Előfizetés

Hadházyéknak elege lett a gazdagodó fideszesekből

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2017.01.10. 06:04
Tavalyi vagyonnyilatkozatok: mennyi maradt belőlük? FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Kötelezővé tenné a politikusok és az állami gazdasági vezetők vagyonosodási vizsgálatát az LMP. Javaslatuk megvitatására a jövő hétre ötpárti egyeztetést hívtak össze, a kormánypártiak szerint viszont a vagyonnyilatkozat elég szigorú, azt nem kell mára cserélni.

Vagyonnyilatkozatok helyett kötelező vagyonosodási vizsgálatot írna elő a politikusok, valamint az állami és önkormányzati vezetők számára az LMP. Az ökopárt szerint ugyanis a politikusok többsége semmibe veszi a vagyonnyilatkozatokat, és amikor eltitkolt vagyontárgyaik miatt lebuknak, akkor sem vonják felelősségre őket. Szél Bernadett társelnök szerint elegük lett a botrányokból, a következménynélküliségből, ezért szeretnék, ha a jövőben önbevallás helyett az Állami Számvevőszék vizsgálná, egyensúlyban van-e a politikusok jövedelme a vagyonukkal. Az LMP azt javasolja, évről évre vizsgálják meg, hogy az érintettek miből vásárolták vagyontárgyaikat. Erről ötpárti egyeztetést javasolnak a jövő hétre. Törvényjavaslatukat, amely minden parlamenti képviselőt, kormánytagot, közjogi méltóságot, önkormányzati vezetőt, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőit érintené, a kormányoldal eddig minden alkalommal "lesöpörte" – emlékeztetett Hadházy Ákos, a párt másik társelnöke. A tervezetet tavasszal ismét be akarják nyújtani az Országgyűlésnek.

Akinek fontos, hogy tisztuljon a magyar politika, az meg fogja szavazni az LMP javaslatát. Ha a Fidesz újra nemet mond a vagyonosodási vizsgálatokra, azzal mindenki számára egyértelmű lesz, hogy a kormánypárt továbbra is igent mond a korrupcióra – fogalmazott a napokban a Hír Tv-ben Gál József szóvivő.

Nem tartja indokoltnak a javaslatot, mert Magyarországon ma is Európa egyik legszigorúbb vagyonnyilatkozati szabályozása van érvényben. Erről a KDNP-s Hollik István beszélt tegnap a kormánypártok nevében. Közölte, arról még nem döntöttek, elmennek-e az ötpárti egyeztetésre, hiszen friss a meghívás, viszont arra figyelmeztetett, vagyonosodási vizsgálatot jelenleg is lehet kezdeményezni.

Az MSZP-frakció sem tárgyalt még a kezdeményezésről, így Nyakó István, a párt sajtófőnöke lapunknak nem tudta megmondani, elfogadják-e az LMP meghívását. Viszont emlékeztetett, a szocialisták decemberben beadták a parlamentnek saját korrupcióellenes csomagjukat. Ebben újraszabályoznák a közvélemény szerint nem sokat érő vagyonnyilatkozatok rendszerét. Ha az Országgyűlés elfogadná, a bevallásokban a közös háztartásban élők vagyona szerepelne, nem csak azoké, akiknek a törvény értelmében erről nyilatkozniuk kell. A vagyonosodási vizsgálatokat segítve az MSZP egy képlet alapján kiszámíttatná, hogy a nyilatkozatot tevő politikus, országos hatóság vezetője, közhivatalnok, ügyész a család jövedelme, vagyona alapján mennyit gazdagodhat évente. Akik ennél többet költenek, láthatóan nagyobb lábon élnek, azok esetében kötelezővé tennék a vagyonvizsgálatot.

Minden effajta egyeztetésre szívesen elmennek – reagált az LMP kezdeményezésére Szűcsné Major Ildikó, a Jobbik szóvivője. Véleménye szerint pártja átlátható rendszert akar, amely minimálisra csökkenti a korrupciót. A jobbikos politikusok az interneten eddig is egyszerűen hozzáférhetővé tették saját vagyonnyilatkozataikat, illetve közvetlen hozzátartozóikét. A Quaestor-botrány kapcsán a frakció tagjai nyilatkoztak arról, hogy a bedőlés előtt egyikük sem vett ki pénz onnan, amit más képviselők nem tettek meg.

