Tovább "igazgatják" a kórházakat

Publikálás dátuma
2017.01.06. 06:05
FOTÓ: Molnár Ádám
Elérhetetlenné váltak a kórházigazgatók, még az őket tömörítő szövetség sem nyilatkozik arról, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) ma estig összesítést vár tőlük a gazdálkodási, számviteli területen foglalkoztatott munkatársaikról, esetleg arról a cégről, amely külsősként végzi a munkát, mert a kormány tervei szerint április 1-től ők és feladataik is az állami fenntartóhoz kerülnek.

Ónodi-Szűcs Zoltán ugyanakkor a Magyar Gyógyszerészi Kamara tegnapi eseményén határozottan cáfolta, hogy ezzel mégis megkezdődik az ősszel félresöpört kórházi kancellária rendszer megalapozása. Az egészségügyi államtitkár úgy érvelt, a területi alapú ellátásszervezés a választásig lekerült a napirendről, most csak az egységes számviteli rendszer egy évvel ezelőtt megkezdett kiépítése felé tesznek egy újabb lépést.

Lapinformációk szerint ugyanakkor a 109 állami kórház vezetői merényletnek tartják az érdemi egyeztetés nélkül bejelentett döntést. Az államtitkár természetesen nem érti, miért baj, hogy "leveszik a kórházak válláról a gazdálkodásban dolgozó munkatársak bérterheit", közben pedig megmarad a menedzsment valamennyi ezzel összefüggő döntési jogosítványa. Ónodi ígérete szerint a pontos létszám- és gazdálkodási adatok ismeretében a Kórházszövetséggel is egyeztetnek. A megrendelések és az elszámolás egységesítését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi kritikái alapján határozta el a humántárca. Az intézményigazgatók ugyanis sokszor kényszerültek fedezet nélküli kötelezettségvállalásra, ha elfogyott a keret, de a beteg megmentéséhez és gyógyításához azonnal új eszközre volt szükség. Az elmarasztalás ellen érvelő vezetőket egyenesen bűnözőnek nevezte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly tavasszal, ami óriási felháborodást váltott ki. Az intézmények gazdálkodásának erős állami kontrollja azonban azóta sem került le a napirendről.

A Népszava dolgozókat érintő kérdéseire az államtitkár emlékeztetett, hogy a kórházak 25 ezer műszaki dolgozója megkapja a minimálbér és a garantált bérminimum emelt összegét, a gazdálkodásban foglalkoztatottak fizetését pedig épp a mostani egységesítés után tudják azonos szintre hozni. Biztosra ígérte, hogy mindenki ott végzi majd a munkáját, ahol eddig és legalább annyi pénzért, amit eddig kapott.

Ünnepeltek
A szakmai tulajdonrész 50 százalék fölé emelésével mára visszajutottak a gyógyszerészek 66 évvel ezelőtti állapotához: szakmai és anyagi önállóságuk teljessé vált - közölte Hankó Zoltán. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a patikaliberalizáció évekkel ezelőtt megkezdett, januárral befejezett felszámolását ünnepelte, okkal: a helyszínen Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott hozzátette, még 2017-ben stratégiai megállapodást kötnek a kamarával. Ónodi-Szűcs Zoltán pedig bejelentette, hogy a patikáknak szeptember végéig kell csatlakozni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT), de a rendszer kipróbálása már a tavasszal megkezdődik.

Szerző

Igazuk van, de lapjuk nincs

Publikálás dátuma
2017.01.06. 06:03
A Mediaworks székháza – Ugyan munkaügyi pert nyertek a bezárt Népszabadság munkatársai, jogi lehetőségük nincs a lap újraindítás
Miközben a rendőrség valóban nyomoz a megmásított Orbán-interjú ügyében, amely kapcsán a múlt héten több újságírótól is megvált a Pannon Lapok Társasága, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete jogi segítséget ajánlott az elbocsátottaknak, szerintük ugyanis az eset példája a primitív munkáltatói bosszúnak. Eközben a bíróság kimondta: a Mediaworks jogsértően zárta be a Népszabadságot, ám a lap újraindítására továbbra sincs lehetőség.

