Tartson ki! Kemény éjszaka után végre jöhet a melegfront

Publikálás dátuma
2017.01.10. 19:39
Illusztráció: Thinkstock
Az extrém hideg veszélye miatt egy megyére másodfokú, négy megyére pedig elsőfokú figyelmeztetést adott ki szerdára az Országos Meteorológiai Szolgálat. Honlapjukon azt írták: szerda este melegfront érkezik.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzése szerint az extrém hideg miatt szerdára Nógrád megyére adtak ki másodfokú figyelmeztetést, míg négy megyét érintően (Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Heves, Vas) elsőfokú a figyelmeztetés.

Szerda hajnalban a nógrádi völgyekben mínusz 20, az Északi-középhegység többi részén és a Nyugat-Dunántúlon mínusz 15 Celsius-fok alatti minimumokra lehet számítani. Másutt csak elvétve valószínűek hasonló értékek.

Szerdán, a nap végén Sopron környékén kisebb ónos eső is előfordulhat. A gyenge ónos eső veszélye miatt Győr-Moson-Sopron megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést.

Az előrejelzés szerint szerdán a legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 7 és mínusz 2 fok között várható, az Alföld északi részén ennél kissé melegebb is lehet.

A meteorológiai szolgálat a honlapján azt írta: szerda este északnyugat felől melegfront érkezik. A hétvégén kezdetben a leghidegebb órákban is fagypont körül alakul a hőmérséklet, de azután ismét mínusz 15 és mínusz 20 fok körüli minimumok várhatók.

Csütörtökön sok felhő lesz felettünk, a nap első felében elsősorban a Dunától keletre várható még többfelé havazás, a Dunántúlon helyenként hajnalban vegyes halmazállapotú csapadék fordulhat elő. A szeles időben -4, +4 fokra számíthatunk. 

Pénteken több hullámban érkezhet csapadék, északkeleten hó, máshol vegyes halmazállapotú csapadék várható eső, havas eső, ónos eső formájában. Napközben -1, +5 fokra van kilátás a helyenként megélénkülő szélben.

Szombaton még elsősorban keleten és délen havazhat, máshol elszórtan alakulhat ki kisebb havazás, egy-egy hózápor. A feltámadó északnyugati szél helyenként hófúvást is okozhat. Délután -2, +2 fok valószínű. Vasárnap naposabb, de hideg időre készülhetünk - olvasható az Időkép előrejelzésében.

Szerző

Bebizonyosodott: ömlött az azbeszt a selypi halálgyárból

Publikálás dátuma
2017.01.10. 19:18
Korabeli felvétel a darálás előkészítéséről FORRÁS: MAGÁNGYŰJTEMÉNY
A mérési eredmények szerint a halálosan mérgező azbeszt a technológia több pontján, üzemszerűen, különböző mértékben és formában kijutott a selypi eternitgyárból, így az ott alkalmazott technológiát semmi esetre sem lehet zártnak nevezni - derült ki a lapunk által megismert friss szakértői vizsgálat eredményeiből, amelyet annak tisztázására végeztek el, hogy az egykori üzem környékén élő azbesztes betegek valóban a gyárból származó méregtől betegedtek-e meg. Az eredmények pontot tehetnek az évek óta húzódó ügy végére.

A selypi gyárban sosem volt teljesen zárt az azbesztfelhasználás technológiája - olvasható a több mint 40 oldalas jelentésben. A szakértők a gyár működésének egyetlen évéről sem találtak olyan mérési jegyzőkönyvet, amely szerint a munkahelyi levegő azbesztrost tartalma nulla lett volna - ami nem is csoda, hiszen ehhez a technikai feltételek sem voltak adottak. A Heves megyei üzem állami segítséggel 1971-ben létesült a selypi medencében, Lőrinci és Zagyvaszántó határában, a különböző építőelemek gyártásához már ekkor is használtak mérgező anyagokat, az úgynevezett fehér azbeszt mellett a legveszélyesebbnek ítélt kék azbesztet is. A gyár egészen 2004-ig üzemelt, holott Magyarországon már 2001-től tilos az azbeszttartalmú termékek gyártása, forgalmazása.

