Előfizetés

Vajna eltüntette a nyomokat

Szánthó Péter
Publikálás dátuma
2017.01.11. 06:00
Vajna megvette, most már az MKB Bank hitelezi FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Egy összegben visszafizette az állami Eximbanknak azt a 8 milliárdos kölcsönt Andy Vajna cége, amelyet a TV2 megvásárlására és fenntartására kapott. A K-Monitor vezetője szerint azért kellett mihamarabb kivonni a közpénzhez köthető tőkét a tévé közeléből, mert így nem kell a gazdasági adatokat felfednie egy esetleges adatigénylés vagy bírósági ítélet nyomán. Estére kiderült: az MKB Bank segített a filmügyi biztoson.

Lényegében eltüntettek minden nyomot, ami arról árulkodik, hogy Andy Vajna közpénzen vásárolta fel a TV2-csoportot – így reagált Léderer Sándor arra, hogy a Világgazdaság szerint teljes egészében kifizette az Eximbanktól kapott hiteleit Andy Vajna TV2-je, amely ehhez egy általa meg nem nevezett kereskedelmi banktól vett fel kölcsönt. A K-Monitor ügyvezetője szerint a tévé tulajdonosának nyilván az volt a célja, hogy mielőbb visszaadja azokat az állami pénzeket, amelyek a gyors felvásárláshoz kellettek. A hitelbiztosítéki nyilvántartásból estére kiderült, hogy a korábban a Magyar Nemzeti Bak által szanált, nemrég új, részben titokzatos tulajdonosokhoz került MKB Bank Zrt. 11,088 milliárd forint összegű követelés erejéig zálogjogot jegyzett be a csoportra, magyarán ő adott kölcsönt az Eximbank hitelének kiváltására.

Léderer úgy látja, azért kellett mihamarabb kivonni a közpénzhez köthető tőkét a tévé közeléből, mert így nem kell a gazdasági adatokat felfedni egy esetleges adatigénylés vagy bírósági ítélet nyomán. Urbán Ágnes szerint jogi értelemben is elegánsabb, hogy nem egy állami banknak törlesztik a TV2 tulajdonosai a kölcsönt, mert innentől kezdve – a logikájuk szerint – nem lehet azt mondani, hogy állami pénzen vették a tévét. A médiaszakértő megjegyezte, még így sem lehet lemosni a TV2-ről, hogy állami pénzen működik, hiszen reklámbevételeinek jelentős része kormányzati kampányokból jön – ezekből tavaly több százmilliós összeget kaptak.

Hozzátette, a hitel kiváltásához ugyanúgy tőkeerő kellett, mint az előző felvételéhez. A Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa szerint a lépésre azért lehetett szükség, mert a cégen belül is konfliktusok lehettek az állami hitel miatt, „bár vélhetően nem okozott sok álmatlan éjszakát a helyzet”. Azt nem tudni, hogy a kormánybiztosnak rá kellett-e fizetnie az Exim-hitel kiváltásakor, a pénzintézetek általában díjakat számolnak fel abban az esetben, ha valaki a futamidő lejárta előtt, egy összegben fizeti vissza a tartozását. Urbán szerint az állami banknál „más lehet a logika”, hiszen csak céges ügyletekkel foglalkoznak. Léderer ezzel kapcsolatban kifejtette, a dolog egyedi megállapodásokon is múlhat, „de mivel baráti vállalkozóról van szó, nyilván igyekeznek minimalizálni a költségeket”. Kerestük az Eximbankot, szoktak-e felszámolni díjakat hasonló esetekben. Válasz lapzártánkig nem érkezett.

