Mr. West hihetetlenül rendkívüli kalandjai

Publikálás dátuma
2017.01.11 06:45
Varga Judit kétlaki életet él FORRÁS: KONZERTHAUS WIEN
Fotó: /
A Bécsben és Budapesten élő, Európa-szerte elismert komponista, Varga Judit különleges némafilmzenéje, a Mr. West rendkívüli kalandjai a bolsevikok földjén magyarországi bemutatója lesz január 12-én, csütörtökön este a Müpában, a Fesztivál Színházban. Az 1924-ben készült szovjet némafilmet kifejezetten erre az alkalomra felújított, digitalizált verzióban láthatják a nézők. Varga Juditot kérdeztük a rendhagyó produkcióról és zeneszerzői pályájáról.

A Mr. West rendkívüli kalandjai a bolsevikok földjén című némafilmzene ősbemutatója tavaly márciusban volt, a bécsi Konzerthaus nagytermében, 1300 néző jelenlétében. Varga Juditot a Konzerthaus vezetése kérte fel erre a feladatra, miután 2014-ben, a Németországban élő kurd rendező, Hüseyin Tabak Szépséged mit sem ér című filmjéhez írt zenéjével elnyerte az Osztrák Filmakadémia díját.

Varga Judit azt mondja, először nagyon örült a felkérésnek, de miután megnézte a szovjet némafilmet, megijedt, mert rendkívül nehéznek ítélte a feladatot. Az 1924-ben készült propaganda-vígjátékhoz ugyanis nem kísérőzenét, s nem is „korabeli” muzsikát kellett komponálnia, hanem autonóm, teljes értékű kortárs komolyzenei darabot. Az ősbemutatón attól tartott, hogy a közönség egy része feláll és kivonul, mert nem tudja értelmezni a merészen újszerű zenei matériát.

Szerencsére azonban nem így történt, sőt tizenöt-húsz perc elteltével a kezdeti komolyság feloldódott, a publikum elkezdte értékelni a film és a zene humorát, már bátran nevettek a poénokon. Ez egyébként teljesen érthető, mert a csetlő-botló burleszkfigura, Mr. West története kifejezetten vicces, és Varga Judit sem véletlenül találta ki a „szórakoztató komolyzene” műfaji meghatározást. A darabban a hangszerek mellett autóduda, írógép és játékpisztoly is szolgálja a dramaturgiát. Amikor pedig Mr. Westet megpróbálja elcsábítani egy gengszternő, Beethoven-szimfóniák motívumai bukkannak fel, speciális montázstechnikával átalakítva.

A bécsi ősbemutatón a filmet még analóg formában, 35 mm-es tekercsről vetítették. Ez nagy kockázatot rejtett magában, mert az ilyen gépeket nem lehet egészen precízen beállítani, így a zenének követnie kellett „a régi jó némafilmes hagyományt” vagyis alkalmazkodni kellett a film játszási sebességéhez. Varga Judit ezért írt bele a kompozícióba úgynevezett ad libitum – szabadon játszható, ismételhető vagy akár elhagyható – ütemeket, hogy a muzsika mindenkor szinkronban legyen a filmmel. Ennek megőrzéséhez azonban szükség volt a művet előadó Ensemble Phace kamaraegyüttes lélekjelenlétére, némafilmes rutinjára, improvizációs készségére is.

Budapesten is ők szólaltatják meg a darabot, Leonhard Garms vezényletével. A Müpa-beli előadásra azonban a filmet már digitalizálták, így most egészen pontosan, századmásodpercre beállítják a zenei effekteket. „Nagyon szeretek az Ensemble Phace-szel dolgozni. Bátran kísérleteznek, nemcsak a kortárszene fő csapásirányába tartozó műveket játsszák, hanem szívesen vesznek részt színházi, operai, táncos vagy filmes produkciókban is. Ezért is találtam ki, hogy az egyébként nagyon precízen megkomponált zenében van egy háromperces jelenet – épp a film dramaturgiai csúcspontján –, ahol a muzsikusok szabadon improvizálhatnak” – mondja a zeneszerző.

