Legjobbakat választanak

Publikálás dátuma
2017.01.12. 06:51
Hosszú Katinka tavaly nyert a nők között, idén is esélyes az „év legjobb női sportolója” címre FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A győzteseket csütörtök este, a Nemzeti Színházban sorra kerülő M4 Sport – Év sportolója gálán hirdetik ki. Hosszú Katinka ötödik alkalommal, Szilágyi Áron pedig először nyerheti el a rangos elismerést.

A sportújságírók immáron 59. alkalommal szavaztak az év sportolóira, ezúttal összesen kilenc kategóriában adhatták le voksaikat. Az est folyamán az év férfi és női sportolója, csapata, edzője, labdarúgója, valamint a fogyatékos sportban az év női és férfi sportolója, csapata, fogyatékos sportolókkal foglalkozó edzője kategóriákban hirdetnek győztest az M4 Sport – Az Év Sportolója Gála 2016 esemény keretében.

Az Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöksége a paralimpiai bizottság vezetésével karöltve minden kategóriában tízes jelöltlistát állított össze, s a sportújságírók a szervezet honlapján voksolhattak, ezt követően pedig szűkült a jelöltek köre.

Szöllősi György MSÚSZ elnöke sajtótájékoztatón jelentette be az egyes kategóriák versenyben maradt három-három jelöltjének nevét, s elmondta, csúcsot jelentő 370 voks alapján alakult ki a sorrend. A férfiaknál Szilágyi Áron, Cseh László és Imre Géza, a nőknél Hosszú Katinka mellett Kozák Danuta és Szász Emese került be a legjobb három közé.

Az év legjobb edzője Dárdai Pál, Kulcsár Győző és Shane Tusup közül kerül ki, míg az év csapata a labdarúgó-válogatott, illetve a női kajakkettes vagy kajaknégyes lehet. Az év labdarúgója címre Gera Zoltán, Király Gábor és Nagy Ádám pályázik.

„Mindenki összefogott, aki a magyar sportban számít. Az idei gála a 2024-es olimpiai pályázat ügyének alárendelve zajlik, mindenki kötelességének érzi a részvételt, és ez nagyon jó érzés, hiszen közös vágyunk az olimpia megrendezése" - fejtette ki Szöllősi.

Elmondta, külföldről díjátadónak érkezik többek között Novák Károly Eduárd csíkszeredai paralimpiai bajnok, Claude Makelele világbajnoki ezüstérmes, Bajnokok Ligája-győztes labdarúgó, valamint Gianni Merlo, a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) elnöke.

Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, a gála kreatív producere kiemelte, nagyszabású show-ra számíthat a 650 jelenlévő és az M4 Sportot néző közönség. „Minden produkció, amit a gálán fognak látni, élő és kifejezetten erre a gálára készülő műsorszám lesz. Speciális összművészeti produkciók körítik, színesítik Magyarország leglátványosabb díjátadó show-ját. Olyan előadókat kértünk fel és vállalták örömmel a felkérést, akik a maguk szakterületén világszínvonalat képviselnek, a világ bármelyik színpadán megállnák a helyüket" - fejtette ki.

Egy évvel ezelőtt a férfiaknál Cseh Lászlót, a nőknél pedig Hosszú Katinkát választották a 2015-ös év sportolójának. Az edzők és a szövetségi kapitányok összevont kategóriájában Dárdai Pál győzött, a csapatok versenyében a férfi labdarúgó-válogatott nyert, az év futballistájának pedig a válogatott kapusát, Király Gábort választották. A fogyatékos sportolók között a férfiaknál Gelencsér Róbert atléta, a nőknél Gyurkó Alexandra úszó, az edzők között Galambos Zsolt kosárlabdatréner, a csapatoknál pedig a férfi speciális olimpiai kosárlabda-válogatott lett a legjobb.

Szerző

Tovább kell jutni a csoportból

Publikálás dátuma
2017.01.12. 06:50
Sabaté, Nagy László (mikrofonnal) és a sportág vezetése szerint is felkészülten várja a tornát a magyar kézilabda-válogatott FOT
Tegnap elutazott Franciaországba, a 25. férfi kézilabda-világbajnokság helyszínére, s a Németország elleni csoportmérkőzéssel holnap kezdi szereplését a tornán a magyar férfiválogatott. Az indulást megelőzően a szövetség a legjobb nyolc közé jutást jelölte meg célként, a lapunknak nyilatkozó Xavier Sabaté szövetségi kapitány és Nagy László csapatkapitány ugyanakkor óvatosságra int.

