Vesztegetett-e Hiszékeny Dezső? - Megkezdődött a másodfokú büntetőper

Megkezdődött másodfokon a vesztegetés vádja alól első fokon felmentett Hiszékeny Dezső szocialista politikus büntetőpere hétfőn a Fővárosi Ítélőtáblán.

A vád szerint Hiszékeny Dezső - aki 2014 óta szocialista országgyűlési képviselő - 2013-ban, XIII. kerületi alpolgármesterként ötmillió forint kenőpénzt kért azért, hogy egy önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak adja.

A politikus mindvégig tagadta bűnösségét, maga kérte mentelmi joga felfüggesztését a parlamenttől 2014-ben, az eljárást pedig törvénytelennek, koncepciósnak nevezte.

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék tavaly áprilisban bizonyítottság hiányában felmentette a politikust a vesztegetés vádja alól. Sz. Sándor másodrendű vádlott befolyással üzérkedés miatt két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetést és egymillió forintos pénzbüntetést kapott. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség fellebbezett, a másodfokú eljárás hétfőn kezdődött meg a Fővárosi Ítélőtáblán.

A főügyészség képviselője a tárgyaláson új elsőfokú eljárás lefolytatását indítványozta. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú ítéletben rögzített tényállás és az ítélet indokolása között nincs összhang, a bizonyítékokat a bíróság szelektíven értékelte, és emiatt mindkét vádlott esetében megalapozatlan az ítélet. Az ügyészség szerint a törvényszék a szövegkörnyezetből kiragadva, a vádlott javára szelektált a lehallgatási jegyzőkönyvek anyagából, márpedig a kihagyott részek más, az ügyet érdemben befolyásoló értelmet adhatnak a mondatoknak.

Hiszékeny Dezső védője azonban úgy vélte, a törvényszék ítélete megalapozott, a büntetőjogi felelősség minden kérdését tisztázta, és az összes bizonyíték azt támasztja alá, hogy a védence nem jelentett ki olyat, hogy ötmillió forintot kér az ügyintézésért. A védelem arra hivatkozott, hogy az ötmillió forintos kenőpénzt minden esetben a fedett nyomozó hozta szóba, Hiszékeny Dezső pedig az egyik beszélgetésen nyolcszor hárította el a felvetést például úgy, hogy "ez elég durva", "nincs ilyen", "soha semmit ne adjon", "ez egy irreális történet". A védelem szerint az ügy érdemét érintő, önkényes szelekciót nem a bíróság, hanem az ügyészség hajtotta végre, amikor például az egyik lehallgatás leiratából több fontos részletet kihagyott, illetve a leirat tartalma nem egyezett az elhangzottakkal.

A tárgyaláson felszólalt Hiszékeny Dezső is, aki arról beszélt, a nyomozás során a "változatos nyomozati szervek" az élete "totális ellenőrzésével" próbáltak alapot teremteni arra, hogy azt mondhassák, bűnös kapcsolatai vannak, de a megfigyelések nem vezettek eredményre, semmilyen törvénytelent nem tett, "pedig a magyar bűnüldöző szervek krémje dolgozott azon, hogy találjanak valamit". Furcsállta azt is, hogy a titkosszolgálati módszerekkel szerzett információk döntő többségét titkosították, valamint azt, hogy az ügyészség "sajátos módszerei" nyomán egyes keletkezett iratok nem a valóságot tartalmazták.

A másodrendű vádlott, Sz. Sándor védője szerint védence "felelőtlen fickó", aki "ráharapott a titkosszolgálati kukacra", de - mivel úgy ítélte meg, hogy a kiszabott büntetés kellőképpen kifejezi a társadalom rosszallását - az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A per tárgyalása január 30-án folytatódik a Fővárosi Ítélőtáblán.