Előfizetés

Kötvény-biznisz - Lázár rosszul, Rogán jól tudta

Szánthó Péter
Publikálás dátuma
2017.01.10. 06:03
Lázár rosszul, Rogán jól tudta: még él a letelepedési kötvény FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Aggodalomra ad okot Ligeti Miklós szerint az, hogy a letelepedési kötvényeket árusító közvetítők engedélyét laikus politikusok adták ki. A Trasparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a program beszüntetése ugyanolyan átláthatatlan lesz, mint egész működése. Lapunk újból kikérte az NGM-től és a kancelláriáról a letelepedési programról készült jelentést. Nem kaptuk meg.

Újból megpróbáltuk elkérni a letelepedési kötvényprogram hasznáról szóló minisztériumi jelentést, amelyről most Lázár János tett említést egy írásbeli kérdésre küldött válaszában. A kancelláriaminiszter a független Szabó Tímeának (PM) azt írta ugyanis, hogy a kormány év elején veszi napirendre a dokumentumot, az esetleges változtatásokról is ennek alapján születik majd döntés. Hozzátette: a kormány korábban megállapította, hogy a gazdasági környezet kedvező változása nyomán mód nyílt a letelepedési kötvények kivezetésére. A jelentés létéről korábban Varga Mihály is beszámolt, a Népszava pedig a múlt héten kérte a nemzetgazdasági tárcát (NGM), hogy adja ki a letelepedési kötvények hasznáról szóló dokumentumot. Vargáék az összegzést eddig nem adták ki.

Mi is többször megpróbáltunk adatokat kérni a parlament gazdasági bizottságától és az Államadósság Kezelő Központtól is, de eddig nem jártunk sikerrel, ezért a bírósághoz fordultunk - mondta lapunknak Ligeti Miklós. A Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója sem látja gazdaságilag szükségszerűnek a kötvényprogramot, holott a kormány a gazdasági haszonnal magyarázta annak létét. "Nem tudni, hogy a kötvényt vásárlók befektettek-e Magyarországon, gyarapították-e a gazdaságot. Ezt semmilyen adat nem bizonyítja" - vélte Ligeti, aki szerint kérdéses, hogy miért átláthatatlan tulajdonosi hátterű közvetítőcégekre bízták a kötvények értékesítését.

A szakember szerint a feladatot a kötvényeket kibocsátó Államadósság Kezelő Központ is el tudta volna látni, és akkor megspórolják a közvetítők jutalékát is. "A kötvényekkel kereskedő vállalatok engedélyét a parlament gazdasági bizottságában ülő, ebből a szempontból laikusnak számító politikusok bocsátották ki, és a kötvényekkel történő kereskedés folyamata is teljességgel ellenőrizetlen. Álláspontunk szerint ebben a formában a kötvényprogram működése komoly korrupciós kockázatot hordoz".

Ligeti szerint az is gyanakvásra ad okot, hogy a programot veszteséget termel: a piaci kamatok ugyanis legfeljebb 0,5 százalék körül mozognak, ám a letelepedési kötvények törvényileg garantált hozama 2 százalék, vagyis a magyar állam a rendes piaci árnál többet fizet a letelepedési kötvények után. A Magyar Nemzet korábbi összesítése szerint csak a kamatokon 2015-ben 4,6 milliárdot, 2016 október végéig 4,1 milliárd forintot bukott a magyar állam. Emellett azon is veszít az állam, hogy a letelepedők "diszkont áron", 279 ezer euróért juthatnak kötvényhez, míg az állam 300 ezer eurós névértéken vásárolja vissza azokat öt év elteltével.

A gazdasági bizottságot korábban vezető Rogán Antal köreinek jövedelmező kötvények kivezetését már novemberben belengették a kormánytagok, élükön Lázárral. Heteken át tartó huzavona és ellentmondó nyilatkozatok után Varga végül ismertette: a programot az első negyedév végén átalakítanák. Ligeti elképzelhetőnek tartja, hogy ez afféle reklám volt a letelepedési kötvénynek, hiszen kimutatható volt, hogy a kancelláriaminiszter első, október végi bejelentése után megnégyszereződött a kötvényeladás. A TI jogi igazgatója szerint korábban is előfordult már, hogy egy rossz terméket kivezettek az értékpapírok piacáról, ám ebben az esetben ez is átláthatatlanul történik, mivel "a végső döntés nem gazdasági szakértők nyílt egyeztetése után születik majd meg, hanem politikusi irodák homályában".

A kötvények esetleges kivezetéséről elsőként Orbán Viktor beszélt a parlamentben. Október végén a kormányfő azt mondta, mivel felminősítették a magyar adósbesorolást a kormány most minden kötvénykibocsátási gyakorlatot felülvizsgál, és el fogják dönteni, mi legyen a konstrukcióval. Lázár több Kormányinfón is kijelentette: nincs szükség a kötvényre, novemberben pedig azt, a programot december 31-én megszüntetik, "de lehet rosszul tudom". Gulyás Gergely Fidesz-alelnök is a megszüntetés mellett foglalt állást, s decemberi bizottsági meghallgatásán Rogán is úgy nyilatkozott, a kivezetés 2017-ben fog megtörténni. Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának elnöke úgy fogalmazott, "ha nem is a Jézuska, de a húsvéti nyúl elhozhatja a kötvények beszüntetésével kapcsolatos kormánydöntést".