Két új főszponzorral vág neki a Franciaországban a házigazda és Brazília mérkőzésével már tegnap elkezdődő világversenynek a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) – számolt be róla a városligeti kávézóban szerdán tartott sajtótájékoztatón Kocsis Máté, a szövetség első embere. Bejelentését követően a szervezet elnöke megjelölte a válogatottal szemben támasztott franciaországi célt is, amely szerint a nemzeti együttest a legjobb 8 közé várja az MKSZ.

Kocsisnál egyel óvatosabban fogalmazott Marosi László MKSZ-alelnök. „Elvárásként megfogalmazhatjuk a csoportkörből való továbbjutást a vb-n” – mondta, majd arra figyelmeztetett, hogy a nyolcaddöntőben az előzetes várakozások szerint akár már a végső győzelemre esélyes ellenfelet, például a legutóbbi vb-n második katari, de akár az olimpiai bajnok dán válogatottat is kaphatja a csapat.

Az együttes élére 2016 márciusában kinevezett szövetségi kapitány, a szövetségi munkájával párhuzamosan a Telekom Veszprém szakvezetői feladatait ellátó Xavier Sabaté első nagy nemzetközi tornájára készül kapitányként. A szakember a Népszavának úgy nyilatkozott, Magyarország készen áll a megmérettetésre. „Minden előírt feladatot elvégeztünk. Rendelkezünk két extraklasszis kapussal, a védekezésünk rendben van, így megfelelő alapunk van a támadásvezetéshez is. Ez különösen a felkészülés utolsó mérkőzésén, Egyiptom ellen mutatkozott meg. Persze a világbajnokságon minden más lesz, nehéz feladatok várnak ránk, ugyanakkor boldog vagyok, hiszen a rövid felkészülési idő ellenére is összeállt a csapat, a fiatal és rutinos kézilabdázók tökéletes egységet alkotnak.”

A lapunknak nyilatkozó Sabaté is tisztában van azzal, hogy a nyitómeccsen a regnáló Európa-bajnok Németország, majd a második körben a szintén jó erőkből álló Horvátország ellen nem Magyarország a mérkőzés esélyese, szerinte ugyanakkor inkább a riválisok játszanak eredménykényszerben. „Megígérhetem, hogy meccsről meccsre menni fogunk előre. Németország és Horvátország ellen sem mi vagyunk a favorit, így nyomás nélkül játszhatunk majd, szemben a nevesebb ellenfelekkel. Erős csapatunk van, amely a teljes mérkőzésen harcolni fog.”

Sabaté az MKSZ elnökségének elvárásával szemben – Marosi László alelnökkel egyetértésben – egyelőre a nyolcaddöntőig szeretne eljutni, reálisan értékeli a magyar kézilabdasport helyzetét. „Alapvető célkitűzés a csoportkörből való továbbjutás, s bekerülni a legjobb 16 közé, a nyolcaddöntőben aztán majd meglátjuk, mi lesz. Ne felejtsük el, hogy két évvel ezelőtt, az előző világbajnokság idején hol tartott a magyar kézilabda, így reálisan kell értékelni az esélyeinket. Mérkőzésről mérkőzésre a legjobbunkat kell nyújtani, s akkor elérhetjük a céljainkat.”

Nagy László: a magyar siker az elsődleges

A Népszavának nyilatkozó Nagy László, a magyar válogatott csapatkapitánya amondó, fenntartásokkal kell kezelni a felkészülési mérkőzések eredményeit, a mutatott játék mindenesetre biztató. A Veszprémben kézilabdázó átlövő szerint a keret ifjabb tagjai is lehetőséget kapnak majd a világversenyen, amelyre Nagy a legjobbakat kívánja korábbi veszprémi edzőjének, Carlos Ortegának is.

- Klubcsapatában, Veszprémben több válogatott csapattársára maratoni mérkőzésszám vár ebben a szezonban, decemberig éppen ezeknek a felét tudták le. Hogy érzi magát, milyen állapotban várja a vb-t?