Ismert, az Eximbank összesen 8 milliárd forintot hitelezett Vajnáéknak. Először 2015. novemberben adtak 21 millió eurót (6,72 milliárd forintot) a kormánybiztoshoz tartozó Magyar Broadcasting Co. Kft.-nek, hogy megvásárolhassa a kereskedelmi tévét. (A TV2-csoportra egyébként Simicska Lajos üzleti körének is opciós joga volt. Az Orbán Viktor kegyeiből kiesett vállalkozó üzlettársa, Fonyó Károly máig vitatja a TV2-csoport eladását, s a bíróság sem hozott még jogerős ítéletet az ügyben.) Ezután 2016. áprilisban az Exim újabb, 1,2 milliárd forintos hitelt adott a Vajna kezébe került TV2 Média Csoport Kft.-nek, forgóeszköz-hitelként.

Az állami kölcsönhöz egy 2013-as törvénymódosításra is szükség volt, ugyanis korábban az Eximbank csak az exportot támogathatta, de a filmügyi kormánybiztosnak már úgynevezett „versenyképességet javító belföldi befektetési hitelt” adtak. A kölcsönügylet kapcsán Szijjártó Péter külügyminiszter több alkalommal is hosszasan pedzegette, hogy annak nincs köze közpénzhez.

A nézettségi adatokon nem látszik, hogy megtérülne a befektetés. A Nielsen-adatok szerint ugyanis a kereskedelmileg fontos, 18–49-es korosztályban a múlt héten a TV2 egyetlen műsora sem futott be a 10 legnézettebb produkció közé. Legjobban teljesítő produkciójuk, a Sztárban sztár meg egy kicsi csupán a 12. helyen végzett a toplistán, amelyet egyébként egy RTL Híradó vezet. A teljes lakosságot nézve is a hírműsor vezet, 900 ezer fölötti át­lagnézőszámmal. A TV2-csoport legjobban teljesítő műsora egy január 5-i Tények volt 868 ezer nézővel.

Mindennek ellenére Vajna hatalmas mértékű terjeszkedésbe kezdett: tavaly több új tematikus csatornát is indított. Ezek egyike miatt most jogi következményekkel is számolnia kell. „Viccesnek tartom, hogy egy ilyen banánhéjon csúszik el a terjeszkedés, de ez csupán pillanatnyi kellemetlenséget okoz. Az agresszív terjeszkedés vélhetően folytatódik, nem változik a cég stratégiája” – reagált Urbán arra, hogy a bíróság eltiltotta a Chili Tv névhasználatától és reklámozásától a TV2-t.

Ugyanis a Paprika Tv tulajdonosa, az AMC Networks Central Europe Kft. beperelte a TV2-t, mert szerintük a csoport nemrég indított új csatornájának neve és a paprika név között áthallás van. A cég közölte, a Fővárosi Törvényszéktől azt kérték, hogy ideiglenesen tiltsa el Vajna tévéjét a Chili névhasználattól, illetve „e szolgáltatásainak chilitv.tv internetes oldalon történő reklámozásától és a chilitv.tv domain név használatától”. A bíróság ideiglenes intézkedésében ezt meg is tette. Kerestük a TV2 PR-osztályát, hogy a döntés nyomán terveznek-e változtatni az adó lo­góján. Közölték: semmin nem módosítanak, és fellebbezni fognak.

Vajna csatornája tavaly tavasszal adott be védjegyoltalmi kérelmet a Chili Tv logójára, ezt az AMC megtámadta, és a Szabadalmi Hivatal is úgy látta, hasonlóság van a Paprika Tv és a Chili között, így elutasította a kérelmet. Vajnáék ezt követően egy másik logót vittek, ami ellen a konkurencia ismét tiltakozott, ám időközben a TV2 ősszel elindította a Chili Tv-t. Így az AMC októberben újra megkérte a TV2-t, hogy változtassanak az övékkel összetéveszthető csatornán. Mivel ez nem történt meg, bírósághoz fordultak.

Csalók rabolhatják ki a Főtáv nevében, ne dőljön be!

A Főtávra hivatkozva illetéktelenek próbáltak bejutni távfűtéses lakásokba különböző indokokkal a fővárosban, legutóbb a XIII. kerületben károsítottak meg egy fogyasztót ismeretlenek. A Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (Főtáv) ezt kedden közölte.