Ugyanakkor az már korábban sejthető volt, hogy Lázár ígéretei ellenére a kötvény-biznisz még 2017-ben is megmarad. A kínai ügyfelekre specializált Hungarian State Special Debt Fund és partnerei is úgy reklámozzák a programot, hogy 2017 első negyedévében még biztosan lehet majd kötvényt vásárolni.

A program jól megy, eddig több mint 1300-an kérelmeztek Letelepedési Magyar Államkötvényt (LMÁK) - közölte lapunkkal az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Mint írták, az eladott kötvények névértéke 403,2 millió euró (nagyjából 124,2 milliárd forint). A vállalkozások számára történt kötvényértékesítési adatokról ugyanakkor az ÁKK Zrt. nem adhat tájékoztatást, tekintettel arra, hogy ez az adat értékpapír-titkot képez. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) arról tájékoztatta lapunkat, hogy a program 2013-as bevezetése óta 2016. november 30-ig 3639 fő kapott nemzetgazdasági érdekre tekintettel letelepedési engedélyt.

A kötvényekkel jól járt a Habony Árpáddal és Rogánnal kapcsolatba hozható Kosik Ügyvédi Iroda is, amelyen keresztül a letelepedők intézhetik a kötvényvásárlást. A Kosik Kristóf vezette iroda tranzakciónként több ezer eurós jutalékot tesz el.

Lesz-e újabb módosítás?
Újból benyújtaná Orbán Viktor és a Fidesz a kvótaellenes alkotmánymódosítást, miután kivezették a letelepedési kötvényeket - legalábbis erről szólnak a pletykák. A lépés logikus lenne, hiszen Vona Gábor korábban úgy nyilatkozott: a Jobbik 24 órán belül megszavazná a módosítást, ha eltörölnék a programot. Havasi Bertalantól próbáltuk megtudni, hogy a kormányfő, vagy a kormánypárt készül-e újabb módosításra a kivezetés után. Emellett azt is megkérdeztük: Orbán látta-e a vonatkozó jelentést, jónak tartja-e a mostani kötvényprogramot, s mikor születhet döntés a megszüntetésről. A miniszterelnök sajtósa annyit válaszolt: "köszönjük szépen megkeresését, amit továbbítottunk a témában illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium felé".



Előválasztás - Nem tisztul a kép

Jövő szerdán hallgatja meg az MSZP elnöksége Botka László miniszterelnök-jelölti terveit, addig a demokratikus ellenzék pártjai nem tárgyalnak tovább az előválasztásról - tudta meg Molnár Gyula pártelnöktől a Népszava. Az MSZP elnöke a szocialista vezérkar tegnapi ülése után lapunknak megerősítette, előválasztást akarnak annak ellenére, hogy támogatják a szegedi polgármester ambícióit. Azt is elmondta, az elnökség felsorakozott Majtényi László köztársasági-elnöki jelölése mellett, amiről az MSZP választmánya is dönteni fog. A frakciónak azt javasolják, írja alá a Majtényi jelöléséhez szükséges ívet.

Nem Botka- vagy Gyurcsány-képletekben gondolkoznak, ne az MSZP, illetve a DK döntse el, ki legyen a demokratikus ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, hanem a választók - üzente az előválasztásról tárgyaló partnereinek tegnap Szabó Tímea. A Párbeszéd társelnöke a Hír Tv-ben ismét kiállt az előválasztás mellett, amibe a civileket is be akarják vonni. Az utóbbi hetekben nem az MSZP koncepciójáról folyt a diskurzus, hanem például arról, tartsanak-e online előválasztást. Az ehhez szükséges internetes platformot pénteken civilek be is mutatták, a kezdeményezést Karácsony Gergely a Párbeszéd másik társelnöke a nyilvánosság előtt támogatta.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke tegnap az ATV-ben ismét világossá tette, pártja önállóan készül a választásra. Mind a 106 körzetben saját jelöltet állítanak, erre testületi döntés kötelezi őket. A politikus az előválasztásban amúgy sem lát annyi fantáziát, mint a többi ellenzéki párt és nem tudja, azok tényleg így akarnak-e nekimenni a 2018-as választásnak. Az Együtt álláspontja sem változott, a párt az egyéni képviselőjelöltekről hajlandó megegyezni, ám saját országos listát állítanának.

A DK-ban nem aratott osztatlan sikert, hogy a szegedi polgármester bejelentkezett a miniszterelnök-jelölti posztra és azt a szocialisták azonnal elfogadták. Ez ugyanis szerintük szembemegy az MSZP előválasztásra vonatkozó javaslatával.

