Mr. West hihetetlenül rendkívüli kalandjai

Publikálás dátuma
2017.01.11. 06:45
Varga Judit kétlaki életet él FORRÁS: KONZERTHAUS WIEN
A Bécsben és Budapesten élő, Európa-szerte elismert komponista, Varga Judit különleges némafilmzenéje, a Mr. West rendkívüli kalandjai a bolsevikok földjén magyarországi bemutatója lesz január 12-én, csütörtökön este a Müpában, a Fesztivál Színházban. Az 1924-ben készült szovjet némafilmet kifejezetten erre az alkalomra felújított, digitalizált verzióban láthatják a nézők. Varga Juditot kérdeztük a rendhagyó produkcióról és zeneszerzői pályájáról.

A Mr. West rendkívüli kalandjai a bolsevikok földjén című némafilmzene ősbemutatója tavaly márciusban volt, a bécsi Konzerthaus nagytermében, 1300 néző jelenlétében. Varga Juditot a Konzerthaus vezetése kérte fel erre a feladatra, miután 2014-ben, a Németországban élő kurd rendező, Hüseyin Tabak Szépséged mit sem ér című filmjéhez írt zenéjével elnyerte az Osztrák Filmakadémia díját.

Varga Judit azt mondja, először nagyon örült a felkérésnek, de miután megnézte a szovjet némafilmet, megijedt, mert rendkívül nehéznek ítélte a feladatot. Az 1924-ben készült propaganda-vígjátékhoz ugyanis nem kísérőzenét, s nem is „korabeli” muzsikát kellett komponálnia, hanem autonóm, teljes értékű kortárs komolyzenei darabot. Az ősbemutatón attól tartott, hogy a közönség egy része feláll és kivonul, mert nem tudja értelmezni a merészen újszerű zenei matériát.

Szerencsére azonban nem így történt, sőt tizenöt-húsz perc elteltével a kezdeti komolyság feloldódott, a publikum elkezdte értékelni a film és a zene humorát, már bátran nevettek a poénokon. Ez egyébként teljesen érthető, mert a csetlő-botló burleszkfigura, Mr. West története kifejezetten vicces, és Varga Judit sem véletlenül találta ki a „szórakoztató komolyzene” műfaji meghatározást. A darabban a hangszerek mellett autóduda, írógép és játékpisztoly is szolgálja a dramaturgiát. Amikor pedig Mr. Westet megpróbálja elcsábítani egy gengszternő, Beethoven-szimfóniák motívumai bukkannak fel, speciális montázstechnikával átalakítva.

A bécsi ősbemutatón a filmet még analóg formában, 35 mm-es tekercsről vetítették. Ez nagy kockázatot rejtett magában, mert az ilyen gépeket nem lehet egészen precízen beállítani, így a zenének követnie kellett „a régi jó némafilmes hagyományt” vagyis alkalmazkodni kellett a film játszási sebességéhez. Varga Judit ezért írt bele a kompozícióba úgynevezett ad libitum – szabadon játszható, ismételhető vagy akár elhagyható – ütemeket, hogy a muzsika mindenkor szinkronban legyen a filmmel. Ennek megőrzéséhez azonban szükség volt a művet előadó Ensemble Phace kamaraegyüttes lélekjelenlétére, némafilmes rutinjára, improvizációs készségére is.

Budapesten is ők szólaltatják meg a darabot, Leonhard Garms vezényletével. A Müpa-beli előadásra azonban a filmet már digitalizálták, így most egészen pontosan, századmásodpercre beállítják a zenei effekteket. „Nagyon szeretek az Ensemble Phace-szel dolgozni. Bátran kísérleteznek, nemcsak a kortárszene fő csapásirányába tartozó műveket játsszák, hanem szívesen vesznek részt színházi, operai, táncos vagy filmes produkciókban is. Ezért is találtam ki, hogy az egyébként nagyon precízen megkomponált zenében van egy háromperces jelenet – épp a film dramaturgiai csúcspontján –, ahol a muzsikusok szabadon improvizálhatnak” – mondja a zeneszerző.

A 38 éves, győri születésű Varga Judit a Zeneakadémián zongora és zeneszerzés szakon végzett – a komponálás mellett mindmáig aktív szólózongorista és kamarazenész. Budapesti tanulmányaival párhuzamosan a bécsi Universität für Musik und Darstellende Kunst hallgatója volt, ahol a zongora és a zeneszerzés mellett alkalmazott és filmzenére specializálódott – itthon akkor még nem volt ilyen képzés. Pályaívének egyik érdekessége, hogy ma már mindkét alma materének tanára, s ugyanúgy ingázik Bécs és Budapest között, mint növendék korában.

