államok vásárolja fel. A helyzet annyira komoly, hogy egyes afrikai országokban 2009 és 2014 között az elefántállomány száma 60 százalékos csökkenést mutatott. Bár 1975 óta a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok – így az elefántok  nemzetközi kereskedelmét egyezmény szabályozza, az előírásokat számos ország egyszerűen nem hajlandó betartani.

Szerző

A megszökött csempészállatok jelentik a reményt?

Publikálás dátuma
2017.01.04. 14:51
A Taronga Zoo Alapítvány adománygyűjtő vacsorájának sztárja Eliot, a fehér kakadu volt. FOTÓ: Getty Images, Patrick Riviere
Az illegális kereskedelemből származó, elszökött vagy szabadon engedett állatok a természetben másodlagos populációkat alkotva hosszú távon a túlélést jelenthetik a kihalástól fenyegetett fajok számára - írta a BBC hírportálja.

Luke Gibson, a Hongkongi Egyetem kutatója elmondta, akkor figyelt fel a jelenségre, amikor az újságban arról olvasott, hogy egy 23 aranyosarcú kakadut rejtő illegális hajórakományt foglaltak le, melyben minden példányt egy-egy műanyag palackba rejtettek. A kutató ekkor tudta meg, hogy ez egy súlyosan veszélyeztetett faj, ami meglepte, hiszen közvetlenül az irodája előtt számtalan ilyen madár repkedett szabadon.

Ekkor kezdett kutatásba kollégájával, Ding Li-Jonggal közösen annak kiderítésére, hogyan honosodhatott meg magától, természetes élőhelyén kívül egy súlyosan veszélyeztetett faj.

Kutatásaik során 49 olyan esetet tártak fel, amikor súlyosan veszélyeztetett fajok szökésük után új populációként meghonosodtak egy új területen.

Az aranyosarcú vagy kis sárgabóbitás kakadut (Cacatua sulphurea) elsősorban az illegális kereskedelem veszélyezteti. A vadorzók Kelet-Indonézia erdeiben fogják el a madarakat, majd hajón szállítják elsősorban Hongkongba és Kínába, ahol nagy a kereslet az ott háziállatként tartott kakaduk iránt.

Sokan azonban véletlenül vagy szándékosan szabadon engedték aranyosarcú kakadujukat, melyek aztán új populációt alkottak a szigeten.

Hongkong kormánya illegálissá nyilvánította a madarak elfogását annak ellenére, hogy idegenhonos faj egyedeiről van szó. Mivel a városállam lakossága meglehetősen gazdag és viszonylag jól képzett, ritka, hogy az emberek megszegik a törvényt - ellentétben az állatok őshazájával, Indonéziával, ahol a madarak elfogása fontos bevételi forrás - magyarázta Gibson.

Ugyanakkor az újonnan létrejött populációban olyan negatív jelenségek is megmutatkozhatnak, mint a korlátozott genetikai állomány, a szokatlan betegségek vagy a közeli rokon fajok hibrid utódainak létrejötte - tette hozzá a szakértő.
A tanulmány a Frontiers in Ecology and the Environment című tudományos lap aktuális számában jelent meg.

Szerző