- Óriási a ritmus, bár a karácsonyi pihenő valamelyest feledtetni tudta az őszi idény fáradalmait. A magam nevében elmondhatom, hogy mentálisan és fizikálisan is jól érzem magam, így is várom a vb-t. A sérülések szerencsére a csapatot és engem is elkerültek. Egy világbajnokságnak a hangulata mindig más, mint egy klubtornáé: rövid idő áll a rendelkezésünkre, amely remélhetőleg egy sikeres időszak lesz a válogatott életében.

- Bizakodásra adhat okot a felkészülési időszak, hiszen a magyar válogatott ígéretes játékot nyújtott a legutóbbi mérkőzésein. Milyen a hangulat az indulást megelőzően a csapat öltözőjében, mennyire ragad át a játékosokra ez az optimizmus?

- Kicsit talán csalóka a kép, hiszen ha a felkészülési időszak végén elmaradnak az eredmények, bizonyosan nem volna ilyen optimista a hangulat. Reálisan kell kezelni a felkészülési eredményeket, s mi játékosok így is teszünk: senkit sem megbántva, azért mégsem a világválogatott ellen léptünk pályára. A Dánia és az Izland elleni találkozó jó mérce volt, hiszen hasonló képességű csapatokkal bizonyosan fogunk találkozni a világbajnokságon is. Biztató lehet, hogy velük szemben megálltuk a helyünket annak ellenére is, hogy a dánoktól háromgólos vereséget szenvedtünk, összességében viszont jó volt a játék képe, úgyhogy ehhez kell tartani magunkat. Ha ott tudtunk jó teljesítményt nyújtani, akkor a világbajnokságon is hasonlóan kell szerepelnünk.

- Mi vár a csapatra a csütörtöki, mérkőzés nélküli napon?

- A szerdai elutazást követően csütörtökön már Franciaországban edzünk, majd videóelemzések következnek. Pénteken pedig az első mérkőzésünk – rögvest Németországgal szemben, ami nagyon nehéznek ígérkezik, ugyanakkor nem fogunk feltett kézzel nekimenni annak a meccsnek és könnyen megadni magunkat. Addig még rengeteg információhoz fogunk jutni a videók által, a rendelkezésre álló időben igyekszünk minden tekintetben felkészülni a soron következő ellenfelekből.

- A rutinos játékosok mellett mennyi szerepet szánhat Xabaté a keret fiatalabb tagjainak?

- Világos volt itt a felkészülési mérkőzések többsége során is, hogy a szövetségi kapitány él a rotáció adta lehetőségekkel, így a keret fiatalabb tagjaira is ugyanolyan feladat vár, mint a rutinosabb, idősebb játékosokra. A fiatalok a felkészülés időszakában is éltek a lehetőséggel, így biztos vagyok benne, hogy Franciaországban is megkapják az esélyt a bizonyításra.

- Végezetül, némileg elvonatkoztatva a magyar válogatottól, Carlos Ortega személyében a Japán együttest volt veszprémi edzője irányítja a tornán. Mit üzenne a szakembernek, barátjának?

- Sok sikert kívánok a Japán válogatottnak is a világbajnokságon. Természetesen Ortegának is, akivel mint volt veszprémi edzőmmel, valamelyest személyesebb, mélyebb is a kapcsolatom. Ugyanígy a legjobbakat kívánom minden barátomnak, aki a vb-n részt vesz: eredményes felkészülést, sikeres tornát, mi pedig magától értetődő módon a magyar kézilabda-válogatott sikerét helyezzük előtérbe.

Szerző

Szabadesésbe kezdett a török líra

Publikálás dátuma
2017.01.12. 06:31
Erdogan elnök legutóbb egy hónapja szólította fel honfitársait, hogy dollárjaikat váltsák be lírára FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Súlyos gazdasági válság fenyeget Törökországban. Miközben Recep Tayyip Erdogan elnök az ország minden gondjáért a Nyugatot okolja, egyértelmű, hogy a harcias retorikával csak tovább ront a helyzeten. A nemzeti valuta, a líra tegnap újabb mélypontot ért el.