A 38 éves, győri születésű Varga Judit a Zeneakadémián zongora és zeneszerzés szakon végzett – a komponálás mellett mindmáig aktív szólózongorista és kamarazenész. Budapesti tanulmányaival párhuzamosan a bécsi Universität für Musik und Darstellende Kunst hallgatója volt, ahol a zongora és a zeneszerzés mellett alkalmazott és filmzenére specializálódott – itthon akkor még nem volt ilyen képzés. Pályaívének egyik érdekessége, hogy ma már mindkét alma materének tanára, s ugyanúgy ingázik Bécs és Budapest között, mint növendék korában.

„Ennek a kétlakiságnak rengeteg előnyét, de azért hátrányát is érzem” – vallja. „Egyik város zenei életében sem tudok olyan intenzíven jelen lenni, mintha kizárólag ott élnék. Viszont mindkét városban vannak barátaim és van elég munkám – rendszeresen játsszák a darabjaimat.” Azt mondja, Bécs és Budapest kulturális életében – az eltérő történelmi múlt, főként a kommunizmus évtizedeinek hatására – ma már nyomokban sem lehet felfedezni, hogy egykor, az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában „ikerfővárosok” voltak. Teljesen más a repertoár és a közönség ízlése is. A kétlakiságot ezért arra szeretné felhasználni, hogy Bécs és Budapest között „kis hidakat építsen”, például egyetemi csereprogramok segítségével, amelyekben aktívan részt vesz.

Az elmúlt években Varga Judit Európa-szerte elismert zeneszerzővé vált – műveit olyan fesztiválokon és hangversenytermekben játsszák sikerrel, mint a Wien Modern, a párizsi Cité de la Musique, a patinás New York-i Juilliard School, a müncheni Muffathalle vagy a Varsói Ősz. Kiváló szólistákkal és zenekarokkal dolgozik együtt, miközben egyik fő profilja rövidfilmek és színházi előadások megzenésítése, illetve multimédiás kompozíciók alkotása. Nevéhez fűződik a Prima Primissima díj zenei arculatának megtervezése is.

Tavaly októberben – az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójához kapcsolódva – a Magyar Állami Operaházban mutatták be Szerelem című egyfelvonásos operáját, amely Déry Tibor novellái és Makk Károly–Bacsó Péter azonos című filmjének forgatókönyve alapján készült; a librettót is Varga Judit írta. „Tavaly a Mr. West és az operám bemutatója mellett még filmzenéket és egy vonósnégyest is komponáltam, így eredetileg azt terveztem, idén csendesebben dolgozom.” A felkérések azonban folyamatosan jönnek: most éppen egy dokumentumfilm zenéjét írja; az osztrák közmédia, az ORF pedig zenekari darabot rendelt tőle, amelynek ősszel, Grazban lesz az ősbemutatója. Emellett egy zongoracikluson is elkezdett dolgozni, ami azonban monumentális feladat: megvalósítása akár évekig is eltarthat.

