Különös Pharaon halála

"Ez a haláleset volt az i-re a pont, hiszen pontosan senki nem tudta Ghaith Pharaonról, hogy ő-e az, ameddig meg nem halt. Akkor mindenki teljesen biztos volt benne, hogy a bűncselekményekkel vádolt üzletember hunyt el" - vélte Tarjányi Péter.

A biztonsági szakértő szerint furcsa, hogy évtizedekig nem tudták elfogni a pénzmosással és terrorszervezetek támogatásával vádolt szaúdi üzletembert, majd a halálhírét igen rövid idő alatt meg tudják erősíteni. "Itthon például nagyjából másfél éve van köztudatban, ekkor kezdett el vele foglalkozni először a Heti Válasz. Ezen felül a fél világ őt kereste" - mondta. A szakember ugyan nem híve az összeesküvés-elméleteknek, de szerinte az sem teljesen kizárható, hogy Pharaon nem halt meg: "mindenkinek kínos volt az ügy az amerikaiaktól kezdve a magyarokig. Mintha úgymond kapóra is jött volna, hogy meghalt, így lekerült a körözési listákról. Nem elképzelhetetlen, hogy Pharaon egy új személyazonossággal eltűnt a rivaldafényből". Tarjányi emlékeztetett, az Orbán Viktor szomszédjában ingatlant vásároló üzletember járt többek között Görögországban és Horvátországban is kikötött Mészáros Lőrinc mellett, ám egyik helyen sem fogták el.

Az Index szombaton akadt rá a Pharaon gyászszertartásáról szóló Twitter-posztra, amelyet egy arab gazdasági lap osztott meg. Ebben azt írták, a gyászszertartás vasárnap délután lesz a bejrúti Four Seasons Hotelben. A portál megkereste a szállodát, ahol megerősítették, hogy egy dr. Ghaith Rashad Pharaon nevű ember búcsúztatását tartják a kérdéses időpontban. Ekkor még nem volt biztos, hogy a Magyarországon üzletelő, az FBI által is körözött Pharaonról van-e szó, bár a neve, s a titulusa is stimmelt, és akiről köztudott volt, hogy évek óta Bejrútban él. Sokáig a hazai sajtó sem volt biztos benne, hogy az a Pharaon halt-e meg, aki hónapok óta szerepel a magyar médiában, az Origo kormányzati forrásai azonban egyetlen nap alatt megbizonyosodtak róla, hogy a kormánynak kínos üzletember hunyt el. Ismert, Pharaon több alkalommal is megfordult hazánkban, ám arról a kormányban sincs egységes álláspont, mikor kapott magyar vízumot. Ujjlenyomatait a magyarázat szerint azért nem vették le, mert sérültek voltak a barázdái.

Szerző

Kötvény-biznisz - Lázár rosszul, Rogán jól tudta

Publikálás dátuma
2017.01.10. 06:03
Lázár rosszul, Rogán jól tudta: még él a letelepedési kötvény FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Aggodalomra ad okot Ligeti Miklós szerint az, hogy a letelepedési kötvényeket árusító közvetítők engedélyét laikus politikusok adták ki. A Trasparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a program beszüntetése ugyanolyan átláthatatlan lesz, mint egész működése. Lapunk újból kikérte az NGM-től és a kancelláriáról a letelepedési programról készült jelentést. Nem kaptuk meg.

Újból megpróbáltuk elkérni a letelepedési kötvényprogram hasznáról szóló minisztériumi jelentést, amelyről most Lázár János tett említést egy írásbeli kérdésre küldött válaszában. A kancelláriaminiszter a független Szabó Tímeának (PM) azt írta ugyanis, hogy a kormány év elején veszi napirendre a dokumentumot, az esetleges változtatásokról is ennek alapján születik majd döntés. Hozzátette: a kormány korábban megállapította, hogy a gazdasági környezet kedvező változása nyomán mód nyílt a letelepedési kötvények kivezetésére. A jelentés létéről korábban Varga Mihály is beszámolt, a Népszava pedig a múlt héten kérte a nemzetgazdasági tárcát (NGM), hogy adja ki a letelepedési kötvények hasznáról szóló dokumentumot. Vargáék az összegzést eddig nem adták ki.