Üdvözlik, hogy az LMP a Gyurcsány-kormány intézkedését szeretné visszahozni – kommentálta a javaslatot Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke, EP-képviselő. Emlékeztetett, a vagyonosodási vizsgálat a Gyurcsány-kabinet anti-korrupciós szabályozásának volt a része, amit a Fidesz szüntetett meg 2010 után. Ennek értelmében hivatalba lépésekor és a hivatala megszűnésekor minden politikus ellen automatikusan vagyonosodási vizsgálat indult, hogy kiderüljön: jutott-e a pozícióval igazolatlan eredetű vagyonhoz. A DK egyetért a javaslattal, amit Orbánék bukása után ismét be akarnak vezetni. Miután a pártnak nincs frakciója, őket nem hívta meg az egyeztetésre az LMP.

Közeleg a határidő
Vagyonnyilatkozatot január 31-ig kell leadniuk a képviselőknek, amit február 1-től bárki megnézhet a parlament honlapján. A házas- vagy élettársak és a gyermekek bevallásait viszont zárt borítékban őrzik a mentelmi bizottság páncélszekrényében. Erre a határidőre kell vagyonáról vallani mások mellett a nemzetiségi szószólóknak, az Állami Számvevőszék elnökének, alelnökének, a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyetteseinek, a Költségvetési Tanács-, a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek és helyetteseinek, az MNB vezetőinek, a Médiatanács vezérkarának, az Országos Bírósági Hivatal elnökének.



Kötvény-biznisz - Lázár rosszul, Rogán jól tudta

Szánthó Péter
Publikálás dátuma
2017.01.10. 06:03
Lázár rosszul, Rogán jól tudta: még él a letelepedési kötvény FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Aggodalomra ad okot Ligeti Miklós szerint az, hogy a letelepedési kötvényeket árusító közvetítők engedélyét laikus politikusok adták ki. A Trasparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a program beszüntetése ugyanolyan átláthatatlan lesz, mint egész működése. Lapunk újból kikérte az NGM-től és a kancelláriáról a letelepedési programról készült jelentést. Nem kaptuk meg.

Újból megpróbáltuk elkérni a letelepedési kötvényprogram hasznáról szóló minisztériumi jelentést, amelyről most Lázár János tett említést egy írásbeli kérdésre küldött válaszában. A kancelláriaminiszter a független Szabó Tímeának (PM) azt írta ugyanis, hogy a kormány év elején veszi napirendre a dokumentumot, az esetleges változtatásokról is ennek alapján születik majd döntés. Hozzátette: a kormány korábban megállapította, hogy a gazdasági környezet kedvező változása nyomán mód nyílt a letelepedési kötvények kivezetésére. A jelentés létéről korábban Varga Mihály is beszámolt, a Népszava pedig a múlt héten kérte a nemzetgazdasági tárcát (NGM), hogy adja ki a letelepedési kötvények hasznáról szóló dokumentumot. Vargáék az összegzést eddig nem adták ki.

Mi is többször megpróbáltunk adatokat kérni a parlament gazdasági bizottságától és az Államadósság Kezelő Központtól is, de eddig nem jártunk sikerrel, ezért a bírósághoz fordultunk - mondta lapunknak Ligeti Miklós. A Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója sem látja gazdaságilag szükségszerűnek a kötvényprogramot, holott a kormány a gazdasági haszonnal magyarázta annak létét. "Nem tudni, hogy a kötvényt vásárlók befektettek-e Magyarországon, gyarapították-e a gazdaságot. Ezt semmilyen adat nem bizonyítja" - vélte Ligeti, aki szerint kérdéses, hogy miért átláthatatlan tulajdonosi hátterű közvetítőcégekre bízták a kötvények értékesítését.