Lapunknak korábban több zagyvaszántói és lőrinci lakos is úgy nyilatkozott, a gyár egykori dolgozói közül nagyon sokan idejekorán meghaltak, mezotelióma (azbeszt okozta gyógyíthatatlan mellhártyadaganat) miatt. A nyers azbeszt szálas, apró, tűszerű kristályokból áll, a szabad szemmel nem látható szilánkos azbesztrostok a levegőbe kerülve és belélegezve karmokként tapadnak meg az ember mellhártyáján, ahol betokozódnak, és 10-20, de akár 30 évnyi lappangási idő után kezd el tüneteket produkálni az akkor már gyógyíthatatlan daganat. A selypi medencében egészségügyi statisztikák is kimutatták a daganatos megbetegedések kiugró arányát.

A gyárépületet 2013-ban lebontották, meglehetősen szakszerűtlenül, mindenféle biztonsági előírást figyelmen kívül hagyva. A bontási törmelékeket is fedetlenül tárolták, az azbesztes cementport majdnem egy évig hordta szét a szél. A sittet 2015 végére szállították el, a talaj megtisztítása azonban továbbra sem történt meg. Az egészségre veszélyes hulladékok elszállítása is jórészt a fokozódó médiafigyelemnek köszönhető, a helyiek közül ugyanis többen (akik az azbeszt miatt betegedtek meg) pert indítottak az állam ellen. Az első tárgyalást 2014 nyarán tartották, s bár a betegek egészségi állapota miatt gyorsított eljárást rendeltek el, az ügyben továbbra is a bizonyítási eljárás folyik. Az első nyolc felperes közül már csak ketten vannak életben.

A bizonyítás során azt kellene hivatalos és friss vizsgálati eredmények alapján alátámasztani, hogy a betegek szervezetébe évtizedekkel korábban bekerült azbesztrostok valóban a gyárból származnak. Ennek bizonyítására korábban egyetlen szakértő sem vállalkozott, még az Igazságügyi Szakértő és Kutató Intézetek műszaki osztálya sem, mondván, ilyen ügyekben nincs szakismeretük. A vizsgálatot végül egy, a bíróság által kirendelt szakértő iroda végezte el.

A bizonyítási eljárás része az is, hogy kiderüljön, az eternitgyár technológiája valóban zárt rendszerű volt-e. Korábban tanúként idézték be a gyár egykori vezető beosztású dolgozóit, szerintük végig zárt rendszerben történt az azbeszt feldolgozása. Ráadásul szerintük a feldolgozott azbesztet már nem lehet belélegezni, mert cementtel keverve sokkal nehezebb, nem szállhat a levegőben. Hasonló állásponton van az állam jogi képviselője is.

A lapunk által megismert szakértői tanulmány mindezt cáfolta. A jelentésben többször is kiemelték, hogy a technológia sosem volt zárt. „Attól, hogy a technológia valamely elemét burkolattal látják el vagy helyi porelszívást alkalmaznak, még nem minősül zártnak, csak akkor, ha teljesül az a feltétel, hogy nem juthat ki semmilyen mértékben az anyag" - írták. Ez viszont egyértelműen nem teljesült, sőt a szakértők szerint azbesztpor a nyers azbeszt tárolása és rakodása során, a cement–azbesztvíz-zagy összekeverése előtti előkészítő szakaszban, a félkész, már megkötött azbesztcement csövek megmunkálása során, valamint a hulladékok kezelése, tárolása során is került a levegőbe. „A legjelentősebb mértékű környezetterhelést a csövek megmunkálása jelentette, amely az üzemidő alatt folyamatos volt" - áll a jelentésben.

A szakértők szerint nem állja meg a helyét az az állítás sem, miszerint az azbesztcement port nem lehet belélegezni, mert nem száll a levegőben. Emlékeztettek: az azbeszttartalmú építőanyagok bontása azért minősül napjainkban is veszélyes tevékenységnek, mert a bontás során veszélyes azbesztcement por szabadul fel. A mérések szerint ezen porszemcsék mérete alig nagyobb a nyers azbeszt porszemcséinek méreténél. Így a gyár bontása utáni sittek is mérgezhették a környéken élőket, de még az üzem működése alatt az udvaron tárolt hulladékok is veszélyesek lehettek. „Az alapanyag-tároló és a hulladéktároló környezetében az udvaron lerakódott port szeles időjárás során jelentősebb mértékben kapta fel a szél és vitte ki a lakókörnyezetbe" - olvasható a beszámolóban.

A szakértői vizsgálat pontot tehet az évek óta húzódó ügy végére. A felperesek és az állam jogi képviselői időt kaptak a szakértői anyag áttanulmányozására, véleményezésére, az ügy következő tárgyalási napja március 16-án lesz.