Mi is többször megpróbáltunk adatokat kérni a parlament gazdasági bizottságától és az Államadósság Kezelő Központtól is, de eddig nem jártunk sikerrel, ezért a bírósághoz fordultunk - mondta lapunknak Ligeti Miklós. A Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója sem látja gazdaságilag szükségszerűnek a kötvényprogramot, holott a kormány a gazdasági haszonnal magyarázta annak létét. "Nem tudni, hogy a kötvényt vásárlók befektettek-e Magyarországon, gyarapították-e a gazdaságot. Ezt semmilyen adat nem bizonyítja" - vélte Ligeti, aki szerint kérdéses, hogy miért átláthatatlan tulajdonosi hátterű közvetítőcégekre bízták a kötvények értékesítését.

A szakember szerint a feladatot a kötvényeket kibocsátó Államadósság Kezelő Központ is el tudta volna látni, és akkor megspórolják a közvetítők jutalékát is. "A kötvényekkel kereskedő vállalatok engedélyét a parlament gazdasági bizottságában ülő, ebből a szempontból laikusnak számító politikusok bocsátották ki, és a kötvényekkel történő kereskedés folyamata is teljességgel ellenőrizetlen. Álláspontunk szerint ebben a formában a kötvényprogram működése komoly korrupciós kockázatot hordoz".

Ligeti szerint az is gyanakvásra ad okot, hogy a programot veszteséget termel: a piaci kamatok ugyanis legfeljebb 0,5 százalék körül mozognak, ám a letelepedési kötvények törvényileg garantált hozama 2 százalék, vagyis a magyar állam a rendes piaci árnál többet fizet a letelepedési kötvények után. A Magyar Nemzet korábbi összesítése szerint csak a kamatokon 2015-ben 4,6 milliárdot, 2016 október végéig 4,1 milliárd forintot bukott a magyar állam. Emellett azon is veszít az állam, hogy a letelepedők "diszkont áron", 279 ezer euróért juthatnak kötvényhez, míg az állam 300 ezer eurós névértéken vásárolja vissza azokat öt év elteltével.

A gazdasági bizottságot korábban vezető Rogán Antal köreinek jövedelmező kötvények kivezetését már novemberben belengették a kormánytagok, élükön Lázárral. Heteken át tartó huzavona és ellentmondó nyilatkozatok után Varga végül ismertette: a programot az első negyedév végén átalakítanák. Ligeti elképzelhetőnek tartja, hogy ez afféle reklám volt a letelepedési kötvénynek, hiszen kimutatható volt, hogy a kancelláriaminiszter első, október végi bejelentése után megnégyszereződött a kötvényeladás. A TI jogi igazgatója szerint korábban is előfordult már, hogy egy rossz terméket kivezettek az értékpapírok piacáról, ám ebben az esetben ez is átláthatatlanul történik, mivel "a végső döntés nem gazdasági szakértők nyílt egyeztetése után születik majd meg, hanem politikusi irodák homályában".

A kötvények esetleges kivezetéséről elsőként Orbán Viktor beszélt a parlamentben. Október végén a kormányfő azt mondta, mivel felminősítették a magyar adósbesorolást a kormány most minden kötvénykibocsátási gyakorlatot felülvizsgál, és el fogják dönteni, mi legyen a konstrukcióval. Lázár több Kormányinfón is kijelentette: nincs szükség a kötvényre, novemberben pedig azt, a programot december 31-én megszüntetik, "de lehet rosszul tudom". Gulyás Gergely Fidesz-alelnök is a megszüntetés mellett foglalt állást, s decemberi bizottsági meghallgatásán Rogán is úgy nyilatkozott, a kivezetés 2017-ben fog megtörténni. Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának elnöke úgy fogalmazott, "ha nem is a Jézuska, de a húsvéti nyúl elhozhatja a kötvények beszüntetésével kapcsolatos kormánydöntést".

Ugyanakkor az már korábban sejthető volt, hogy Lázár ígéretei ellenére a kötvény-biznisz még 2017-ben is megmarad. A kínai ügyfelekre specializált Hungarian State Special Debt Fund és partnerei is úgy reklámozzák a programot, hogy 2017 első negyedévében még biztosan lehet majd kötvényt vásárolni.