Jogi segítséget nyújt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a meghekkelt Orbán-interjú miatt kirúgott újságíróknak a munkaügyi pereik során. Mendrey László elnök lapunk megkeresésre emlékeztetett, a Pannon Lapok Társasága (PLT) kirúgásuk előtt fél napig vallatta a Fejér Megyei Hírlap és a Veszprémi Napló munkatársait, érintettségüktől függetlenül, amivel a szakszervezet álláspontja szerint megsérthették a munkavállalók jogait. Mint fogalmazott: a PDSZ-nek remek jogásza van, s jövő héten fognak leülni az érintettekkel egyeztetni a további menetrendet. Mivel nem szakszervezeti tagokról van szó, a segítségnyújtáshoz a választmány beleegyezése is kellett, a testület pedig ezt egyhangúlag megadta. "Kötelességünk szót emelni a munkáltatói önkény ellen.

Az elbocsátott újságírók esete tipikus példája a primitív munkáltatói bosszúnak" - vélte Mendrey. Eközben a Sajtószakszervezet közölte: a PLT-s intézkedések a kollektív bűnösség elfogadhatatlan elvén alapulnak, a valós vezetői felelősség elkenésére irányuló túlkompenzáló ügybuzgóságnak. A szervezet kifejtette, székesfehérvári titkárhelyettese, Klecska Ernő ügyében sem egyeztettek az érdekvédőkkel, nem tájékoztatták őket a Fejér Megyei Hírlap lapszerkesztőjének elbocsájtásáról.

Bezár a Médiakutató
Nagyjából 3,5 millió forint hiányzik a Médiakutató éves költségvetéséből, s a pályázati pénzek is elapadtak, ezért a következő, összevont dupla szám lesz az utolsó, megszűnik a folyóirat - mondta a Népszavának a lap egyik szerkesztője, aki úgy látja "lassan már minden felszámolódik". Bajomi-Lázár Péter, a lap alapító-főszerkesztője a Kreatívnak azt mondta, "egy ilyen lap fenntartása pénzbe kerül, a pénz pedig elfogyott". A pályázatokkal kapcsolatban kifejtette, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) idejében sikerrel indultak a szakmai támogatásokért, ám később a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) beszüntette ezeket. A Médiakutató archívuma egy ideig még elérhető online, de kizárólag internetes lapként nem működnek tovább, a szerzők ettől elhatárolódnak.

Az interjú ügyében egyébként már a nyomozás is megkezdődött információs rendszer vagy adat megsértése bűntett gyanúja miatt - erősítette meg a Népszava egyik helyi forrása. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság december 28-án rendelt el nyomozást a megmásított kormányfői interjú miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen. Állítólag a napokban elkezdik a tanúk kihallgatását, információink szerint eddig egy tanút hívtak be kihallgatásra. Az elkövetőt akár öt év börtönre is ítélhetik - már ha megtalálják. Ismert, a PLT Fejér Megyei Hírlapjában december 24-én közölt Orbán-interjút négy helyen "kiegészítette" egy máig ismeretlen személy. A jogilag megkérdőjelezhető módon zajlott belső vizsgálat szerint ugyanakkor a "hamisítás" a veszprémi Napló szerkesztőségében történt, aminek következtében a Napló két, a Fejér Megyei Hírlap három munkatársát elbocsátották. Emellett kirúgták a PLT gazdasági ügyvezető igazgatóját is, bár a társaság később tagadta, hogy az Orbán-interjú miatt.

Tovább vegzálnák az újságírót
Nem kötelezhetik forrásai felfedésére Brückner Gergelyt, a Figyelő újságíróját - derült ki a lapból a Fővárosi Törvényszék határozata. Megírtuk, október indítottak büntetőeljárást az ügyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feljelentése alapján, Brückner az MKB Bank államosításáról és eladásáról írt cikksorozata miatt. Az ügyészség most azt próbálja bizonyítani, hogy a cikkekkel az újságíró "bankpánik előidézését célozhatta", illetve hogy azok alkalmasak voltak "a magyar bankrendszer stabil működéséhez fűződő közérdek megsértésére", így a nyomozás folytatódik az ügyben.