„Ennek a kétlakiságnak rengeteg előnyét, de azért hátrányát is érzem” – vallja. „Egyik város zenei életében sem tudok olyan intenzíven jelen lenni, mintha kizárólag ott élnék. Viszont mindkét városban vannak barátaim és van elég munkám – rendszeresen játsszák a darabjaimat.” Azt mondja, Bécs és Budapest kulturális életében – az eltérő történelmi múlt, főként a kommunizmus évtizedeinek hatására – ma már nyomokban sem lehet felfedezni, hogy egykor, az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában „ikerfővárosok” voltak. Teljesen más a repertoár és a közönség ízlése is. A kétlakiságot ezért arra szeretné felhasználni, hogy Bécs és Budapest között „kis hidakat építsen”, például egyetemi csereprogramok segítségével, amelyekben aktívan részt vesz.

Az elmúlt években Varga Judit Európa-szerte elismert zeneszerzővé vált – műveit olyan fesztiválokon és hangversenytermekben játsszák sikerrel, mint a Wien Modern, a párizsi Cité de la Musique, a patinás New York-i Juilliard School, a müncheni Muffathalle vagy a Varsói Ősz. Kiváló szólistákkal és zenekarokkal dolgozik együtt, miközben egyik fő profilja rövidfilmek és színházi előadások megzenésítése, illetve multimédiás kompozíciók alkotása. Nevéhez fűződik a Prima Primissima díj zenei arculatának megtervezése is.

Tavaly októberben – az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójához kapcsolódva – a Magyar Állami Operaházban mutatták be Szerelem című egyfelvonásos operáját, amely Déry Tibor novellái és Makk Károly–Bacsó Péter azonos című filmjének forgatókönyve alapján készült; a librettót is Varga Judit írta. „Tavaly a Mr. West és az operám bemutatója mellett még filmzenéket és egy vonósnégyest is komponáltam, így eredetileg azt terveztem, idén csendesebben dolgozom.” A felkérések azonban folyamatosan jönnek: most éppen egy dokumentumfilm zenéjét írja; az osztrák közmédia, az ORF pedig zenekari darabot rendelt tőle, amelynek ősszel, Grazban lesz az ősbemutatója. Emellett egy zongoracikluson is elkezdett dolgozni, ami azonban monumentális feladat: megvalósítása akár évekig is eltarthat.

"A kiegyensúlyozottság utolsó esélyét is felszámolják a magyar irodalomban"

A legnagyobb magyar könyvszakmai szervezet, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) tiltakozását fejezte ki a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Kft. (KMTG) íróakadémiájának 400 millió forintos állami támogatása miatt, valamint kifogásolja azt is, hogy a kormány egy jelenleg is elérhető könyvsorozat megjelenését támogatja 600 millió forinttal.

Keresztury Tibor, a MKKE igazgatója a keddi, budapesti sajtótájékoztatón leszögezte: súlyosan aránytalan a KMTG íróakadémiája számára decemberben megítélt 400 millió forintos állami támogatás, hiszen 2016-ban a teljes könyvszakma állami támogatása 700 millió forint volt. Emlékeztetett: a négy országos írószervezet - Magyar Írószövetség, Szépírók Társasága, Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) és a József Attila Kör (JAK)- összesen mintegy 110 millió forintból gazdálkodhat. A KMTG támogatása felszámolja a kiegyensúlyozottság utolsó esélyét is a magyar irodalomban - jelentette ki Keresztury , aki szerint a tehetséggondozás igazi fórumai az ellehetetlenítéssel szembenéző irodalmi folyóiratok, valamint az anyagi gondokkal küzdő, fiatalokat tömörítő írószervezetek, a FISZ és a JAK.

A MKKE szintén határozottan tiltakozik a kormány döntése ellen, amely 600 millió forinttal támogatja a Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című 26 kötetes sorozatának újrakiadását. A több mint 120 éve megkezdett könyvsorozat jelenleg is elérhető könyv-, és az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) internetes oldalán ingyenes digitális formában is - emelte ki Kocsis András Sándor, a MKKE elnöke.

A sorozatot tizenöt évvel ezelőtt jelentette meg az Arcanum Adatbázis Kiadó digitális formában, a html alapú változat mellett azóta digitális hasonmás kiadás is létezik. A Pytheas Könyvkiadó pedig megrendelésre elérhető könyvváltozatban is árulja az egyébként könyvszakmai és tudományos szempontból is fontos sorozatot - mondta el a MKKE elnöke, aki szerint a 600 millió forint támogatásból - kötetenként digitalizálással együtt négyezer forinttal számolva - az összes magyar óvoda, általános és középiskola, könyvtár és egyetem részesülhet a sorozatból "egy ajándék könyvszekrénnyel együtt".