Közleményük szerint szakembereik minden esetben Főtáv-emblémás munkaruhát viselnek és arcképes kártya van náluk. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a Főtáv Zrt.-nek ma már nincs egyetlen olyan szolgáltatása sem, amelyért a szakemberek a helyszínen készpénzt kérnének el, és szakembereik csak előre egyeztetett időpontban végzik munkájukat. "Semmi esetre sem köthető tehát a szolgáltatóhoz, ha ilyen esettel találkoznak a fogyasztók" - írták.

A társaság arra kéri a lakosságot: ha valakinek a lakásába a Főtávra hivatkozva akarnak munkavégzési indokkal bemenni, hívja a távhőszolgáltató telefonos ügyfélszolgálatát (06-1-700-7000), s ha kiderül, hogy az épületből mások sem hívtak ki főtávos szerelőt, ne engedjenek be idegeneket a lakásukba. A Főtáv Zrt. egyben kéri a fogyasztókat, hogy akivel ilyen káreset történik, forduljon a rendőrséghez.

A BME nem adja a gazdaságtudományi kart

Fennmaradhat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) jelenlegi egysége, a szenátus újra megerősítette, hogy az intézmény szerves és lényeges részének tekinti a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kart (GTK).

Az egyetem közleményében azt írta, "a szenátus keddi ülésén elfogadta az általa kijelölt, tavaly december 19-én felállított testület elnökének előterjesztését és a testület konkrét intézkedési javaslatait a GTK által felvetett problémák BME-n belüli megoldására". Változatlanul az intézmény integritásának megőrzésére törekednek, amelyhez kérik a fenntartó támogatását - tették hozzá.

Az egyetem vezetői ismét leszögezték, hogy a BME nyolc egyenrangú, egyforma jogokkal és kötelességekkel bíró karból áll. Annak a reményüknek adtak hangot, hogy a szenátus döntésével lezárul a félreértések, félremagyarázások időszaka - olvasható a közleményben.

A kijelölt testület feladata az volt, hogy konkrét intézkedési javaslatokat fogalmazzon meg, a vitatott kérdések rendezése érdekében tárgyaljon a GTK kari tanácsa által megválasztott öt képviselővel, a karok dékánjaival, a hallgatói képviseletekkel, a fenntartó képviselőjével és minden érintettel.

A Faigl Ferenc dékán vezette egyeztetés eredményeként létrejött a problémák megoldását tartalmazó javaslat, amelyet a szenátus 22 igen, 2 nem, 2 tartózkodás mellett elfogadott - írták.
    A gondokat négy csoportba sorolták: oktatási, gazdálkodáshoz kötődő, habilitációval és egyetemi tanári kinevezésekkel kapcsolatos, valamint szervezeti kérdések.

Az egyeztetés eredményeként született szenátusi előterjesztés elfogadását követően több egyetemi jogszabály megalkotása vagy módosítása válik szükségessé. A GTK kari tanácsa szerdán dönt a megállapodásról. A megbízott új dékánt a BME rektora nevezi ki - olvasható a közleményben.

Tavaly októberben az Index írt arról, hogy a GTK az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) kerülhet. Ezt követően a Műegyetem szenátusa egyhangúlag foglalt állást arról, hogy az intézménynek szüksége van humán és gazdasági ismereteket tanító szervezeti egységre. Az oktatásért felelős államtitkárság december 5-én közölte: fenntartóként kezdeményezi, hogy a kar 2017. augusztus 1-jétől tartozzon az ELTE-hez. Az államtitkárság álláspontja szerint a fennálló helyzet nem teszi lehetővé, hogy a GTK a hallgatói érdekek sérelme nélkül működjön tovább.

Az ELTE december 13-án közölte: szenátusa támogatja a fenntartó kezdeményezését a kar intézményükbe integrálásáról. Azt írták: november 29-én kaptak hivatalos tájékoztatást arról, a GTK már nem lát rá reményt, hogy tevékenységét a BME keretein belül folytassa, és ezért kezdeményezte a fenntartónál az áthelyezését az ELTE-re.