Igazuk van, de lapjuk nincs

Publikálás dátuma
2017.01.06 06:03
A Mediaworks székháza – Ugyan munkaügyi pert nyertek a bezárt Népszabadság munkatársai, jogi lehetőségük nincs a lap újraindítás
Miközben a rendőrség valóban nyomoz a megmásított Orbán-interjú ügyében, amely kapcsán a múlt héten több újságírótól is megvált a Pannon Lapok Társasága, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete jogi segítséget ajánlott az elbocsátottaknak, szerintük ugyanis az eset példája a primitív munkáltatói bosszúnak. Eközben a bíróság kimondta: a Mediaworks jogsértően zárta be a Népszabadságot, ám a lap újraindítására továbbra sincs lehetőség.

Jogi segítséget nyújt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a meghekkelt Orbán-interjú miatt kirúgott újságíróknak a munkaügyi pereik során. Mendrey László elnök lapunk megkeresésre emlékeztetett, a Pannon Lapok Társasága (PLT) kirúgásuk előtt fél napig vallatta a Fejér Megyei Hírlap és a Veszprémi Napló munkatársait, érintettségüktől függetlenül, amivel a szakszervezet álláspontja szerint megsérthették a munkavállalók jogait. Mint fogalmazott: a PDSZ-nek remek jogásza van, s jövő héten fognak leülni az érintettekkel egyeztetni a további menetrendet. Mivel nem szakszervezeti tagokról van szó, a segítségnyújtáshoz a választmány beleegyezése is kellett, a testület pedig ezt egyhangúlag megadta. "Kötelességünk szót emelni a munkáltatói önkény ellen.

Az elbocsátott újságírók esete tipikus példája a primitív munkáltatói bosszúnak" - vélte Mendrey. Eközben a Sajtószakszervezet közölte: a PLT-s intézkedések a kollektív bűnösség elfogadhatatlan elvén alapulnak, a valós vezetői felelősség elkenésére irányuló túlkompenzáló ügybuzgóságnak. A szervezet kifejtette, székesfehérvári titkárhelyettese, Klecska Ernő ügyében sem egyeztettek az érdekvédőkkel, nem tájékoztatták őket a Fejér Megyei Hírlap lapszerkesztőjének elbocsájtásáról.

Bezár a Médiakutató
Nagyjából 3,5 millió forint hiányzik a Médiakutató éves költségvetéséből, s a pályázati pénzek is elapadtak, ezért a következő, összevont dupla szám lesz az utolsó, megszűnik a folyóirat - mondta a Népszavának a lap egyik szerkesztője, aki úgy látja "lassan már minden felszámolódik". Bajomi-Lázár Péter, a lap alapító-főszerkesztője a Kreatívnak azt mondta, "egy ilyen lap fenntartása pénzbe kerül, a pénz pedig elfogyott". A pályázatokkal kapcsolatban kifejtette, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) idejében sikerrel indultak a szakmai támogatásokért, ám később a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) beszüntette ezeket. A Médiakutató archívuma egy ideig még elérhető online, de kizárólag internetes lapként nem működnek tovább, a szerzők ettől elhatárolódnak.

Az interjú ügyében egyébként már a nyomozás is megkezdődött információs rendszer vagy adat megsértése bűntett gyanúja miatt - erősítette meg a Népszava egyik helyi forrása. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság december 28-án rendelt el nyomozást a megmásított kormányfői interjú miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen. Állítólag a napokban elkezdik a tanúk kihallgatását, információink szerint eddig egy tanút hívtak be kihallgatásra. Az elkövetőt akár öt év börtönre is ítélhetik - már ha megtalálják. Ismert, a PLT Fejér Megyei Hírlapjában december 24-én közölt Orbán-interjút négy helyen "kiegészítette" egy máig ismeretlen személy. A jogilag megkérdőjelezhető módon zajlott belső vizsgálat szerint ugyanakkor a "hamisítás" a veszprémi Napló szerkesztőségében történt, aminek következtében a Napló két, a Fejér Megyei Hírlap három munkatársát elbocsátották. Emellett kirúgták a PLT gazdasági ügyvezető igazgatóját is, bár a társaság később tagadta, hogy az Orbán-interjú miatt.

Tovább vegzálnák az újságírót
Nem kötelezhetik forrásai felfedésére Brückner Gergelyt, a Figyelő újságíróját - derült ki a lapból a Fővárosi Törvényszék határozata. Megírtuk, október indítottak büntetőeljárást az ügyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feljelentése alapján, Brückner az MKB Bank államosításáról és eladásáról írt cikksorozata miatt. Az ügyészség most azt próbálja bizonyítani, hogy a cikkekkel az újságíró "bankpánik előidézését célozhatta", illetve hogy azok alkalmasak voltak "a magyar bankrendszer stabil működéséhez fűződő közérdek megsértésére", így a nyomozás folytatódik az ügyben.