A szakember szerint a feladatot a kötvényeket kibocsátó Államadósság Kezelő Központ is el tudta volna látni, és akkor megspórolják a közvetítők jutalékát is. "A kötvényekkel kereskedő vállalatok engedélyét a parlament gazdasági bizottságában ülő, ebből a szempontból laikusnak számító politikusok bocsátották ki, és a kötvényekkel történő kereskedés folyamata is teljességgel ellenőrizetlen. Álláspontunk szerint ebben a formában a kötvényprogram működése komoly korrupciós kockázatot hordoz".

Ligeti szerint az is gyanakvásra ad okot, hogy a programot veszteséget termel: a piaci kamatok ugyanis legfeljebb 0,5 százalék körül mozognak, ám a letelepedési kötvények törvényileg garantált hozama 2 százalék, vagyis a magyar állam a rendes piaci árnál többet fizet a letelepedési kötvények után. A Magyar Nemzet korábbi összesítése szerint csak a kamatokon 2015-ben 4,6 milliárdot, 2016 október végéig 4,1 milliárd forintot bukott a magyar állam. Emellett azon is veszít az állam, hogy a letelepedők "diszkont áron", 279 ezer euróért juthatnak kötvényhez, míg az állam 300 ezer eurós névértéken vásárolja vissza azokat öt év elteltével.

A gazdasági bizottságot korábban vezető Rogán Antal köreinek jövedelmező kötvények kivezetését már novemberben belengették a kormánytagok, élükön Lázárral. Heteken át tartó huzavona és ellentmondó nyilatkozatok után Varga végül ismertette: a programot az első negyedév végén átalakítanák. Ligeti elképzelhetőnek tartja, hogy ez afféle reklám volt a letelepedési kötvénynek, hiszen kimutatható volt, hogy a kancelláriaminiszter első, október végi bejelentése után megnégyszereződött a kötvényeladás. A TI jogi igazgatója szerint korábban is előfordult már, hogy egy rossz terméket kivezettek az értékpapírok piacáról, ám ebben az esetben ez is átláthatatlanul történik, mivel "a végső döntés nem gazdasági szakértők nyílt egyeztetése után születik majd meg, hanem politikusi irodák homályában".

A kötvények esetleges kivezetéséről elsőként Orbán Viktor beszélt a parlamentben. Október végén a kormányfő azt mondta, mivel felminősítették a magyar adósbesorolást a kormány most minden kötvénykibocsátási gyakorlatot felülvizsgál, és el fogják dönteni, mi legyen a konstrukcióval. Lázár több Kormányinfón is kijelentette: nincs szükség a kötvényre, novemberben pedig azt, a programot december 31-én megszüntetik, "de lehet rosszul tudom". Gulyás Gergely Fidesz-alelnök is a megszüntetés mellett foglalt állást, s decemberi bizottsági meghallgatásán Rogán is úgy nyilatkozott, a kivezetés 2017-ben fog megtörténni. Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának elnöke úgy fogalmazott, "ha nem is a Jézuska, de a húsvéti nyúl elhozhatja a kötvények beszüntetésével kapcsolatos kormánydöntést".

Ugyanakkor az már korábban sejthető volt, hogy Lázár ígéretei ellenére a kötvény-biznisz még 2017-ben is megmarad. A kínai ügyfelekre specializált Hungarian State Special Debt Fund és partnerei is úgy reklámozzák a programot, hogy 2017 első negyedévében még biztosan lehet majd kötvényt vásárolni.

A program jól megy, eddig több mint 1300-an kérelmeztek Letelepedési Magyar Államkötvényt (LMÁK) - közölte lapunkkal az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Mint írták, az eladott kötvények névértéke 403,2 millió euró (nagyjából 124,2 milliárd forint). A vállalkozások számára történt kötvényértékesítési adatokról ugyanakkor az ÁKK Zrt. nem adhat tájékoztatást, tekintettel arra, hogy ez az adat értékpapír-titkot képez. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) arról tájékoztatta lapunkat, hogy a program 2013-as bevezetése óta 2016. november 30-ig 3639 fő kapott nemzetgazdasági érdekre tekintettel letelepedési engedélyt.

