Hivatásos pánikkeltő

Mindenki őrizze meg a nyugalmát, nincs semmi baj - kiáltja egy hivatalos személyiség Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című örökbecsű könyvében. Erre nyomban kitör a pánik. Hiszen az emberek már csak ilyenek. Ahol baj van, ott azt még fel is nagyítják.

Édes hazánkban azonban nem foglalkoznak a lélek ilyen mélységeivel. Minálunk a hivatalos személyiség nem szólít fel a nyugalom megőrzésére, sőt. Inkább tesz róla, hogy kitörjön a pánik. Na jó, ha az nem, hát eluralkodjon a félelem, a polgárok aggódjanak, ha lehet, még egy kicsit rettegjenek is.

Rejtő Jenő sokféle figurát kitalált, de olyant, mint Bakondi György, sosem tudott volna. Igaz, azt sem gondolhatta, hogy egyszer majd a magyar miniszterelnöknek szüksége lehet egy belbiztonsági főtanácsadóra. Akinek immár hosszú ideje fő feladata, hogy készültségben tartsa a lakosságot.

Tavaly év végén egy pillanatra már úgy látszott, mintha a terror- és migránsfenyegetésen túllépett volna az idő. Mintha a kormányzati kommunikáció és propaganda másféle meggyőző eszközöket talált volna, hogy a választóknak bebizonyítsa, csak pártunk és kormányunk 2018-as győzelme jelenthet megoldást szép hazánk összes gondjára. Ám az újabb és újabb külföldi terrorcselekmények, az Iszlám Állam akciói, vagyis az aggodalomra valóban okot adó események visszatérítették a jól bevált útra a magyar illetékeseket is. Ha úgy tetszik: a kezükre játszottak.

És így január első hetében ismét elárasztotta a hazai médiát a terrorveszély rémképe. Bakondi főtanácsadó mint hivatásos pánikkeltő tündököl. Jönnek a migránsok, több lett a köztörvényes bűncselekmény, hazánkba is begyűrűzhet a terror, amely nem áll meg határainknál - sorolja a valóságos és lehetséges fejleményeket. Gondoljátok meg, emberek - ez áll a fejtegetések hátterében. A jelenlegi hatalom megvéd benneteket, kerítést épít, ellenáll a kvótának, nem enged be a határon akárkit. Nektek egyetlen dolgotok marad: jövőre is a Fidesz-KDNP mellé tenni az ikszet. A belbiztonsági főpropagandista garantálja, aki így tesz, nem lesz több gondja.

Bár nem könnyű, de Bakondi ellenére mindenki őrizze meg nyugalmát. Pánikolni ráérünk később.

Szerző

Orbán bűvös széke

Dumálnak itt kérem mindenről. Interjúról, amit vérnősző sajtókrampuszok ocsmány módon meghekkeltek, beszélnek harminc ezüsttel seftelő Soros-gárdistákról, akik ugrásra készen gubbasztanak minden spájzablakban, hogy aztán rögvest lecsaphassanak. Szó van továbbá a minden kilométerkőnél ólálkodó utálatos képű, hazátlan ballibekről, gyurcsányistákról, akik szívük szerint még a Szentírásba is belepiszkálnának. Hadd higgyék a népek, hogy kedves vezetőnknek elment az esze.

Higgyük el, miniszterelnökünk csupán őszinteségi rohamában tette, amit tett, nyilatkozott, amit nyilatkozott. Persze nem így akarta, de valaki egy óvatlan pillanatban kicserélte alatta az ülőalkalmatosságot arra a bizonyosra, melyet Karinthy Frigyes nemes egyszerűséggel bűvös széknek keresztelt el. Úgy járt, mint a humor nagymesterének egyfelvonásosában az a szerencsétlen, aki attól a minutumtól kezdve, hogy belehuppant a székbe, képtelen volt hazudni. Kertelés nélkül kimondta a legbelsőbb gondolatait is. Az volt a száján, ami a szíve csücskében. Lett is ebből irgalmatlan kalamajka. A főnöke kénytelen-kelletlen azzal szembesült, hogy mekkora nagy marha, a vén szipirtyóról kiderült, hogy pontosan az, aminek látszik, s gazember itt mindenki, köztük az is, aki a széket birtokolja. Tehát nem hekkelt itt meg senki semmit, a szék a bűnös! Az a nyavalyás Thonet, amely kimondatta a kedves vezetőnkkel azt, amit eddig is tudtunk. Persze az ő szájából kissé szokatlan volt az igaz…

