Titokban pumpálják fel a költségeket - Milliárdok folynak el

Tavaly év végén a Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amelynek keretében részben a budapesti olimpiai pályázatnak alárendelve tizenegy sportlétesítmény előkészítését kezdhetik meg már az idén. A programra egyelőre 750 millió forintot csoportosítottak át, de az olimpiai pályázatban található költségbecslések alapján akár 200 milliárd is lehet a végösszeg - írja a Portfólió.

Ezek a létesítmények 2022-ig akkor is megépülnek, ha szeptemberben nem nyeri el Budapest a 2024-es olimpia rendezési jogát, így alig marad olyan versenyhelyszín, ami csak az olimpia miatt épül majd meg.

A kormány döntése szerint május 31-ig kell lefolytatni a tervpályázatokat. Ezért Fürjes Balázs felel. Arról is megszületett a döntés tavaly év végén, hogy március végéig készüljön előterjesztés a kormány számára a fejlesztések szükséges forrásigényéről és ütemezéséről, illetve a beruházások pontos ütemezéséről.

A mostani kormányhatározatban a költségekkel kapcsolatban csak annyi szerepel, hogy 744,8 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el a kormány. Ezt a 2016-os költségvetésen belül a Nemzeti Olimpiai Központtól vették el, és a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjához (KKBK) csoportosították át. Ebből az összegből kezdődhet meg a beruházások előkészítése és a tervpályázatok lebonyolítása. A költségekről egyelőre nincs további információ a határozatban, viszont a beruházások helyszíneit megjelölték. Így pedig már összehasonlítható az októberben beadott olimpiai pályázati dokumentációval - hívja fel a figyelmet a Portfólió.

Ugyanezzel a témával kapcsolatban a Magyar Nemzet arra hívja fel a figyelmet, hogy noha még korántsem biztos, hogy Budapest rendezheti meg 2024-ben az olimpiai játékokat, a magyar állam már 2014-ben megvásárolta azt a ferencvárosi területet, amelyet az olimpia egyik fő helyszínének nézett ki a kormányzat. A Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő 15 hektáros Duna-parti terület a Budapesti olimpia 2024 címmel készült megvalósíthatósági tanulmány szerint az atlétikai stadionnak adna majd otthont.

Az adásvételről már korábban beszámolt a sajtó, ám a vételárat nem árulta el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. Jó ideig csupán annyi volt ismert, hogy a Wing Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt. (korábbi Wallis) egyik projektcége, a Duna Passage Kft. tulajdonában van a szóban forgó terület. (A cég 2011-ben 100 milliárd forintos beruházást tervezett a partszakaszon ezer lakással és 130 ezer négyzetméter irodával, ám ebből nem lett semmi. Végül 2014 decemberében köttetett meg az adásvételi szerződés az állam és a Wing Zrt. között.) Az ügylet érdekessége az volt, hogy az MNV Zrt. nem közvetlenül a 15 hektáros területet, hanem magát a Duna Passage Kft.-t vásárolta meg.

A később - az LMP által jogi úton nyilvánosságra kényszerített - adásvételi szerződésből kiderült, a magyar állam 16,55 milliárd forintért vásárolta meg a Duna Passage Kft.-t és az ahhoz tartozó ingatlant a Wing Zrt.-től. Láss csodát: az utóbbi cégnek korábban vezérigazgató-helyettese volt a már fent is említett Fürjes Balázs, aki jelenleg a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. igazgatósági tagjaként, a hazai olimpiai pályázat elnökeként tevékenykedik. Fürjes egyébként emellett az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosi posztot is betölti.