Rekordösszeget szórt el a kormány

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2017.01.10. 06:00
A választásra készülve az idei költségvetésben is minden bizonnyal találnak forrást az osztogatásra FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A kormánynak sikerült egyetlen hónap alatt rekord mennyiségű pénzt elszórnia, aminek decemberben ugyancsak rekord méretű egy havi deficit lett a következménye. Így áldozta be a várakozásoknál kedvezőbb GDP arányos államháztartási hiányt a felelőtlen költekezés oltárán. Mindez megkérdőjelezi azt, hogy a jelenlegi Magyarországon létezne a költségvetési fegyelem.

Különleges esztendőnek minősítették a szakemberek a tavalyit, a költségvetés szempontjából. Abban még nincs semmi szokatlan, hogy az egész éves pénzforgalmi hiány 848 milliárd forint lett, az már viszont párját ritkítja, hogy tavaly decemberben a kormány gigantikus költekezésbe fogott, és ennek következtében 907 milliárd forintos mínusszal zárta az esztendő utolsó hónapját a büdzsé. Tavaly novemberben úgy tűnt, hogy azt a hónapot jelentős többlettel zárhatja a büdzsé, ám a kormány esztelen költekezésbe fogott, kihasználva azt a korábban a maga számára teremtett lehetőséget is, hogy a költségvetés fősoraiból a saját - gyakran nem minden érdek nélküli céljai megvalósításához - az Országgyűlés jóváhagyása nélkül csoportosíthat át pénzeket. Jogosan merül fel a kérdés: mit érhet az a költségvetés, ahol - ha csak egyetlen hónapra is -, ekkora többlet keletkezhet?

Emlékezetes, hogy tavaly áprilisban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elismerte, hogy a 2017-es költségvetés készítésekor a kormány figyelembe vette, hogy választási időszak következik, mert nem akarnak úgy járni, mint 2002-ben, amikor az emberek nem érezték, hogy a gazdaság jobban teljesít, és ez is oka volt, hogy a Fidesz elvesztette a választásokat. A tavalyi, összességében 1000 milliárd forintot meghaladó mértékű osztogatással a kormány csak azt bizonyította, hogy az elmúlt esztendőben is a 2018-as választásokra gondolt - mondta Katona Tamás. Az egyetemi tanár ehhez hozzáfűzte, hogy a pénzszórásnál csak arra fordított a kormány gondot, hogy belül maradjon a GDP arányos hiány a maastricht-i kritériumban szereplő 3 százalékos mértéken, ami egész biztos, hogy sikerült is.

A tavaly novemberi költségvetési többlet főként a növekedési adóhitelnek köszönhető. Mint ismeretes a GE (a korábbi General Electric) magyarországi leánya 2015-2016-2017-re összesen 512 milliárd forint extra társasági adóbefizetésről állapodott meg a magyar kormánnyal az amerikai multi adóoptimalizációs projektje keretében, amit három év alatt egyenlő részletekben fizetnek be az adóhatóságnak. (Erre a projektre találta ki a magyar kormány a növekedési adóhitel konstrukciót - ami egy halasztott adófizetést jelent.) Vagyis ennek a tavalyi évben elszámolt adókedvezménynek mintegy felét a GE egymaga fizette be - emlékeztetett Katona Tamás, aki ehhez hozzáfűzte, hogy a másik fele mintegy ötven, jórészt off-shore cégtől származott. A növekedési adóhitel sérti az uniós egyezményeket - ezért a szakember nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Brüsszel szankciókat fog emiatt alkalmazni. A kedvezményes adózásnak ez a formája ugyanis lehetővé teszi, hogy a más országokban keletkező adót nálunk fizessék meg. Innen is eredhetett az átmeneti költségvetési többlet, amit még megfejelt a fogyasztási adóból származó, a korábban tervezettnél lényegesen nagyobb mértékű adótöbblet és az állami földárverésekből származó bevétel.

Az átmeneti költségvetési többlet másik okára Palócz Éva világított rá a 168 órának adott interjújában, amikor a Kopint-Tárki vezérigazgatója arról beszél, hogy egyáltalán nem biztos, hogy nullás költségvetésre van szükség egy olyan országban, ahol a GDP 1-1,5 százalékát kitevő finanszírozás hiányzik az egészségügyből, nem beszélve a közoktatás drámai helyzetéről, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására a mainál sokszorosan többet kellene költeni.

Előre tekintve azt még nem lehet megmondani, hogy a 2017-es költségvetés hogyan is tud megállni a lábán - figyelmeztetett Katona Tamás. Ugyanis a tavaly tavasszal elfogadott idei büdzsé nem vehette figyelembe a később elfogadott adótörvényeket, a minimálbérbér és a garantált emelésének költségvetési hatásait, ezért ebben a büdzsében már semmi sem úgy igaz, ahogy elfogadták. Így tavasszal vagy a nyár elején mindenképpen módosítani kell.