Magától értetődő, hogy evés közben jön meg az étvágy. Mégis csak más, ha derék elöljárónk eztán majd mindig maga-maga ostorozza az egész hatalmi gépezetét át meg át szövő korrupciót, külön kidomborítva benne saját kitüntetett szerepét. Tételesen tájékoztatja a nagyérdeműt családi vállalkozásairól, miként van az, hogy nem ők nyerik a legtöbbet, s aztán – hála a jogászfiúknak és derék strómanjainak – utóbb mégis, osz't jó napot.

A megannyi negyven, hatvan, nyolcvan évre titkosított disznóságok is percek alatt kiderülnének – csupán a széken múlik majd minden. A zaftos lenyúlásoktól lesz hangos a Tisztelt Ház, s ehhez csupán annyi kell, hogy ismeretlen kezek az ülésteremben is lecseréljék a padsorokat, az elülső karéj bársonyszékeivel egyetemben. Csak úgy röpködnek majd a milliárdok! A képernyő előtt ülve árgus szemekkel lessük, amikor a képviselő urak a képünkbe vágják, hogy mikor épp’ melyik zseb dudorodik jobban, attól függően, hogy ki-ki Paksban, vizes világbajnokságban, kormányfői rezidenciában, kisvasútban, stadionokban, kormány közeli médiákban, szerencsejátékban, földalapú támogatásban, Erzsébet-utalvány nyomtatásban, Audi lízingelésben, szuper-kórházban, Fidesz támogatta alapítványokban, megfejthetetlen tanulmányokban érdekelt, s nyúlja le róluk a vastagon csordogáló mézet.

Hadházy, Juhász, Gőgös, Szabó Tímea munka nélkül marad. Helyettük tort ül majd a parttalan önkritika. Az ellenzéki média, illetve az, ami még megmaradt belőle, ezentúl édes-bús kis színesekkel igyekszik majd az olvasóik kedvében járni. Ha csak…

Ha csak a csavaros eszű, és az érdekeik dolgában felettébb kreatív Habony-fiúk máról-holnapra be nem vezetik a kötelező álldogálást.

De azért nem kellene divatot csinálni a veszprémi ízetlenségből.

A terror kilincse Felcsúton

Igazi magyar abszurd, amit a rendőrség művelt a felcsúti tévériport ügyében. Emlékezetes, hogy ősszel Hadházy Ákos LMP-s politikus és a német RTL stábja a futball szülőfalujában forgatott. Rögtön odaszirénázott a „bütykös taxi”, a rendőrök végigtapogatták a „célszemélyeket”. Zsebeiket kipakoltatták - kordokumentum értékű videó is készült róla. Hadházy megpanaszolta az eljárást, meg is jött az elutasítás.

Kábé az áll benne, hogy Hadházy hülye, ha a történteket motozásnak nevezi, hiszen testüregeiket nem is piszkálta a szerv. Az egészet meg az indokolta, hogy akkoriban 3-as terrorfokozat volt érvényben, és érkezett egy bejelentés, hogy négyen megpróbáltak bejutni Orbán Viktor ingatlanába „oly módon, hogy a kiskapu kilincsét (állítólag percekig) nyomkodták”. A hatóság ezt azzal látja bizonyítottnak, hogy nincs már meg az ezt mutató biztonsági felvétel. A terrorista forgatást egyébként öt tanú igazolja – a Pancho Aréna kamerafigyelői. (Hoppá! A magánstadionból eszerint akár öten is figyelik Orbán háza előtt az utcát?) Egyébiránt a stáb „cselekménye a közrend, közbiztonság veszélyeztetésére, szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésére utalt”.

A legszebb mégis, ahogyan végül a gombhoz ügyesen hozzávarrták a kabátot: „az intézkedést az is indokolta, hogy a négy fő közül három fő külföldi”. Hogy ezt miképp kukucskálták ki előre…? Németül tartották a kamerát? (Mert a kocsijuk magyar volt.) Eh.

Szóval ott a végeken gyakorolni kell még kicsit ezt a rendőrállamosdit, mert ez így egyelőre nagyon slampos.

Szerző