Szerző

Dagad az orbáni palotaterv

Publikálás dátuma
2017.01.10. 19:00
Titokban épül a palotanegyed FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Sokasodnak a kérdések a kabinet budai Várba költözése kapcsán, egy azonban biztos: szinte napról-napra többe kerül Orbán Viktor palotája. A kormány például egyik utolsó tavalyi intézkedésével további 3,9 milliárd forintot adott a miniszterelnök "puritán" dolgozószobájának kicsinosítására, s állítólag a munka is gőzerővel halad, ám hiába a folyamatosan változó tervek és összegek, a Miniszterelnökség lapunkat egyetlen szóval sem tudta többről tájékoztatni, mint két hónappal korábban.

Orbán dolgozószobáját Tisza István korábbi miniszterelnök "közismerten puritán berendezésű", ma Debrecenben található dolgozószobai bútorainak másolataival alakítják ki, így "semmilyen különleges beruházásra nincsen szükség" - közölte a hétvégén Tuzson Bence. A Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára amiatt kényszerült magyarázkodásra, hogy a kabinet egyik utolsó tavalyi intézkedésével újabb 3,9 milliárd forintot adott a Miniszterelnökség várbeli épületének "egyedi belsőépítészeti kialakítására". Tuzson az ezt követő sajtóhírekre úgy reagált: a külföldi közjogi méltóságok fogadására szolgáló tereket múzeumi tulajdonú vagy abba kerülő bútorokkal kívánják berendezni, a Miniszterelnökség hivatalának bútorzatával kapcsolatban pedig semmilyen döntés nem született.

Ezzel szemben Lázár János már tavaly nyáron többször nyilatkozott elképzeléseiről, például arról, hogy miféle grafikákat látna szívesen a budavári Karmelita kolostor mellékhelyiségeiben. A kancelláriaminiszter megelőlegezte az orbáni hivatal berendezésének nagy költségeit is, noha korábban egy kormányinfón azt is állította: "a miniszterelnök úr a legkevésbé tartozik azok közé, akik urizálnak".

Valójában a miniszterelnök és kormánya azóta végképp nem garasoskodik az adófizetők pénzével, ha új hivataláról van szó. A 2017-es költségvetésbe betervezett összeggel ugyanis immáron csaknem 21 milliárd forintot szán az egykori Karmelita kolostor átépítésére, illetve a mellé felhúzott új épületre a kabinet, s - mint közismert - a miniszterelnökségi épület rekonstrukciója csupán az első lépése a budai Várnegyedről szőtt, orbáni álmok megvalósításának. A nem urizáló miniszterelnök ugyanakkor mert nagyot álmodni, hiszen csupán a Karmelita, a 200-250 főt befogadó, 12 ezer négyzetméteres épület berendezésére szánt összeg alapján négyzetméterenként 1,6 millió forint jut majd.

Titkolóznak vagy bizonytalanok?

Hogy pontosan mire megy el a pénz, azt persze nem tudni, ami nem is lehet meglepő annak ismeretében, hogy az építkezés részleteit terrorveszélyre hivatkozva titkosították. Valójában ráadásul még azt sem tudjuk, mikor költöznek, pontosan a kormányapparátusból kik, és mennyiért. Munkatársunk október végén járt az építkezés helyszínen, ahol továbbra is minden el van kerítve, a helyszínen senkit sem lehet felfedezni - még építőmunkásokkal sem sikerült szóba elegyedni. Éppen ezért a Népszava kérdésekkel fordult a beruházásért felelős, tavaly szűkkörű sajtóbejárást szervező Miniszterelnökséghez. Lázár tárcájánál arról érdeklődtünk: a tervek szerint halad-e a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium Budai várba költözése.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mikor költözhet maga Orbán Viktor. A Miniszterelnökség gyorsan reagált: megköszönték a megkeresést és dolgoznak a válaszokon - írták. Később telefonon is felvették a kapcsolatot lapunkkal és megígérték: néhány nap alatt készülnek el a kifejtett, pontos válaszukkal. Amikor azonban hosszas késlekedést követően végül megérkezett a "várt" válaszlevél, azzal szembesültünk, hogy új információt ezúttal sem nyújtott a Miniszterelnökség, hiszen mindössze ez szerepelt a levelükben: "a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium (BM) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Budai Várba költözésével kapcsolatos előkészítő munkálatok tervszerűen haladnak.”

