kárpát-medencei folklór;Tárkány Művek;Magyar konyha támad;konceptalbum;Tárkány-Kovács Bálint;

2017-01-06 06:45:00

A Tárkány Művek vegykonyhája

A 2010-es évek egyik legsikeresebb népzenei-világzenei csapata, a Tárkány Művek különös címet adott negyedik lemezének: Magyar konyha támad. Gasztronómiai konceptalbum született, amely azonban az ételek és italok mellett filozófiáról, esztétikáról, hétköznapi életünkről is szól, s persze legfőképpen magáról a muzsikáról. Tárkány-Kovács Bálint cimbalomművészt, az együttes alapítóját és zeneszerzőjét kérdeztük a részletekről.

„A gasztronómia olyan, mint cseppben a tenger: életünk minden területe tükröződik benne” – mondja Tárkány-Kovács Bálint, aki 2008-ban alapította, s rövid idő alatt sikerre vitte a saját nevét viselő zenekart. Szerinte étkezési szokásainkról nagyon könnyen lehet asszociálni egészségi állapotunkra, szűkebb és tágabb környezetünkre vagy akár esztétikai-filozófiai, illetve politikai-közéleti kérdésekre. Így aztán bőségesen volt ihlet és inspiráció egy gasztronómiai tematikájú album elkészítéséhez.

Tárkány egyébként a Dobos C. Károly féle régi magyar „fine dining” híve, és szabadidejében biokertészkedéssel foglalkozik, így személyesen is érintett a témában. Az irodalmi és filozófiai kapcsolódásoknál megemlíti Jókai, Krúdy, Márai és Hamvas Béla, vagy a kortársak közül Cserna-Szabó András és Ambrus Lajos vonatkozó műveit. Hamvastól különösen közel áll hozzá A rántottleves, A jóisten uzsonnája és A bor filozófiája című írás. Vannak tehát a gasztronómiának spirituális vonzatai, de a Magyar konyha támad című lemezről az (ön)irónia sem hiányzik.

Az albumon helyet kaptak klasszikus és kortárs költők megzenésített versei is. Babits Mihály: Szüret előtt című verse „a bor, a halál és a metamorfózis” költeménye. Petri György: A hagyma szól című alkotása látszólag egy egyszerű rántotta elkészítését írja le, de benne van „az egész nyugati kultúra, sőt a keresztény üdvtörténet rekonstruálásának kísérlete”. Lackfi János pedig külön Tárkány-Kovács Bálint felkérésére írta meg az Inni című verset, amely „az alkohol szenvedélyébe ránt”.

A többi dal szövegét Tárkány-Kovács írta, akárcsak a zenéket, egyetlen kivétellel: az említett Petri-vershez Móser Ádám komponálta a muzsikát. A zene egyébként vállaltan sokszínű és heterogén: a kárpát-medencei folklórkincs (mint inspirációs forrás) mellett felbukkan benne a jamaicai reggae és ska motivikája, a hagyományosabb swing és blues, az ötvenes-hatvanas évek rockabilly stílusa vagy a modern rockzene is.

A hazai world music-csapatok egy részéhez hasonlóan, a Tárkány Művek esetében is megkerülhetetlen az autentikus magyar népzenéhez való viszony kérdése. Tárkány-Kovács Bálint úgy látja, népzenei motívumkincsünk feldolgozására már Bartók és Kodály korában is három lehetőség kínálkozott. Az elsőben a konkrét dallam (mint egy ékkő) megmarad, s a ritmika, a hangszerelés által szép foglalatot, csiszolást kap. A második verzióban már maga a téma is módosul, de az alterációk ellenére viszonylag könnyen felismerhető.

A harmadik megközelítésben autonóm zeneművek születnek, amelyekben már nem lehet azonosítani az eredeti népdalt, de „az íz, az illat, a gesztus egyértelműen népzenei”. A Tárkány Művek már régóta ezen a harmadik úton jár, ami miatt az „ortodox” népzenekedvelők részéről bírálatok is érték a zenekart, de Tárkány-Kovács Bálint szerint ez a továbblépés az innováció egyik lehetséges ösvénye. Ez a közelítésmód adja meg a reményt, hogy megszülethet egy új magyar zenei köznyelv. Ehhez persze az is kellene, hogy az ilyen muzsikát játszó együttesekkel ne csak koncerteken, hanem rádióban és televízióban vagy akár a közoktatási rendszerben is találkozni lehessen.

A Magyar konyha támad című lemez új korszak kezdete a Tárkány Művek életében, hiszen tavaly szinte teljesen kicserélődött a zenekar tagsága. Paár Julianna énekesnő – akit a 2010-ben megjelent Arcomba az arcod vésted című lemez révén pillanatok alatt felfedezett a szakma és a publikum – szülési szabadságra ment, majd azóta új zenekarban (Nana Vortex) bukkant fel. A hangszeres zenészek közül pedig többen azért is távoztak, mert annyira megnövekedett a Tárkány Művek-koncertek, fesztivál-fellépések száma, hogy ezt már nem tudták összeegyeztetni egyéb elfoglaltságaikkal.

Így történhetett meg, hogy az új lemezre öt számot még a régi felállásban – Kováts Gergő szaxofonossal, Papp Endre brácsással, Bognár András nagybőgőssel és Szegő Dávid dobossal – rögzítettek. Aztán a munkát már a megújult, átalakult Tárkány Művek folytatta, amelyben a cimbalmos-zenekarvezető mellett csak Szegő Dávid maradt. Szaxofonokon Bazsinka Mihály, nagybőgőn Arday Dániel játszik, és a brácsa helyett – Móser Ádám révén – megjelent a harmonika, a maga új és gazdag színeivel. Az együttes új énekesnője a legfiatalabb generációt képviselő Kész Petra, aki a jazz világából érkezett, de következetes munkával hiteles népzenei előadóvá érett.

A CD-n közreműködő vendégzenészek palettája is igen színes: Hegedűs Máté népzenei prímás, Lachegyi Anna klasszikus csellóművész, Abbas Murád harsonást legtöbben a Pannonia Allstars Ska Orchestra (PASO) tagjaként ismerik, Bolya Dániel pedig a táncházi muzsikát játszó Csürrentő furulyása. A lemezbemutató koncert május 27-én lesz, az óbudai Kobuci Kertben, utána pedig várhatóan intenzíven végigjátsszák a nyári fesztiválszezont. Tárkány-Kovács Bálint azt mondja, többféle repertoárral készülnek: az új konceptlemezt a komolyabb koncertekre tartogatják, ahol viszont fergeteges bulizenét várnak tőlük, ott az előző lemezekről is játszanak. A zenekarvezetőt közben már az ötödik Tárkány Művek-album tematikája is foglalkoztatja. „Sokféle ötlet felmerült bennem, s tavasszal szeretnék dönteni, hogy mivel folytatjuk.