Még a magyar jog szerint sem lehetett volna így megszüntetni a lapot. Képünkön Murányi Gábor volt főszerkesztő FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Még a magyar jog szerint sem lehetett volna így megszüntetni a lapot. Képünkön Murányi Gábor volt főszerkesztő FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Eközben a bíróság másodfokon is elmarasztalta a Mediaworks Zrt.-t, amiért a Mészáros Lőrinc közelébe került cég a munkavállalók előzetes tájékoztatása nélkül döntött a Népszabadság felszámolásáról, és a munkavégzés alóli felmentésről - közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A bíróság kimondta, hogy jogszerűen működött üzemi tanács a cégnél. Danó Anna, a Népszabadság üzemi tanácsának elnöke a TASZ segítségével indított eljárást a Médiaworks ellen a cég Munka Törvénykönyvét sértő eljárása miatt. Az elsőfokú döntést támadó fellebbezésében a kiadó kétségbe vonta az üzemi tanács létezését, valamint a testület elnökének a legitimációját is. Vitatták azt is, hogy a törvény értelmében egyáltalán kötelesek lettek volna a Népszabadság munkavállalóit tájékoztatni. A bírósági döntés után Danó úgy összegzett: "igazunk van, lapunk már nincs. A cég számára pedig vállalhatónak bizonyult ez a jogsértés a Népszabadság felszámolásáért". Nincs ugyanis olyan jogi eljárás, amellyel felléphetnének a médiapiaci átalakításokkal szemben. "A munkavállalók törvényben biztosított jogainak érvényesítésével azonban közvetve az újságírók jogai mellett állhattunk ki. A kiadó eljárása törvénytelenségének bírósági megállapítása megmutatja, hogy még a magyar jog szerint sem lehetett volna úgy megszüntetni a lapot, ahogy ez történt" - fogalmazott Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója.

Pikáns felcsúti indoklás
Az egész ország területén hármas fokozatú terrorkészültség volt elrendelve, többek között ezért motozták meg a rendőrök Hadházy Ákost és a német RTL2 tévéstábját, miközben tavaly ősszel Felcsúton forgattak a kisvasútról, és a településről. Az LMP-társelnök kifogást emelt, ám a most kijött rendőrségi határozatban ezt elutasították. A legérdekesebb érv az intézkedés mellett az volt, hogy "a négy fő közül három fő külföldi (német állampolgár)" volt, illetve a bejelentések alapján Hadházyék a kormányfő kapujának kilincsét nyomkodták, miközben az eseményről kamerafelvételt készítettek. Hadházy szerint ilyen nem történt. A rendőrséget a felcsúti Pancho Aréna biztonsági személyzete értesítette, akik ezek szerint Orbán szomszédos házát is felügyelik.

Elbocsátják a Ledina Kft. dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:58

Fotó: MTI/ Sóki Tamás
Újabb drámai eseménnyel folytatódott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandjának története: megszűnt a gyártótevékenység a Zsolnay ellencégeként létrehozott Ledina Kft. pécsi üzemében.
A történet előzménye – mint arról többször írtunk – az volt, hogy egy, a kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a Zsolnayt, s ennek részeként a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat létrehozta a Ledinát, amelybe átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát. A Zsolnay bekebelezése azonban nem sikerült, így a Ledina funkciótlanná vált. Az értékesítési gondokkal küszködő – és többször tulajdonost váltó – Ledina alig termelt, s 120 dolgozóból mostanra 60 maradt. A tulajdonosok végelszámolással akarták megszüntetni a perspektívátlan céget, ám az általuk felkért végelszámoló, Megay Róbert úgy látta, ennek az eljárásnak nincsenek meg a feltételei, ugyanis a Ledina adóssága lényegesen meghaladja a kft. vagyonát, ráadásul a cég iratai pótolhatatlanul hiányosak. Ezért Megay – mint azt lapunknak elmondta – felszámolást kezdeményezett a Ledina ellen. Megay mindezt kedden közölte a dolgozókkal, s döntést hozott arról is, hogy leáll a Ledina termelése. Hogy mi lesz a cég és sorsa, az már a felszámolás során dől el, ám aligha várható, hogy valaki megveszi a piac nélküli, saját gépekkel és épülettel nem rendelkező kft.-t. Az érdemi bevételt nem termelő Ledina fenntartása az elmúlt két és fél évben hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülhetett. Hogy kik és miért finanszírozták a cég működését, arról az érintettek sosem nyilatkoztak. A folyamatosan leépülő dolgozói állomány bérét – ami 20 hónap alatt 5-600 millióra rúgott - megfizették a tulajdonosok, a bérek terheinek százmilliós nagyságrendű tételével viszont elmaradtak. Hogy pontosan mekkora tartozást halmozott fel a Ledina, azt Megay nem árulta el. A dolgozók felmondási időre járó bérét és végkielégítését a bérgarancia alapból lehet majd kifizetni. Ismert, hogy a Zsolnayból a Ledinába átcsalt dolgozók pert veszítettek volt munkaadójuk ellen, mivel azonnali felmondásuk jogtalan volt, s emiatt egyhavi bérüknek megfelelő kártérítést kell fizessenek. A bérgarancia alap azonban erre a dolgozói kötelezettségre már nem nyújthat fedezetet.

Csaknem kétmilliárdot ad a kormány a határon túli sajtóra

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ebből 950 millió forintot azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak.
Szerda este megjelent a Magyar Közlöny, melyben az áll, hogy a kormány egyetért a Kárpát-medencei magyar nyelvű média működésének támogatásával, ezért támogatást nyújt, méghozzá 1,9 milliárd forintot – vette észre a hvg.hu. A pénzt a Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatják el, a felét – 950 millió forintot – azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak. A kedvezményezett az Erdélyi Médiatér Egyesület. A közlönyből az is kiderül, hogy Pomázi Gyula Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára távozik, és Nagy Ádám veszi át a helyét. Pomázi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke lett.