2017.01.11 06:45

Megnyílt a Magyar ízek utcája

Publikálás dátuma
2018.08.18 16:16

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
A Szent István-napi ünnepségek részeként a háromnapos gasztronómiai eseményt a Budai alsó rakpart Várkert Bazár előtti részén rendezik. Idén a fűszereké a főszerep, és meg lehet kóstolni Magyarország tortáját, valamint a Szent István-napi kenyérverseny győztes cipóit is.
"Évről évre százezres nagyságrendben látogatják a Magyar ízek utcáját, idén százötven kiállító, élelmiszer-termelő és -előállító, illetve vendéglátós települt ki portékáival a helyszínre, több kilométer mennyiségű kolbász fogy majd el a következő három napban" - mondta Novotny Antal, a rendezvény főszervezője az MTI-nek. A Magyar ízek utcáját kilenc évvel ezelőtt a magyar gasztrokultúra sokszínűségének bemutatására hozták létre. Idén számos fűszerkészítő és termelő mutatkozik be, és a vendéglátósok is készítenek egy-egy erősebben fűszeres ételt. "Ha az ember végigsétál egy fesztiválon, a legintenzívebben az illatok fogják meg, ettől kapunk kedvet ahhoz, hogy valamit megkóstoljunk, az illatokhoz pedig a fűszerek adják a legtöbbet. A magyar konyha különleges fűszerei közül találkozni lehet például a lestyánnal, a csomborral, a rozmaringgal, a tárkonnyal és természetesen a fűszerpaprika termelői közül is többet elhívtunk" - mondta a főszervező. Novotny Antal hangsúlyozta, hogy az érdeklődők a rendezvényen kóstolhatják meg először Magyarország tortáját, a Komáromi kisleányt, valamint cukormentes tortáját, a Három kívánságot. Idén 12. alkalommal hirdették meg a Magyarország tortája versenyt, amelynek célja, hogy az államalapító Szent István előtt a magyar cukrászszakma egy tortával tisztelegjen. A legjobbakat szakmai zsűri választotta ki.
Beleharaphatnak a látogatók a Szent István-napi kenyérverseny három győztes cipójába is. A magyar pékek három kategóriában - innovatív, teljes kiőrlésű és fehér búzakenyér - versenyeztek. A Szent István-napi fehérkenyér a Várhegyi Deres lett, az innovatív kategória legjobbja egy mézalmás rozskenyér, a teljes kiőrlésűek között pedig a Hajsza névre keresztelt kenyér győzött, amely tönkölyből, rozsból és zablisztből készült. A Magyar ízek utcájában bemutatják egy-egy tájegység ételét is határon innen és túlról: a Felvidékről érkező csapat mátyusföldi káposztalevest, Csángóföld képviselői szőlőleveles töltikét, a kárpátaljaiak borscslevest és szilvalekváros fánkot készítenek. Meg lehet kóstolni roma ételkülönlegességet, a cigánykáposztát bodaggal, az alföldiek pedig pásztor ételeket és hagyományos karcagi birkapörköltet főznek. A rendezvényt számos koncert kíséri szombaton és vasárnap a Várkert Bazár előtti színpadon. A fellépők között van Kovácsovics Fruzsina, a Pénzügyőr Zenekar, Dj Izil, a Lóci Játszik, a Mörk, a Jetlag, Antonia Vai, az NB, az Alma zenekar, a Készenléti Rendőrség Zenekara, a Soulwave és az Anna and the Barbies.
Szerző
2018.08.18 16:16

Genderkérdés Hollywoodban

Publikálás dátuma
2018.08.18 16:00
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Scarlett Johansson a világ legjobban fizetett színésznője a Forbes szerint: az amerikai magazin becslése alapján 40,5 millió dollár (11,5 milliárd forint) adózás előtti bevételre tett szert 2017 júniusa és 2018 júniusa között a hollywoodi filmcsillag. Angelina Jolie 28 millió dollárral a második, Jennifer Aniston 19,5 millió dollárral a harmadik helyet foglalta el a legjobban kereső hollywoodi színésznők dobogóján. Tavaly három, 2016-ban még négy hollywoodi színésznő keresett 20 millió dollár fölött. Bár a legjobban kereső férfi színészek legfrissebb listája még nem készült el, annyi bizonyos, egy évvel korábban Mark Wahlberg állhatott a dobogó legmagasabb fokára 68 millió dollárral (mintegy 19,3 milliárd forinttal). A férfi és a női színészek kereseti különbségét a Dél-Kaliforniai Egyetem 2016-ban közzétett gendertanulmánya részben azzal magyarázza, hogy a filmes karaktereknek alig egyharmada nő, így eleve kevesebb lehetőséghez jutnak. (A tanulmány a női rendezők arányát is vizsgálta Hollywoodban. Kiderült: a legnagyobb bevételt hozó 1100 filmet 95,7 százalékban rendezte férfi és csak 4,3 százalékban nő 2007 és 2017 között.) Ugyanakkor az egyenlő munkáért egyenlő bért elve sem érvényesül mindig: az év elején bejárta a világsajtót, hogy Mark Wahlberget A világ összes pénze újraforgatott jeleneteiért 1,5 millió dollárral díjazták, míg a szintén főszereplő Michelle Williams ezer dollárt kapott ugyanezért a feladatért. A történethez hozzátartozik: mikor az extrém különbséggel Mark Wahlberg szembesült, a honoráriumát a szexuális zaklatások áldozatait képviselő Time’s Up szervezetnek ajánlotta fel. 
2018.08.18 16:00
Frissítve: 2018.08.18 16:00