"Gyanítottam, hogy a semmibe írom ezeket a sorokat", ezzel a Márai idézettel indítja írását Majtényi László az eheti Élet és Irodalomban. Aztán hozzáteszi: "Mondatát (tudniillik Máraiét, még 1949-ből - a szerk.) mai helyzetünkhöz pontosan illőnek érzem, mormolom is magamban. Évek óta hányom másokkal együtt a falra a borsót, néha úgy tűnt, na már repedezik, de aztán mégsem. Mégis, amint felidézem magamban ezeket a semmibe hulló szavakat, azon pillanatban el is szégyellem magam. /.../ Az meg végül kétséget kizáróan igaz, hogy akárcsak '38-ban és '49-ben az akkoriak, ma is csak belehullanak a mi mostani szavaink a semmibe."
Nem tudom, mikor vetette papírra - gépbe - ezeket a mondatokat Majtényi, hogy értesült-e arról, hogy köztársasági elnöknek jelölik, azt meg végképp nem tudom, hogy a felkérésre adott pozitív döntése előtt gondolkodott-e a szavak súlyán, jelentésén, hatásán, vagy éppenséggel már utána. Mindenesetre, ha ezeket a sorokat olvasom, abból inkább az következne, hogy az egykori ombudsman nemet mond, elutasítja a jelölést. Hiszen olyan világban élünk, újra, ahol - mint zivataros történelmi időkben - nincs a szavaknak ereje, nincs esély a változásra.
És akkor hallgatom Majtényi friss nyilatkozatait, amelyekben világos fejjel világít rá a köztársasági elnöki esélyeire - "nullához közelít", mondja - és mégis: azt mondja vállalja, megméretteti magát. Illetve, dehogy méretteti meg magát, hiszen pont erről szól a világos fej, hogy nullához közelítő esélye van a Fidesz által jelölt Áderrel szemben, hanem beszélni akar. Hatni. Beszélni, az általa megjelölt témákról és hatni, civilekre, pártokra, úgy általában a társadalomra. Hogy minél több emberhez jusson el: olyan alkotmányra van szükség, amelyet népszavazás erősít meg; demokratikus nyilvánosságot kell biztosítani; fel kell lépni az elviselhetetlen szegénység ellen és szigorúan a korrupció ellen.
Hogy is van ez? Falra hányt borsó, ellen-elnökjelöltként beszélni, megnyilatkozni, harcolni? Megőrült ez az ember? Elfelejtette volna, miről is írt pár nappal korábban? Aligha. Majtényi egyszerűen csak egy racionális álmodozó. Egyik pillanatban racionális, a másikban hányja a borsót. Álljunk oda mellé, hátha mégis repedezik az a fal.