Kitért arra is: a MKKE a négy írószervezettel közösen még 2015-ben javaslatot tett az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), hogy 2017 - az Arany János-emlékév és a Reformáció emlékéve mellett - legyen a kortárs irodalom éve is. A javaslathoz egy 100 millió forint támogatásból megvalósítható programsorozat-tervezettel is előálltak, amelyre azonban 2016-ban semmilyen választ nem kaptak.

Kocsis András Sándor a 2016-os könyvforgalmi eredményekről beszélve elmondta: a tavalyi évben mintegy 1-2,7 százalékkal bővült a könyvpiac a 2015-ös, 46 milliárdos forgalom után. A piaci folyamatokra jellemző, hogy a nagyobb kiadók még nagyobbak, a kicsik még kisebbek lett, valamint a könyvkiadás érezhetően eltolódott a könnyebben fogyasztható kiadványok felé, miközben a magyar szakkönyvkiadás "gyakorlatilag meghalt".

A MKKE elnöke hangsúlyozta azt is: jelenleg 16 kiadó áll vizsgálat alatt, miután az illetékes önkormányzati adóhatóságok úgy ítélték, hogy a könyves cégek a helyi iparűzési adóalap megállapításakor hibásan könyvelték szolgáltatás helyett termékként a kiadott könyveket. Több esetben bírósági szakaszba ért az eljárás, egy kiadó ügyében ítélet is született. A MKKE úgy határozott, hogy a strasbourgi bírósághoz fordul jogorvoslatért, ehhez szakértőként egy nemzetközi könyvvizsgáló céget kért fel - fűzte hozzá Kocsis András Sándor, aki úgy fogalmazott, hogy ezeknek a kiadók ellen folytatott adóügyi vizsgálatoknak semmiféle megalapozott törvényi háttere nincsen.

Szerző

BAFTA - Jelölt lett a Saul fia

A Kaliforniai álom kapta a legtöbb jelölést kedden Londonban a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) idei díjaira: 11 kategóriában esélyes. A Saul fia című magyar filmet jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.

Nemes Jeles László Oscar-díjas alkotása mellett a legjobb idegen nyelvű film díjára jelölték a Dheepan - Egy menekült történte című francia filmdrámát, Pedro Almodóvar Julieta című filmjét, a Mustang című francia-német-török drámát és a Toni Erdmann című német-osztrák vígjátékot.

Támogat a Filmalap
Az Oscar-díjas Nemes Jeles László új filmjét 1,5 milliárd forinttal támogatja a Magyar Nemzeti Filmalap. A filmes szervezet keddi közlése szerint a Saul fia rendezője új, Sunset címmel készülő második mozifilmjének forgatása a tervek szerint nyáron kezdődik el. ASunset "egy fiatal nő története az 1910-es évek Budapestjén, egy felnőtté válás története Európa alkonyán, mielőtt a 20. századi civilizáció sötétségbe borult. " 

A Ryan Gosling és Emma Stone főszereplésével készült Kaliforniai álom című musical többek közt a legjobb filmnek, valamint a legjobb férfi és női főszereplőnek járó elismerések várományosa is. A jelölteket Dominic Cooper és Sophie Turner brit színészek jelentették be. A Kaliforniai álom a vasárnap esti hollywoodi Golden Globe-díjátadón mind a hét jelölését díjra váltotta, ezzel rekordot ért el.

A legjobb filmnek járó díjra jelölték még Ken Loach Én, Daniel Blake című drámáját, A régi város, az Érkezés és a Holdfény című filmeket. Tom Ford Éjszakai ragadozók című filmje kilenc kategóriában kapott jelöltést.

A legjobb főszereplő díjára Andrew Garfieldet, Casey Afflecket, Jake Gyllenhaalt, Viggo Mortensent, Amy Adamset, Emily Bluntot, Meryl Streepet és Natalie Portmant is jelölték. A legjobb mellékszereplőnek járó elismerésre többek között Hugh Grant, Jeff Bridges és Nicole Kidman esélyesek.

A brit filmakadémia már az elmúlt héten bejelentette a kezdő filmszínészeket elismerő kategória jelöltjeit: Laia Costa, Lucas Hedges, Tom Holland, Ruth Negga vagy Anya Taylor-Joy kaphatja a Rising Star-díjat. A 2017-es BAFTA díjkiosztó gálát február 12-én tartják a londoni Royal Albert Hallban.

Szerző
Témák
BAFTA Saul fia
Frissítve: 2017.01.10. 12:45