A program jól megy, eddig több mint 1300-an kérelmeztek Letelepedési Magyar Államkötvényt (LMÁK) - közölte lapunkkal az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Mint írták, az eladott kötvények névértéke 403,2 millió euró (nagyjából 124,2 milliárd forint). A vállalkozások számára történt kötvényértékesítési adatokról ugyanakkor az ÁKK Zrt. nem adhat tájékoztatást, tekintettel arra, hogy ez az adat értékpapír-titkot képez. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) arról tájékoztatta lapunkat, hogy a program 2013-as bevezetése óta 2016. november 30-ig 3639 fő kapott nemzetgazdasági érdekre tekintettel letelepedési engedélyt.

A kötvényekkel jól járt a Habony Árpáddal és Rogánnal kapcsolatba hozható Kosik Ügyvédi Iroda is, amelyen keresztül a letelepedők intézhetik a kötvényvásárlást. A Kosik Kristóf vezette iroda tranzakciónként több ezer eurós jutalékot tesz el.

Lesz-e újabb módosítás?
Újból benyújtaná Orbán Viktor és a Fidesz a kvótaellenes alkotmánymódosítást, miután kivezették a letelepedési kötvényeket - legalábbis erről szólnak a pletykák. A lépés logikus lenne, hiszen Vona Gábor korábban úgy nyilatkozott: a Jobbik 24 órán belül megszavazná a módosítást, ha eltörölnék a programot. Havasi Bertalantól próbáltuk megtudni, hogy a kormányfő, vagy a kormánypárt készül-e újabb módosításra a kivezetés után. Emellett azt is megkérdeztük: Orbán látta-e a vonatkozó jelentést, jónak tartja-e a mostani kötvényprogramot, s mikor születhet döntés a megszüntetésről. A miniszterelnök sajtósa annyit válaszolt: "köszönjük szépen megkeresését, amit továbbítottunk a témában illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium felé".



Juhász Péter: Orbán gazdagodik, nem Mészáros

Publikálás dátuma
2017.01.10. 06:03
FOTÓ: Népszava
Ne Mészáros Lőrincről beszéljünk, hanem Orbán Viktorról, aki teljesen egyértelműen, pajzsként maga előtt tartva használja a felcsúti polgármestert. A miniszterelnök egyszemélyben kebelezi be az országot, ő Magyarország leggazdagabb embere és legnagyobb oligarchája is – fogalmazott lapunknak Juhász Péter, az Együtt alelnöke, miután kiderült: Kelet felé is terjeszkedik a felcsúti gázszerelő-polgármester. 

Az uniós közbeszerzési értesítő szerint ugyanis a Mészáros és Mészáros Kft. nettó 9,8 milliárd forintért végezhet árvízvédelmi munkát konzorciumban a Felső-Tisza tivadari híd feletti szakaszán. A híd környezetének építésével a szintén Mészároshoz köthető Magyar Vakond Kft.-t bízták meg, nettó 4,8 milliárd forintért. A Magyar Vakond Kft. és a Swietelsky konzorciuma nyerte a Közép-Tisza mederkezelésére kiírt tendert. Szintén az EU közbeszerzési értesítőjéből derült ki, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósuló fejlesztést összesen 3,2 milliárd forintért végzi a két cég.

MésFOTÓ: Népszava

Mészáros Lőrinc. FOTÓ: Népszava

A Tisza alsóbb szakaszán, Kisköre és Szolnok között szintén jelentős beruházások zajlanak 16 milliárd forintért. Szakértők szerint ugyanakkor a helyszínen nem a víz elvezetésén kellene dolgozni, hanem tárolók építésére lenne szükség. Sajtóértesülések szerint a Magyar Vakondot birtokló Varga Károly korábbi tulajdonostársával, Szíjj Lászlóval együtt irányít több, a Mészáros család érdekeltségébe tartozó céget. Varga Károly például tulajdonostárs a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.-ben, valamint a CLH Klímaszerviz Kft.-ben is.

Valójában a miniszterelnök gazdagodásáról szól minden olyan hír, amelyben Mészáros szerepel – mutatott rá Juhász, hozzátéve: Orbán politikája már bevallottan arról szól, hogy minél több közpénzt csatornázzon ki a saját zsebébe, a saját rendszerébe. „Amíg hatalmon van, addig erre is számíthatunk. A mi adónk - amiből egyébként az egészségügyet, az oktatást, vagy éppen a gazdaságot lehetne fejleszteni - igazából Orbán Viktor zsebét gyarapítja, aki ezt politikai célra használja fel, ahelyett, hogy az ország vezetésére, rendbetételére fordítaná” – fogalmazott lapunknak Juhász.

Szerző