Az egyik Cristiano Ronaldóról készült fénykép mostanság gyakran bukkan fel a török kormányt bírálók Twitter-fiókján. A Real Madrid sztárja négyest mutat ujjaival, amellyel négy Aranylabdájára utal. Ez a négyes azonban teljesen más értelmet nyer a török ellenzékiek körében: azt jelenti, egy euró már több mint négy török lírát ér, illetve egy dollár 3,89 líra. Tavaly május óta nem gyengült ilyen mértékben az euróhoz képest a török nemzeti valuta. December 31. óta ráadásul a pénznem 8,57 százalékkal esett a dollárhoz viszonyítva. A világ valutái közül ez idő alatt a líra teljesített legrosszabbul, még a mexikói peso 4,75 százalékos értékcsökkenése is jobb ennél. A visszaesés egészen drámai. 2013 szeptemberében egy dollár még 2,09 lírát ért, 2015 decemberében 2,91-et, tavaly év végén pedig már 3,5-öt.

Még a július 15-én végrehajtott puccskísérletet követően sem regisztráltak ily mértékű visszaesést. Az értéktőzsdén megjelentek a spekulánsok, a shortolók, akik a líra értékcsökkentésére fogadtak. Ez be is jött nekik, ennyire könnyen ritkán juthatnak pénzhez az értéktőzsde szerencselovagjai.

A feje tetejére állt Recep Tayyip Erdogan gazdaságpolitikája. A török elnök rendre arra serkenti honfitársait, hogy bízzanak a nemzeti valutában, megtakarításaikat lírában tartsák, dollárjaikat is nyugodtan váltsák be. Ezzel azonban éppen ellentétes folyamatok indultak el, tömegek kezdik dollárra váltani pénzeiket. Természetesen az egyre súlyosbodó bizalomvesztés is hozzájárul a nemzeti valuta értékének zuhanásához. Ehhez képest szinte csodával ér fel, hogy a politikai és gazdasági bizonytalanság ellenére az elmúlt évben 2,1 milliárd dollár külföldi tőke érkezett az országba.

A líra szabadesésének már most nagyon megérzik a következményeit Törökország polgárai. Az elmúlt 15-20 napban jelentős drágulás volt megfigyelhető, amit a kormánypárti sajtó a szokatlan hideggel magyaráz. A benzin ára folyamatosan nő. Egyedül a gyümölcsök árában nem történtek jelentősebb változások.

Ha mindezekhez hozzávesszük azt, hogy a még decemberben nyilvánosságra hozott adatok szerint 2016 harmadik negyedévében 1,8 százalékkal csökkent a GDP, megérthetjük, miért épít ki egyre diktatórikusabb rendszert Erdogan, miért tartóztattak le július közepe óta több mint száz újságírót. Egy demokráciában hamar kiderülne az, hogy a kormány politikája miatt került nehéz helyzetbe a gazdaság, így azonban mindent a külső ellenségre, a gülenistákra, s az Erdogan szerint őket támogató Nyugatra lehet fogni.

A török statisztikai hivatal december végén egyébként még rosszabb adatokkal jött ki. Eszerint már 2016 első negyedévében 0,4 százalékos csökkenésnek indult a gazdasági teljesítmény, amit a második negyedévben 1,1 százalékos emelkedés követett, ám a harmadik negyedévben már 2,7 százalék volt a csökkenés. Különösen drámai a helyzet a gazdaság motorjának tekintett ipari termelés tekintetében: három negyedéven keresztül csökkent, a harmadik negyedévben pedig a visszaesés már az öt százalékot is elérte. Hasonló mértékű csökkenést regisztráltak az építőipari szektorban is. Ehhez képest elenyésző a mezgazdasági szektorban és a szolgáltatásokban regisztrált két százalékos esés. A turizmus sem talált magára az Oroszországhoz való közeledéstől függetlenül sem.

A negyedik negyedéves adatokra még jópár hetet várni kell, szakértők szerint azonban semmiféle javulásban sem lehet bízni részben a csökkenő belső fogyasztás, részben a líra riasztó értékvesztése miatt. Mindez azt sejteti, hogy a világ nagyobb gazdaságai közül Brazília és Oroszország mellett Törökország mutatja a legnagyobb válságjeleket.

A 2017-es kilátások sem túl rózsásak Ankara számára. Az állam a puccskísérlet után egy sor céget sajátított ki, amelyek összértéke meghaladja a 10 milliárd dollárt. Az állami tisztogatás, amely eddig mintegy 130 ezer embert érintett, a magánszektoron is nyomokat hagyott. Emelkedik a munkanélküliség, romlik az életszínvonal.