A kötvényekkel jól járt a Habony Árpáddal és Rogánnal kapcsolatba hozható Kosik Ügyvédi Iroda is, amelyen keresztül a letelepedők intézhetik a kötvényvásárlást. A Kosik Kristóf vezette iroda tranzakciónként több ezer eurós jutalékot tesz el.

Lesz-e újabb módosítás?
Újból benyújtaná Orbán Viktor és a Fidesz a kvótaellenes alkotmánymódosítást, miután kivezették a letelepedési kötvényeket - legalábbis erről szólnak a pletykák. A lépés logikus lenne, hiszen Vona Gábor korábban úgy nyilatkozott: a Jobbik 24 órán belül megszavazná a módosítást, ha eltörölnék a programot. Havasi Bertalantól próbáltuk megtudni, hogy a kormányfő, vagy a kormánypárt készül-e újabb módosításra a kivezetés után. Emellett azt is megkérdeztük: Orbán látta-e a vonatkozó jelentést, jónak tartja-e a mostani kötvényprogramot, s mikor születhet döntés a megszüntetésről. A miniszterelnök sajtósa annyit válaszolt: "köszönjük szépen megkeresését, amit továbbítottunk a témában illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium felé".



Juhász Péter: Orbán gazdagodik, nem Mészáros

Z. Á.
Publikálás dátuma
2017.01.10. 06:03
FOTÓ: Népszava
Ne Mészáros Lőrincről beszéljünk, hanem Orbán Viktorról, aki teljesen egyértelműen, pajzsként maga előtt tartva használja a felcsúti polgármestert. A miniszterelnök egyszemélyben kebelezi be az országot, ő Magyarország leggazdagabb embere és legnagyobb oligarchája is – fogalmazott lapunknak Juhász Péter, az Együtt alelnöke, miután kiderült: Kelet felé is terjeszkedik a felcsúti gázszerelő-polgármester. 

Az uniós közbeszerzési értesítő szerint ugyanis a Mészáros és Mészáros Kft. nettó 9,8 milliárd forintért végezhet árvízvédelmi munkát konzorciumban a Felső-Tisza tivadari híd feletti szakaszán. A híd környezetének építésével a szintén Mészároshoz köthető Magyar Vakond Kft.-t bízták meg, nettó 4,8 milliárd forintért. A Magyar Vakond Kft. és a Swietelsky konzorciuma nyerte a Közép-Tisza mederkezelésére kiírt tendert. Szintén az EU közbeszerzési értesítőjéből derült ki, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósuló fejlesztést összesen 3,2 milliárd forintért végzi a két cég.

MésFOTÓ: Népszava

Mészáros Lőrinc. FOTÓ: Népszava

A Tisza alsóbb szakaszán, Kisköre és Szolnok között szintén jelentős beruházások zajlanak 16 milliárd forintért. Szakértők szerint ugyanakkor a helyszínen nem a víz elvezetésén kellene dolgozni, hanem tárolók építésére lenne szükség. Sajtóértesülések szerint a Magyar Vakondot birtokló Varga Károly korábbi tulajdonostársával, Szíjj Lászlóval együtt irányít több, a Mészáros család érdekeltségébe tartozó céget. Varga Károly például tulajdonostárs a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.-ben, valamint a CLH Klímaszerviz Kft.-ben is.

Valójában a miniszterelnök gazdagodásáról szól minden olyan hír, amelyben Mészáros szerepel – mutatott rá Juhász, hozzátéve: Orbán politikája már bevallottan arról szól, hogy minél több közpénzt csatornázzon ki a saját zsebébe, a saját rendszerébe. „Amíg hatalmon van, addig erre is számíthatunk. A mi adónk - amiből egyébként az egészségügyet, az oktatást, vagy éppen a gazdaságot lehetne fejleszteni - igazából Orbán Viktor zsebét gyarapítja, aki ezt politikai célra használja fel, ahelyett, hogy az ország vezetésére, rendbetételére fordítaná” – fogalmazott lapunknak Juhász.