A kancellária Lázár többször hangoztatott érvét vette elő ismét, miszerint Kövér László házelnök döntése értelmében van szükség egyáltalán az egész hercehurcára, "Orbán Viktor a lehető leghamarabb költözhet a várba, hiszen a 61/2011. (VII. 13.) OGY határozat szerint, a végrehajtó hatalom szerveinek 2014. május 31-ig, el kellett volna hagyniuk az Országházat és átadni az épületet teljes egészében az Országgyűlésnek."

Az adófizetőknek igen drága, s nyilván valóban magyarázatra szoruló költözködésnek, nem az okát firtattuk, hanem a részleteire voltunk kíváncsiak. Éppen ezért, miután a kabinet újabb, idevágó pénzügyi döntést hozott, megismételtük a szakmai részletek iránt érdeklődő kérdéseinket. Csakhogy, úgy tűnik, az utóbbi két hónapban sem kristályosodtak kis a részletek a kancellária számára, hiszen szó szerint megismételték október végi válaszaikat.

Annyi biztos, hogy drága lesz

Érdemi válaszok és az elköltött adóforintokkal történő elszámolás hiányában továbbra is csak annyit tudunk biztosan, hogy a jelenlegi tervek szerint több mint 55 milliárd forintba kerül a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), valamint a Belügyminisztérium (BM) budai Várba való költöztetése, s mindez csupán töredéke a budai Várnegyed átalakítási költségeinek.

Eredetileg persze a Karmelita kolostor felújítására 2014-ben még ötmilliárd forintos keretet hoztak létre a 2015-ös költségvetésben. A kormány 2016 nyarán döntött további 10,3 milliárd forintos beruházási keretről: a pénzt a költségvetés tartalékából különítették el. Ebből 8,2 milliárd megy a kolostor felújításra és további 2,3 milliárd a budai Vár más, de kapcsolódó részeinek rekonstrukciójára. A kabinet még tavaly februárban különített el a Miniszterelnökség irodáiban és fogadó tereiben elhelyezendő műtárgyak beszerzésére is egymilliárd forintot, s ehhez jött az újabb, 3,9 milliárdról szóló átcsoportosítás. A Karmelita-projektre ráadásul 2017-ben további 5,7 milliárd forintot terveznek a költségvetésben - így csak a kolostor felújításának költsége meghaladja a 25 milliárd forintot, s ez még korántsem a végösszeg.

Ismert tény, hogy a Karmelita maga csupán Orbánnak és a Miniszterelnökség bizonyos vezetőinek, valamint a heti rendszerességű kormányüléseknek otthont adó épület lesz, s önmagában a költözés is újabb tetemes kiadásokkal is jár majd, hiszen nemcsak könyvtárat kívánnak kialakítani az egykori Budai Táncszínház "romjain", hanem Lázár és csapata már további - tavaly nyáron vázlatosan bemutatott - terveket is megálmodott a Karmelita környezetéről. Így például a kormányfő irodája dunai panorámás óriáserkélyt is kap, emlékezetes, hogy emiatt teljesen át kellett építeni a világörökség részét képező ingatlan tetejét, meg is nagyobbítják az épületet, de a kancellária "egyszerű hivatalnokai" számára ez, illetve az azzal szemben található - szintén felújított - volt Honvéd Főparancsnokság nem is lesz elegendő, a több száz fős állomány számára más épületekre is szükség lesz. A Karmelita kolostorral szomszédos üres telekre új épületet húznak fel a Miniszterelnökség számára, ezért a korábbi, 2016-os költözésből két évvel későbbi céldátum lett időközben, s a jelenlegi tervek szerint 2018 tavaszán költözhet a kancellária a Várba, közvetlenül a választások előtt.

Terjeszkedő tervezgetés

Eközben a decemberi Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a Nemzetgazdasági- és a Belügyminisztérium költöztetésére és az ehhez szükséges beruházásokra újabb 15,014 milliárd forintot különített el a kormány a 2018-as költségvetésből, miután 2014 óta számos idevágó rendelkezést hoztak, s összességében tízmilliárdokat költöttek el tervezésre, ingatlanvásárlásra és a megkezdett rekonstrukciókra. A Nemzetgazdasági Minisztérium a volt királyi pénzügyminisztérium épületébe költözik, a Szentháromság térre, előtte azonban felújítanák azt az ingatlant is. Utóbbira már elkülönítettek 26,7 milliárdot a 2017-es költségvetésben, ez a korábbi tervek szerint 3,8 milliárdba került volna (nem tudni, a két összeg egymáshoz adódik-e, vagy sem - a szerk.). Az épületben mindenesetre most a Magyar Nemzeti levéltárnak van nagy raktára, ennek a kiköltöztetésére még 246,2 milliót rakott félre a kormány.