A gyenge gazdasági teljesítményben a tisztogatások mellett politikai okok is szerepet játszanak. Az Európai Unióban egyre komolyabban merül fel a csatlakozási tárgyalások felfüggesztése. Igaz, Berlin nem akarja teljesen bezárni a kaput Törökország előtt attól tartva, hogy Ankara felmondja a tavaly márciusban az Európai Unióval megkötött menekültügyi megállapodást, s szíriai bevándorlók millióit irányítja majd az EU felé. A török vezetés már hónapok óta a drámai forgatókönyv megvalósításával fenyeget, bár ezzel azért óriási öngólt is lőne, hiszen hiába a nagy egymásra borulás Erdogan és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, az ország számára továbbra is messze az Európai Unió a legfontosabb kereskedelmi partner.

Amiatt sincs fény az alagút végén a török gazdaság számára, mert a nemzeti valuta rohamos értékcsökkenése eredményeként drámaian megemelkedett a vállalatok dollárban való eladósodása. A vállalatok deficitje 2016 szeptemberében elérte a 213 milliárd dollárt, ami 228 százalékos emelkedés a 2009 szeptemberi 65 milliárd dollárhoz viszonyítva. A cégek pánikba estek, sok cégvezető sem látott más kiutat: dollárt kezdtek vásárolni, hogy elejét vegyék a még nagyobb bajnak.

A jegybank hétfőn beavatkozott a líra védelmében, ennek hatásai azonban csak percekig érződtek.

Török illetékesek azt állítják, a gyógyírt az elnöki köztársaság bevezetése jelentené. Szerintük ez a stabilitás garanciája. Hogy ők maguk is elhiszik-e azt, hogy Erdogan teljhatalmával kevesebb lenne a véres merénylet az országban, s a gazdaság egy csapásra ismét növekedési pályára állna, módfelett kérdéses.

A török parlament hétfő óta vitázik az elnöki köztársaság bevezetéséről szóló javaslatról. Háromötödös többség kellene ahhoz, hogy a tervezetet népszavazásra bocsássák, a kormánypárt, az AKP azonban csak 316 képviselői hellyel rendelkezik a törvényhozásban, ezért az ellenzékinek mondott nacionalista párttal, az MHP-val szövetkezik. Az utóbbi kurdellenes politikai erő elnöke, Devlet Bahceli közölte, mind a parlamentben, mind a referendumon igennel szavaz. A támogatásért cserébe alelnöki tisztség ütheti a markát. Csakhogy az Erdogan melletti kiállással a párt szakadását is kockáztatja. Eddig az MHP fél tucatnyi politikusa jelezte, hogy nem követi Bahceli utasításait. Igaz, még az ő támogatásuk nélkül is messze meglenne a népszavazásra bocsátáshoz szükséges többség. Hírek szerint az AKP-nál sem mindenki örül a változásoknak. Mivel azonban a pártvezetés mindent megtesz azért, hogy ne titkos legyen a szavazás, ezért aligha mer bárki is nemmel szavazni a kormánypárti padsorokban helyet foglaló képviselők közül.

A szociáldemokratának nevezett CHP és a kurdbarát HDP, melynek két társelnöke, Selahattin Demirtas és Figen Yüksegdag is vizsgálati fogságban ül, biztosan nemmel szavaz majd a parlamentben. Előbbi párt elnökének, Kemal Kilicdaroglunak annyit legalább sikerült elérnie, hogy a török parlamenti adó élőben közvetíti a vitát. A CHP minden lehetséges eszközt bevetve megpróbálja megsokszorozni a parlamenti vita időtartamát, a szavazást azonban aligha akadályozhatja meg.

A referendumon egyszerű többség is elég, nincs meghatározva, hány százalékos részével szükséges az érvényességhez. A népszavazás sikere, ha a voksolás valóban demokratikus lesz, nem borítékolható előre, mert felmérések szerint a lakosság, ha csekély mértékben is, inkább a parlamentáris demokrácia megtartását támogatja.

Ugyan az elnöki köztársaság megalkotói azzal érvelnek, hogy az Egyesült Államokban és Franciaországban is elnöki köztársaság az államforma, az új berendezkedés alapján a török elnök tényleg hazája egyeduralkodójává válna, hiszen a legfelsőbb bíróság, az ügyészség személyi összetételébe is beleszólhatna, s az igazságszolgáltatást teljes egészében felügyelhetné. Persze nagyjából ezt teszi most is, így az elnöki köztársaság lényegében a mostani rendkívüli állapot meghosszabbításának tekinthető.