Németh Szilárd, mínuszban

Odakint mínusz tíz van; igazán nincs mit csodálkozni azon, hogy egyetlen civil szervezet képviselői – gondolnám: tömegek – nincsenek kint az utcán. Hogy is lennének, még a megrögzött utcai hajléktalanok is fedélt keresnek a fejük fölé, hát hogyan képzelhetnénk el, hogy bárki az utcán demonstráljon.

És, ha melegebb lenne? Ha plusz tíz? Akkor vajon most az utcára vonulnának a civilek és velük szimpatizálók? Vagy mindazok, akik szerint amit Németh Szilárd megengedett magának, az már elfogadhatatlan? Mintegy varázsszóra tízezrek vonulnának ki tüntetni és addig abba se hagynák, amíg Németh Szilárd, vagy aki a szájába adta azokat a szavakat, bocsánatot nem kér? Ne áltassuk magunkat: nem lenne ilyen megmozdulás. Pedig a Fidesz politikusa tulajdonképpen az összes olyan embert megsértette, aki egy-egy ügyet fontosnak tartva, társaságot alkot és, meglehet, a kormányt bírálva olykor, de többet, jobbat, még csak nem is feltétlenül mást akar. Ez a magát politikai szereplőnek tartó valaki megsértett másokat is, de elsősorban a demokratikus gondolkodás létjogosultságát kérdőjelezte meg. Ordenáré módon.

Annak idején épp a Fidesz csinált ügyet abból, amikor Gyurcsány Ferenc – teljesen más összefüggésben – arról beszélt, hogy el lehet menni ebből az országból. Most Németh Szilárd nem kevesebbet jelentett ki, mint hogy ki kell takarítani innen az álcivil szervezeteket. Hogy kik ők? Természetesen azok, akiket Németh Szilárd – és még kik (?) – azoknak nyilvánítanak. Akik nem a kormány tenyeréből esznek, akik nem a kormány lózungjait mantrázzák, akik – horribile dictu – elégedetlenek azzal, ami ma Magyarországon történik. Őket Németh Szilárd mind ki-, vagy eltakarítaná. Szerinte most, Donald Trump győzelmével erre meg is nyílt a lehetőség; az új amerikai elnök végképp utat nyitott a bunkóságnak.

De ha csak a bunkóságnak nyitott utat, azzal még valahogy ellennénk. Minden időszaknak megvan a maga Németh Szilárdja – bár lássuk be: a mai toronymagasan veri a mezőnyt -, akire egy idő után a politikai folklór részeként tekint a közvélemény. Ez a Németh Szilárd azonban más. Attól más, hogy a száj ugyan az övé, a hang az övé, de a gondolat?

Ez az, ami ijesztő, ez az, ami félelmetes. Mínusz tízben sem szabadna lefagynunk.

Szerző

Kevesebb menedékkérő érkezett Németországba

Németországba 280 ezer menedékkérő érkezett 2016-ban. Ez jóval kevesebb a 2015-ös adatnál, amikor 890 ezren vándoroltak az ország területére. Thomas de Maiziere belügyminiszter is arról számolt be, hogy érezhetően csökkent a bevándorlók száma.

„Ez azt jelzi, hogy a német kormányzat, valamint az Európai Unió intézkedései eredményesek voltak” – fejtette ki. Tavaly márciusban született a megállapodás Törökország és az Európai Unió között, s az év első hónapjaiban zárták le a balkáni útvonalat. A belügyi tárcavezető ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a menedékkérelmek száma nőtt. A minisztérium az előző év folyamán 745 545 menedékkérelmet regisztrált, ami 268 869-cel több az előző évinél. Nagy a kérelmet benyújtók többsége még 2015-ben érkezett Németország területére. Sokan azonban a német hivatalok túlterheltsége miatt nem tudták beadni a menedékkérelmet.

A legtöbb menekült Szíriából érkezett, az országban 2011 tavasza dúl polgárháború. Sokan érkeztek továbbá Irakból, Albániából és Eritreából is.

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke szerint felső határban kell megszabni, hány menekült érkezhet az Európai Unió területére. Úgy vélte, az európai országoknak mindenekelőtt tisztázniuk kell azt, hány menekültet fogadnának be. Középtávon azonban a bevándorlók egy kötelező érvényű elosztási mechanizmusára van szükség. Ez azért érdekes, mert a Fidesz elutasítja a menekültügyi kvótákat, ugyanakkor Weber annak az Európai Néppártnak a vezetője, amelynek a Fidesz is tagja. A német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa nem kívánt becslésekbe bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy Európa hány menekültet vegyen fel.

Az Európai Néppárt elnöke egyelőre nem tartja megvalósíthatónak azokat az elképzeléseket, amelyek szerint még az EU határain kívül bírálják el a menedékkérelmeket.

Szerző

Módosították a Lex Babist

Nem lehetnek médiatulajdonosok a jövőben a cseh kormány tagjai, a tulajdonukban lévő cégek pedig nem kaphatnak állami támogatást, és nem vehetnek részt a közszféra által kiírt pályázatokon. Egyebek között ezt tartalmazza a cseh összeférhetetlenségi törvény legújabb módosítása, amelyet szerdán fogadott el a prágai képviselőház.

A parlament már tavaly ősszel elfogadta a köznyelvben "Lex Babisnak" elkeresztelt törvénymódosítást, de azt Milos Zeman államfő megvétózta. Az elnöki vétó leszavazásához - az apró változásokat tartalmazó újabb módosítás elfogadásához - a 200 tagú parlamenti alsóházban 101 szavazatra volt szükség. A szavazáskor 129-en támogatták az új módosítást, 49-en pedig ellene voltak, így a jogszabály érvénybe lép.

Az összeférhetetlenségi törvény módosítása a kormánypárti és ellenzéki politikusok többségének nyilatkozatai szerint alapvetően Andrej Babis miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter, az ANO (Igen) mozgalom elnöke ellen irányul. A multimilliárdos Babis tulajdonában van az Agrofert holding, amely az egyik legnagyobb cseh gazdasági csoport, és több mint 35 ezer embert foglalkoztat, valamint két befolyásos országos napilap, a konzervatív Lidové Noviny és a liberális Mladá fronta Dnes, illetve kisebb televíziók és rádiók is.

Szerző