Eközben a Belügyminisztériumnak (BM) az Országház utca 28-32., illetve az Úri utca 49-51. szám alatt található épületeket alakítják majd át, egyelőre nem ismert, mekkora költséggel. A belügy teljes apparátusa ugyanis csak több épületben fér el, így több ingatlant is a tárcának adnak majd, ezekre összesen 15,6 milliárd forintot költenek. Az egyik épület esetében jelentős átalakításra is készülnek, az Országház utcai épületszárny Kapisztrán tér felé nyitott udvarát ugyanis lezárnák. A korábbi tervek szerint elbontották volna a volt Mavir-székházat, azonban a szakmai szervezetek kérésére a kormány elállt ettől a szándékától, így az üvegépület a BM irodaházaként működhet majd tovább. Megváltoztak az eredeti tervek a Telefónia Múzeum esetében is. Az épületben működik a világ utolsó forgógépes telefonközpontja, amelyet - mivel nem lehet sérülésmentesen elmozdítani -, végül mégsem költöztetnek el. A BM által jelenleg használt ingatlanokat - a kormányhatározat szerint - értékesítik vagy más módon hasznosítják.

A három tárca áttelepítésének összköltségét ugyanakkor növelhetik még a Várból kitúrt intézmények költöztetéséből adódó kiadások is. Az elsőként kipaterolt Nemzeti Táncszínház például a Millenáris Teátrumban folytathatja a munkát, ehhez azonban át kell építeni az épületet, ami 3,3 milliárd forintba kerül. Valójában ráadásul a kormány három évvel ezelőtt döntött úgy, hogy csaknem 200 milliárd forintból - a Hauszmann-terv keretében - teljesen felújítja a Várnegyedet. A tavaly tavasszal, még L. Simon László alapkőletételével útjára indított várlovarda-felújítás 2 milliárdba, a főőrségi épületé és a Stöckl-lépcsőé körülbelül 3,5 milliárdba fáj majd, a Püspökkert helyére tervezett épület költsége mintegy 1,4 milliárd forint, a Táncsics-börtön felújítása első körben 400 millió, a Budapesti Történeti Múzeum kiköltöztetése pedig a Széchenyi teremből (és beköltöztetése a Kiscelli Múzeumba) 317 millió forint.

Határ a csillagos ég
Az Orbán-dolgozószoba csinosítására és berendezésére adott csaknem 4 milliárdot a hazai műtárgypiac árai alapján nem lesz könnyű elkölteni - írta a HVG nemrég. Magyarországon ugyanis a bútorokkal foglalkozó egyik legnagyobb, Falk Miksa utcai galéria, a Darius Antiques legértékesebb darabja jelenleg például egy 2,5 millió forintot kóstáló, Mária Terézia korabeli szekrény. Biedermeier (szakértők szerint a jómód szimbóluma) komódot már 400 ezerért forintért is vásárolhatna majd Orbán. A Pintér Galéria online akciójának legdrágább tétele egy 3,1 millió forintos, védett, szecessziós irodabútor.
A patinás Nagyházi Galéria utolsó katalógusában pedig alig találni milliós összeg feletti XVIII-XIX. századi bútort - írták, kifejtve: a hazai piac szűkössége miatt a megálmodott belsőt két éve közgyűjteményekből akarták megvalósítani, ám kiderült, hogy ehhez ki kéne söpörni a múzeumokat. A kormánynak túl snassz lett volna, holmi replikákkal berendezni az új birodalmat - ezt el is utasították -, így Orbán Viktor hat teremből álló dolgozószobáját külföldi aukciókon kell majd feltölteni.
Itt viszont a határ már a csillagos ég: a bécsi Dorotheum árverésén 18 millióért kelt el egy barokk szekrény, de a Sothebys londoni, New York-i aukcióin egy XVI. Lajos korabeli japán ébenfa szekrényre már kétmilliárd forintot is el lehet verni a hivatal berendezésére szánt közpénzből.



Szerző