Még a magyar jog szerint sem lehetett volna így megszüntetni a lapot. Képünkön Murányi Gábor volt főszerkesztő FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Még a magyar jog szerint sem lehetett volna így megszüntetni a lapot. Képünkön Murányi Gábor volt főszerkesztő FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Eközben a bíróság másodfokon is elmarasztalta a Mediaworks Zrt.-t, amiért a Mészáros Lőrinc közelébe került cég a munkavállalók előzetes tájékoztatása nélkül döntött a Népszabadság felszámolásáról, és a munkavégzés alóli felmentésről - közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A bíróság kimondta, hogy jogszerűen működött üzemi tanács a cégnél. Danó Anna, a Népszabadság üzemi tanácsának elnöke a TASZ segítségével indított eljárást a Médiaworks ellen a cég Munka Törvénykönyvét sértő eljárása miatt. Az elsőfokú döntést támadó fellebbezésében a kiadó kétségbe vonta az üzemi tanács létezését, valamint a testület elnökének a legitimációját is. Vitatták azt is, hogy a törvény értelmében egyáltalán kötelesek lettek volna a Népszabadság munkavállalóit tájékoztatni. A bírósági döntés után Danó úgy összegzett: "igazunk van, lapunk már nincs. A cég számára pedig vállalhatónak bizonyult ez a jogsértés a Népszabadság felszámolásáért". Nincs ugyanis olyan jogi eljárás, amellyel felléphetnének a médiapiaci átalakításokkal szemben. "A munkavállalók törvényben biztosított jogainak érvényesítésével azonban közvetve az újságírók jogai mellett állhattunk ki. A kiadó eljárása törvénytelenségének bírósági megállapítása megmutatja, hogy még a magyar jog szerint sem lehetett volna úgy megszüntetni a lapot, ahogy ez történt" - fogalmazott Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója.

Pikáns felcsúti indoklás
Az egész ország területén hármas fokozatú terrorkészültség volt elrendelve, többek között ezért motozták meg a rendőrök Hadházy Ákost és a német RTL2 tévéstábját, miközben tavaly ősszel Felcsúton forgattak a kisvasútról, és a településről. Az LMP-társelnök kifogást emelt, ám a most kijött rendőrségi határozatban ezt elutasították. A legérdekesebb érv az intézkedés mellett az volt, hogy "a négy fő közül három fő külföldi (német állampolgár)" volt, illetve a bejelentések alapján Hadházyék a kormányfő kapujának kilincsét nyomkodták, miközben az eseményről kamerafelvételt készítettek. Hadházy szerint ilyen nem történt. A rendőrséget a felcsúti Pancho Aréna biztonsági személyzete értesítette, akik ezek szerint Orbán szomszédos házát is felügyelik.

Tisztában van az esélyeivel Majtényi László

Majtényi László nem gondolja, hogy a kormánypárti képviselők rá szavaznak majd. Az őt köztársasági elnökjelöltnek felkérő civileknek azért mondott igent, mert így elkezdődhet a nyilvános beszélgetés egy jobb Magyarországról. Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) elnöke, volt adatvédelmi biztos szerint annak szintén jelentősége van, ha az egymással bizalmatlan szervezetek, személyek valamiben, vagy valakiben egyet tudnak érteni. Erről a Klubrádió tegnap reggeli műsorában beszélt Majtényi, akit neves közéleti emberek január 2-án petícióban kértek arra, legyen a demokratikus ellenzéki oldal államfőjelöltje. "Nagyon megtisztelve éreztem magam, és természetesen nagyon meg voltam ijedve" - fogalmazott az érintett a felkérésről az ATV-ben, ahol arra is emlékeztetett, szerdai közleményében arra kérte az országgyűlési képviselőket, csak akkor támogassák a jelölését, ha az általa megfogalmazott négy ponttal egyetértenek.

Majtényi olyan alaptörvényt szeretne, amit a különböző társadalmi csoportok sajátjuknak tekintenek, ami békét teremthet, és amit népszavazással megerősít a társadalom. Emellett a volt ombudsman a köztársaság helyreállítását sürgeti. A második pont összekapcsolja a társadalmi nyilvánosság infrastruktúrájának és szabadságának helyreállítását a szabad választásokkal: "a demokratikus nyilvánosság intézményrendszerének teljes érvényesülésével és a szabad és tisztességes választásokkal biztosítani kell, hogy a választópolgároknak valódi lehetőségük legyen időről időre leváltani a kormányzati hatalom gyakorlóit". Harmadszor: az EKINT elnöke szerint a köztársaságnak gondoskodnia kell arról, hogy mindenki emberhez méltó életet élhessen. Nincs a világon korrupciómentes ország, nálunk viszont a korrupció maga alá gyűrte az államot, ezért az ellen a legszigorúbb eszközökkel kell fellépni - szól a negyedik pont. Ez Majtényi programja, amihez saját bevallása szerint nem fogja megkapni a kormánytöbbség szavazatait. A volt ombudsman nem hívta fel a pártok vezetőit azt kérve, hogy támogassák, hanem várakozik. Az MSZP, a Párbeszéd, a Liberálisok, a MoMa ugyanakkor már jelezték, felsorakoznak mögé és ezt lapunknak Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke is kilátásba helyezte. A DK és az LMP még nem döntött az ügyben.

Szerző