Költségvetési tekintetben stabil esztendő volt a tavalyi - legalábbis Varga Mihály szerint. A 2016-os évről szóló értékelése szerint annak ellenére, hogy adócsökkentést hajtottak végre (mérséklődött a személyi jövedelemadó kulcsa, kisebb lett a sertéshús áfája, nőttek a családi adókedvezmények), ennek ellenére 450 milliárd forinttal magasabb adóbevétel folyt be a költségvetés kasszájába, mint egy esztendővel korábban.
A GDP-növekedés mértékére még csak 2,1 százalékos becsült adata van a tárcának, a végleges számok csak márciusban derülnek ki. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy 2015 tavaszán a múlt évi költségvetésben még 2,5 százalékot tüntettek fel. A miniszter eldicsekedett azzal, hogy mindezt komoly uniós források nélkül értük el. valójában azonban 2016-ban a növekedés motorja ismét a jó évet záró mezőgazdaság, valamint a szolgáltatási szektor voltak. Az iparról Varga Mihály, mint hullámzó teljesítményt nyújtó ágazatról beszélt. A statisztikai adatok azonban ennél árnyaltabb képet nyújtanak. A KSH ugyanis tegnap arról számolt be, hogy az ipari termelés volumene 0,6 százalékkal haladta meg 2016 novemberében az egy évvel korábbit. Az előző hónaphoz viszonyítva az ipari kibocsátás, az első becslések alapján 0,9 százalékkal emelkedett. Elemzők szerint az ipar éves növekedése a korábbi várakozásoknál alacsonyabb, 1,3-1,5 százalék körüli lehetett, ami az alacsony tavalyi bázis és egyes új kapacitások üzembe helyezése miatt az idén 3,5-4 százalékra gyorsulhat. Lényegesebb növekedésre csak 2018-ban lehet számítani, az újabb jelentős autóipari kapacitások belépése révén.
A deficitről szólva a miniszter elmondta: tavaly az államháztartás központi alrendszerének éves pénzforgalmi hiánya 848,3 milliárd forint volt. Ennek alapján az elmúlt hónapban hatalmas, 907 milliárd forintos pénzforgalmi deficitet produkált a magyar gazdaság, ami havi rekordnak számít. Ennek oka, hogy a bevételek ugyan magasabban teljesültek és 700 milliárd forinttal kisebbek voltak az uniós kiadások, viszont beruházásokra és programokra 800 milliárd forinttal többet költött az állam tavaly, mint 2015-ben, ami azért érdekes, mert 2016 a beruházások mélyrepülésének éve volt. 2016. évi pénzforgalmi hiány 2,4 százalék környékén alakulhat, az uniós módszertan szerint számítottat pedig "valahol 2 százalék körül lehet" - mondta a miniszter. A nulla hiányú költségvetés lehetőségét felvető kérdést azonban megkerülte Varga Mihály.
Mivel a novemberi hónapot GDP-arányos államháztartási többlettel zárta a magyar gazdaság, ennek örömére a kormány jelentős mértékű pénzszórásról döntött. Már tavasszal 400 milliárd forintot csoportosítottak át az akkori többletbevételekből más célokra, majd novemberben újabb ezúttal 600 milliárd forintos átcsoportosításról döntöttek. Varga Mihály ennek kapcsán megemlítette a gazdaságfejlesztési támogatásokat, vagyis azt a 47 milliárd forintot, amelyet az Eximbanknak adtak tőkeinjekció gyanánt, Mezőhegyes 11 milliárd forintot kapott, de jutott a Volánbusznak és az Antenna Hungáriának is, és mint emlékezetes, Erzsébet-utalványt adtak a nyugdíjasoknak 2,7 milliárd forint nettó értékben, és támogatták az ipari parkokat is.
Az Eximbank tőkeemelése kapcsán a Népszava megkérdezte a minisztert, hogy miképpen áll annak a vitának a helyzete, amely azzal indult, hogy az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatal tavasszal jelezte, hogy az államadósság-adataink jóval magasabbak, mint azt Budapesten kiszámolták. Az Eurostat megítélése szerint az Eximbank az államháztartás része, így a bank kötelezettségei államadósságnak számítanak. Varga Mihály szerint "csapataink harcban állnak". A sajtótájékoztatón ugyancsak részt vevő Banai Péter Benő ehhez hozzáfűzte, hogy Brüsszelnek egységesen kellene eljárni az Európai Unió tagállamiban működő eximbankok elbírálása tekintetében.
